Még a helyiek is alig tudnak valamit a Győr közelében, Bőnyben évente
megrendezett szélsőjobboldali kiképzőtáborról. A Nemzeti Arcvonal a
gyöngyöspatai Véderőtől eltérően nem szereti a hajcihőt, a csoport által
szervezett paramilitáris táborok mintaként szolgáltak a legtöbb
szélsőjobboldali társaság számára. Az Athena Intézet Magyarország egyik
legszervezettebb félkatonai gyűlöletcsoportjáról.
Győrkös István – a Magyar Nemzeti Arcvonal
(MNA) nevű, magát hungaristának, nemzeti szocialistának valló szervezet
vezetője.
© Filep István
Jó állapotú, nagyméretű, kúriaszerű ház, a
homlokzaton kazettában egy Szűz Mária-szobor, gondozott kert. Hátul az
udvarban lovakat szerszámoznak fel. Ősz hajú, bajszos, szemüveges férfi érkezik
a névtábla és csengő nélküli kapuhoz. Győrkös a bemutatkozást követően azonnal
jelzi, hogy soha nem nyilatkozik a sajtónak, vállalja mégis a nyilatkozatot.
„Az idén Tapolcán
van a tábor. Ott találtunk megfelelő helyet, kinőttük az ittenit. …Egy-kétszáz
fő közötti résztvevővel számolunk. …Azt olvasni, hogy itt ilyen meg olyan
halálfolyosók vannak és hogy megverik az embert. Ilyen nincsen. A tábor nem
katonai jellegű, mert a katonai jellegű kiképzéssel már nem foglalkozunk.
Eljutottunk arra a pontra, hogy már nem érdemes tovább művelni. Persze vannak
ilyen elemei is, mert igénylik a résztvevők: ebbe beleértendő a céllövéstől
kezdve minden, ami ehhez hozzátartozik, de főleg az alaki kiképzés” – közli
Győrkös az interneten meghirdetett nyílt táborról.
… A településtől
elkülönült tábor területén bevezetett szigorú rendszabályoknak nyilvánvalóan
szerepük van abban, hogy az MNA immár több mint egy évtizede háborítatlanul,
élénkebb rendőrségi vagy sajtóérdeklődés nélkül tartja katonai kiképzéseit és
terjeszti ideológiáját a táborba érkező fiatalok között.
„Buzik, cigányok,
zsidók nem vehetnek részt”
A nyári nyílt
tábor meghirdetett programjában „harcászati alapok elméleti és gyakorlati
oktatása”, „lőfegyver-ismereti oktatás” és „légfegyveres lövészet”,
„épületharcászati alapok elméleti és gyakorlati oktatása, városharcászat
elméleti oktatása” szerepelnek. A meghívó megfogalmazása szerint „Buzik,
cigányok, zsidók nem vehetnek részt a táborban” és követelmény „a cigány és
zsidó életmód (bűnözés, kábítószer stb.) elutasítása”.
© Filep István
… „Nem mondom, hogy
nem vagyunk mi antiszemiták. Nem szeretjük a zsidókat. Ez tény, ők se szeretnek
minket. Miért szeressük őket és ők miért szeressenek minket?” – mondja a táborszervező,
aki ennek ellenére tagadja, hogy antiszemita lenne. Szerinte „a nagy
antiszemiták vagy antifasiszták esetleg antikommunisták”, az anti-felfogást
képviselők általában „unintelligens emberek, teljes erőből gyűlölködnek és nem
látják meg az egészet. Nálunk, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik az az óhéber
nyelvet is beszéli. Mi pontosan látjuk a zsidóságnak a dolgait”.
Szálasi utódai
A Magyar Nemzeti
Arcvonal Magyarország egyik legszervezettebb félkatonai gyűlöletcsoportja. A
csaknem húsz éve tevékeny szervezet központi feladatot lát el más extrémista
csoportok félkatonai kiképzésében. Célja a fegyveres harcokra való felkészülés,
amit propagandája is jól érzékeltet: egy, a csoport által készített kisfilm
amerikai katonák lemészárlását mutatja be és dicsőíti a gyilkosság elkövetőit.
A szervezet alapítója állítása szerint Szálasi Ferenc – az államszocializmus
évtizedeit emigrációban töltő – személyes képviselőitől kapott felkérést a
hungarizmus magyarországi képviseletére.
Az 1990-es években a csoport több tagját
őrizetbe vették, Győrköst magát államellenes izgatás miatt felfüggesztett
börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Az MNA szervezte meg először a külföldi
neonáci csoportokat azóta is évente hazánkba vonzó Becsület Napja névre
keresztelt rendezvényt. A megemlékezést jelenleg a Vér és Becsület Kulturális
Egyesületből alakult Pax Hungarica mozgalom rendezi. Győrkös „ortodox,
fundamentalista hungaristáknak” nevezi a Pax Hungaricát, majd megjegyzi, hogy
„amikor gyűlölködésről van szó, akkor ezen az oldalon nincsen határ”, az egyes
szervezetek vetélkednek egymással.
Meg nem erősített sajtóértesülések szerint
feltételezhető, hogy a roma sorozatgyilkosságot elkövető „Halálbrigád” is
együttműködésre törekedett az MNA-val. K. Árpád, a cigánygyilkosságok perének elsőrendű
vádlottja próbálta felvenni a kapcsolatot Győrkössel, Cs. István, a csoport
másik tagja pedig – rendőrségi kihallgatások szerint – kapcsolatban állt az MNA
debreceni tagjaival.
A tábor területén még egy rozsdásodó
tengeralattjárót is találni
© Filep István
A csoport tagjainak száma ismeretlen,
30-tól akár pár száz főig is terjedhet, függően attól, hogy állandó tagsággal
vagy az MNA-val személyesen is kapcsolatba lépőkkel – például a nyílt táborok
visszatérő résztvevőivel – számolunk-e. Az erősen hierarchizált felépítésű
szervezet több „beavatottsági” szinttel rendelkezik és maga Győrkös, csak a a
legszűkebb kör tagjait nevezi „az arcvonalnak” és külön tartja nyilván az
úgynevezett „Népi Akciócsoportok” tagságát.