Válogatás innen-onnan

Kaleidoszkóp





• Franciaország: Választás a (barna) pestis és a (pénzügyi) kolera között... Az elnökválasztás szereplői Emmanuel Macron, a Rothschild-bankár, a kemény európai megszorítások híve és Marine Le Pen, a szélsőjobb, a nyílt rasszizmus, a nacionalista önkény jelöltje. A választék Európa szívében önmagában nyugtalanító, kifejezi az évtizedes perspektívátlansággal való mélységes elégedetlenséget, ami Sarkozy gyűlöletbeszédével ötvöződött. A nacionalista szélsőség pedig nemcsak rokon a piaci szélsőséggel, de a kettő elválaszthatatlan.
• Magyarország: "A lex CEU-val megsértették és pofon vágták a fiatal, diplomás, középosztályhoz tartozó diákokat.... Orbánék egy olyan közeg tagjait sértették meg, amely divatot teremt, mérvadót, érdekérvényesítésre képes.."
• Belgium: a lakosság 4/5 részének nem lesz lehetősége saját lakáshoz jutni, nyugdíjas korára pedig nem lesz lehetősége piaci áron lakást bérelni. Az új törvénytervezet kimondja, hogy lakáshitelként csak a leendő tulajdon 80%-át lehet felvenni. Egy átlagos lakás ára 233 ezer euró, ehhez jön a 15%-os átíratási és a közjegyzői költség, ami azt jelenti, hogy saját "zsebből" kb. 80 ezer eurót kellene kiperkálni. Az átlagos belgának pedig nincs ennyi megtakarítása…
• Hogyan élnek Nagy-Britanniában a magyarok? A HVG cikke alapján: egy szakmunkás bevétele havonta, heti hat napot dolgozva. Hétfőtől péntekig reggel nyolctól fél hatig tart a munkaidő (félórás ebédszünettel), szombaton pedig reggel kilenctől délután háromig kell dolgozni. A szombati műszakra is jár a hosszabb hétköznapi munkaidőre meghatározott napi bér. Ha csak kötelező kiadásai vannak (se szórakozás, se ruhanemű, se kultúra, se semmi), utána a magyar szakmunkás zsebében a hónap végén kereken ezer font marad (jelenlegi árfolyamon számolva 368 ezer Ft).
  A legtöbb brit 12 font bruttó órabért kap, a Közép-Európából és a Balkánról érkezőknek is be kell érniük óránként 8 fonttal. Az Unión kívülről érkezőknél 11 font ugyanez az adat mediánnal számolva. Ráadásul ez a pénz is csak sok túlórával jön össze: míg a briteknek csupán a harmada van bent a munkahelyén heti 40 óránál többet, a régiónkból érkezőknél 50 százalékos, a románoknál és a bolgároknál pedig kétharmados ez az arány.