Portugália

Jorge Torres, szakszervezeti aktivista, a mumbai konferencia résztvevője: A dolgozók szolidaritását és egységét kell kimutatni

Bemutatnád magadat?

61 éves vagyok és egy multinacionális cég karton és papír leányvállalatánál dolgozom, kb. 20 éve a dolgozói bizottság tagja és a CGTP vasasföderációhoz tartozó összeszerelő-, energia ipar, környezeti aktivitás szakszervezetének delegáltja.

Milyen a portugál dolgozók helyzete?

Bérbefagyasztás és prekaritás. A munkáltatók azt akarják, hogy az egész vállalatnál mindenki mindenhez értsen. Jobboldali kormányunk, amely a trojka-Európai Unió politikáját hajtotta végre, legázolta a dolgozókat. A kollektív szerződéseket nem tárgyalják, csak ha a munkáltató egyetért vele, így sorban elbuknak. A kormány lecsökkentette a tisztviselők fizetését, a nyugdíjakat. Megemelte viszont előbbiek munkaidejét. A közegészségügy forrásait csökkentette, az adókat növelte. Iskolákat zárt be, «iskolacsoportokat» alakított ki, pedagógusokat bocsátott el. Mindezt a deficit csökkentéséért, a «nemzetközi kötelezettségek» teljesítésért, a «kölcsönök» uzsorakamatainak fizetéséért, holott a munkanélküliség az eget veri.

Az utolsó választások, a kormányváltás óta van valamelyes változás?  

A szocialista kormány, melyet a kommunista párt és a baloldali blokk is támogat a parlamentben, a munkaidőt fokozatosan visszaállította, de a tisztviselői béreket és nyugdíjakat ellopták. A minimálbérek 15 euróval emelkedtek, de a munkaügyi törvények még nem tartalmazzák a kollektív tárgyalásokat. A munkáltatók szervezete azt állítja, készen áll egy bizonyos minimálbéremelésre azzal a feltétellel, hogy a munkatörvények ne változzanak, számukra a lényeg éppen a munka prekaritásos jellege, a kizsákmányolás és a kollektív szerződések eltűnése. A közegészségügyet megbénítja a forráshiány. Október 13-14-én az ápolónők sztrájkoltak, mivel a kormány nem teljesítette ígéretét a munkaidő visszaállítása tekintetében, sem pedig 800 ápolói munkahely létrehozásában. Az Európai Unió a közkiadásokban újabb egymilliárd eurós megszorítást követel. A kormány pedig azt mondja, elfogadja az Európai Bizottság direktíváit. Ezzel a katasztrofális politika elleni küzdelem megnehezedik. A munkásosztályt egységre kell felszólítanunk.

Mennyiben járul hozzá a Mumbai-i konferencia ahhoz, hogy kiutat találjatok országodban?

A munkásosztály helyzete az egész világon degradálódott, Indiában csakúgy, mint Portugáliában. A tanácskozás lehetővé teszi, hogy megmutassuk, a dolgozók nem fogadják el sem a háborút, sem a kizsákmányolást, aminek aláveti őket a növekvő globalizáció. Az összes szakszervezet egységére van szükség hogy a munkáltatóknál erősebbek legyünk és jobb munkakörüményeket, nagyobb fizetéseket, kollektív szerződéseket érjünk el -  és a javak igazságosabb elosztását. Sürgős feladat a munkásosztály szolidaritásának erősítése – mi vagyunk, akik mindent megtermelünk, és a hasznot a kizsákmányolók kisebbsége kaparintja meg. Remélem, hogy a Mumbai-I konferencia olyan alkalom lesz, ahol kimutathatjuk ezt a szolidaritást, kicserélhetjük tapasztalatainkat. Jelentős lépés lehet egy ígéretesebb, igazságosabb jövő felé.