Munkás Hírlap 21.sz.

Munkás Hírlap

Nemzetközi munkásmozgalmi információk - 2017. nov. 7. 21. szám

November hetedike van, a szocialista forradalom évfordulója. Mit jelent számunkra ma, egy évszázaddal később? Azt, hogy a dolgozók, munkások, parasztok, katonák önmagukat megszervezve vették kezükbe saját sorsuk irányítását, kinyilvánítva a békét, a földosztást, saját tanácsaikat hozták létre a hatalom megragadására, a közösségi tulajdon megvalósítására. A bolsevik párt “az első volt, amely merte” – Rosa Luxemburg szavaival – akkor is, ha mindez egy elmaradott országban történt, ha a munkásosztálya kicsi is volt, teljes egészében nem is rendelkezett “munkásöntudattal”, ha a világforradalom nem is jött el (s mindez oka is lett a későbbi bonapartista fordulatnak).

A feladat ma sem más. A munkásosztály, amelynek halálát beharangozták, igenis létezik, keresi a hatalom megragadásához vezető utat, és annak történelmi hivatását semmiféle bürokrácia nem töltheti be. A kapitalizmus nem született újjá, világrendszere agonizál, a proletariátusnak kell osztályharcával az emberiséget a kapitalizmusból a szocializmusba vezetni.

De a «munkásosztály felszabadítása annak saját műve kell legyen». A jelenlegi magyarországi helyzetet, eme gyalázatos állapotot az egymás követő és mindenféle színbe öltözött politikai erőknek „köszönhetjük”, amelyek gátlástalanul elprivatizálták a közvagyont, s mind ugyanolyan reakciós jellegűek mint gazdájuk, az Európai Unió nevű globális intézmény. A hatalmom levő miniszterelnök és pártja egyáltalán nem ”európai integráció-ellenes”, ellenkezőleg („Magyarország … semmit nem akadályoz, mindent megszavaz, amire szükség van”  – mondta Orbán. Alaptörvénye „kifejezi Magyarország elkötelezettségét az Európai Unió közös alkotmányos értékei és hagyományai iránt”). Támadássorozatának vezérhangját az EU utasításai adják meg a „munka világa” és a demokratikus jogok ellen, a költségvetési deficitcsökkentés, adósságfizetés, kiadások csökkentése nevében. A nemzetközi tőkét képviselő európai intézményeket éppen úgy kiszolgálja mint elődei, mindössze - meglehetősen ellentmondásosan - a mögötte álló magyar komprádorbuzsoázia érdekképviseletének kíván nagyobb szerepet biztosítani. A magyar burzsoázia maga is multinacionális, szerepe viszont elhanyagolható még a magyar gazdaságot tekintve is, de jelentősebb babérokra tör.

Mi nem a nemzetek együttműködése ellen foglalunk állást, hanem a nemzetek eme EU keretei között folyó, a nemzetközi tőke alá vetése ellen, amellyel szemben mi a szabad nemzetek és népek szabad európai társulásálért harcolunk.

Szavazás, levélszavazás, elvek és gyakorlat ...

1) A kérdés már eldőlt 2010-ben, minden párt megszavazta a külhoniak állampolgárságát, ehhez pedig jár a szavazati jog a helsinki záróokmány szerint. Tehát egy már megadott, szerzett jogot akarunk elvenni? Hogy’ óbégatunk, amikor a Fidesz ezt megteszi, megszűnt a jogállamiság, vége a demokráciának! Amikor Gyurcsány teszi, eszünkbe sem jutnak ezek?                       

2) Igen! Tény, hogy Gyurcsány véleménye 2004 óta nem változott! De 2010 óta eltelt 7 év, még a külhoniak szavazati jogát egyértelműen kimondó új választójogi törvény elfogadása (2013) óta is eltelt 4 év.
Ezen időszak alatt Gyurcsánynak nem jutott eszébe, hogy kibeszéletlen a kérdés? Nem jutott eszébe a Bauer cikkében felhozott autonómia törekvés gátlása sem? Mindkettő most jutott eszébe, a választások előtt 5 hónappal?

3) Kiknek kell kibeszélni ezt a kérdést? Nekünk itt az interneten, vagy politikailag kéne a pártoknak, nagy nyilvánosság előtt érvekkel ellenérvekkel?
És mi lenne az értelme?
Ha a kibeszélés azzal zárulna, hogy a szavazati jog megadása rossz döntés volt, elvehető az állampolgárok állampolgársága? Mert, ha a szavazati jog együtt jár az állampolgársággal, - ahogy a helsinki záróokmány tartalmazza, - akkor szavazati jog csak az állampolgársággal együtt vehető el.
Csakhogy azt egyáltalán nem lehet elvenni, csoportosan meg pláne.
2/3-dal persze lehet alaptörvényt módosítani, csak nem tudom, nekünk jó lenne-e, ha az alaptörvény azt tartalmazná, hogy az állampolgárságától bárki megfosztható.

4) Indok-e, hogy a külhoni nem viseli szavazata következményeit? Ugyanis nem a kormányra szavaz, nem is az országgyűlés többségére, hanem - legrosszabb esetben- 3 képviselői helyre, a 199-ből.
Persze mutogathatunk, hogy miattuk lett a Fidesznek ismét 2/3-a 2014-ben, csakhogy ez bűnbakkeresés. A Fideszre szavazó 2,3 milliónak semmi köze nem volt a 2/3-hoz, csak a külhoni magyaroknak ugye?

De amúgy is vigyázni kéne ezzel a "szavazata következményeivel", ugyanis nem hiszem, hogy egyetlen Fidesz szavazó is felelős lenne azért, hogy a kormány stadionokat épít az egészségügy rendbetétele helyett. Nem hiszem, hogy a Fidesz szavazók felhatalmazták a kormányt, hogy ezt tegye, minthogy azt sem gondolom, hogy az MSZP szavazók annak idején felhatalmazták a Gyurcsány kormányt, hogy adósítsa el az országot.

A szavazóknak a többség kialakításában van felelősségük. És bár általában a Köztársasági Elnök a többséget megszerző pártnak ad felhatalmazást kormányalakításra, a kormány tevékenységéért nem a választópolgár, hanem az Országgyűlés felelős!
A választóknak milyen ráhatásuk van a kormány tevékenységére?
Semmilyen!
Amikor elmegyünk szavazni nem tudjuk, hogy melyik párt fog nyerni, melyik alakíthat kormányt, és fogalmunk sincs, a megalakuló kormány összetételéről!

Márpedig ezt tudnom kéne, ha én viselem a döntésem következményeit!

(CSEJ)

Mindnyájótokat bekapcsolódásra szólítunk a Munkás Hírlap, a független munkáspolitika szabad hangja munkájába, írjátok meg reagálásotokat, kritikátokat, megjegyzéseiteket.

Munkás Hírlap - E-mail: somijudit@gmail.com