Vallónia győzelme először is az állampolgároké, a dolgozóké, mozgalmaiké, a szakszervezeteké

A sajtó egyöntetűen a gépezetbe került «homokszemről» beszél a vallon parlament voksával kapcsolatban amellyel megakadályozta a CETA (Kanada-EU szabadkereskedelmi) szerződés aláírását.

Pedig Chrystia Freeland kanadai nemzetközi kereskedelmi miniszter még meg is látogatta a vallon miniszterelnököt, Paul Magnette-et, hogy meggyőzze a CETA hasznosságáról. Mindhiába. Könnyes szemmel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy az “végezze be a munkát”, mivel “Kanada jól dolgozott, de most a labda az EU térfelére került”.

“A 3,6 milliós Vallónia 29 országot blokkolna, ideértve Ottawát és Brüsszelt”, bosszankodik a Le Figaro zsurnalisztája, aki úgy gondolja, hogy a “kis namuri parlament” képviselői visszaéltek jogaikkal. Nyugtalanság tapasztalható az igennel szavazó ritka madár vallon képviselők között is: “Vallóniát Európa Kubájává alakítjátok!”,

Persze, a vallon álláspont valóban viszálytkeltő Európában. A «szocialista» Manuel Valls olyan egyezségről beszélt, amely «kiegyensúlyozott, mindkét fél számára nyerő és kölcsönösen jót tesz». A vallon miniszterelnök, aki szintén a szocialista párt tagja, viszont úgy ítéli, hogy az veszélyes a közszolgáltatásokra és a hazai mezőgazdaságra nézve csakúgy, mint a demokráciára. Azt mondja: «a vallon különlegesség az, hogy mi használjuk jogunkat, tessék vagy nem. A mi alkotmányos szervezetünknek éppen olyan hatalma van, mint minden tagországnak».

Milyen megbocsáthatatlan pimaszság a «világ nagyjai» szerint!

Pedig Magnette nem egy forradalmár. Maga mondja: ”nem a szabadkereskedelmet vagy a kereskedelmi szerződéseket ellenezzük. De magasak az elvárásaink. Ha ez illegitim, akkor nem kell állami ratifikációs hatalmat adni nekünk. Azt viszont nem mondhatják, hogy a szerződés úgy, ahogy van tökéletes és csak az igen és az igen között választhatunk”.

Magnette és vallon parlament mindössze használta jogát, ami neki adatott, hogy kimondja saját szavát abban, ami valami tárgyalásnak tűnt. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker pedig nem tér magához. Ő maga mondja, “szája tátva maradt”.

Ami a kanadai miniszterelnököt, Justin Trudeaut illeti:”Hát akkor kivel akar Európa üzletet kötni a jövőben”?

“A szabadkereskedelemnek hiányzik a kvótája” ironizál a L’Humanité, amely idézi Patrick Le Hyaricot (az Európai Egyesült Bal európai parlamenti képviselőjét): “Mára új helyzet alakult ki. Lehetetlen megtartani a csütörtökre tervezett aláírást. De ez csak az első győzelem… ».

Első győzelem? Azzal a feltétellel, hogy a jövőben Európa népei helyrehozhatják az európai szerződések által megszüntetett szuverenitásukat. Ennek neve is van: szakítás az EU-val és annak helyére a szabad nemzetek szabad és egyenrangú együttműködése lép.

 

 Vallónia nincs egyedül… A térképen azok a közösségek, melyek elutasítják a CETA-TTIP 

szerződéseket.