A közösségi hálózatok fogságában

Nem mondanék rosszat a Facebookról, a közösségi  hálózatatokról, mert végülis csak a dolgukat teszik. A terrorista terrorizál, a tanító tanít, a migráns migrál, a tolvaj lop …  

Minden kategóriának, minden egyénnek vagy korporációnak megvan az oka a létezésre. Nem önmagában kell tehát kritikával illetni, csak strukturális vagy személyi «léte okaként», kereteként. A közösségi hálózatokról beszélve azonban a személyes felelősségről is beszélni kell.  

A Cambridge Analytica szerint 50 millió amerikait kémlelnek és manipulálnak a Facebookon keresztül

Pillanatnyilag ez az új botrány.

Azt hányják a Facebook szemére, hogy sokmillió amerikai adatait adta el. A profilokat a Cambridge Analytica vizsgálta, hogy azután a személyeket célzott választási propagandával rábírja arra, Trumpra szavazzanak.

Igaz lehet?

Igen.

A Facebooknak nincs igaza? De.

A Facebook mestersége

Lehetővé tenni, hogy az emberek kapcsolatbaa lépjenek egymással, kezdeményezzenek, megosszák véleményüket. Mindezt ingyen a nap 24 órájában működő Facebookon, ami milliárdokba kerül… Fizetni senki nem akar.  

Akkor mégis mi lenne a Facebook mestersége?

A TF1 (a legrégibb francia nemzeti televízió) igazgatója egyszer így definiálta munkáját: «A TF1mestersége az, hogy a Coca-Colának adjon el a rendelkezésre álló agykapacitásból».

A Facebook mestersége jóval túlmegy a TV1 és a hagyományos média gazdasági modelljén, amelyek hiába vergődnek éppen ezen óriási különbség okán.

A Facebook képes a rendelkezésre álló agykapacitás eladására – méghozzá soha el nem ért egyéni és minőségi pontossággal.  

A Facebookon közzétett adataiddal tudhatom, ki vagy. Mit szeretsz, kikkel állsz kapcsolatban, milyen típusú információkra reagálsz, és még mesésebb, hogy milyen érzelmeket váltanak ki !

Egészen egyszerű példát adok.

Eredetileg volt egy kis felfelé mutatóhüvelykujj, «kedvelem», most már olyan emotikonok is, mint a nevetés, szomorúság, düh, stb.

Az emotikonok politikai beavatkozása

Tegyük fel, hogy olyan információt kapsz a Facebookon a média címlapján szereplő hírről, amelyben a líbiai partokon hajótörést szenvedett 150 migránsról van szó (túlélő nincs).

Aki a nevetésre nyom, feltehetően elégedett, a szélsőjobbos témák érdeklik.

Aki «a dühös vagyokra», az a szélsőbalosakra.

Aki a szomorúságra, valószínűleg érzékeny a migránsok fogadása, a humanista témákra.

Aki a felfelé mutató hüvelykujjat használhatta, csak érdeklődését mutatta ki anélkül, hogy valóban tudnánk, mit gondol a poszt tárgyáról. Az emotikonok többet mondanak.

A Facebook, a közösségi hálózatok mindegyike mást se tesz, mint az adataidat adja el, hogy jó üzenet menjen a jól kijelölt helyre. 

Csak marketing

A tömeges, egyénileg nem célzott marketinghez képest nyilvánvaló az előrelépés, ez pedig nyitott ajtó a propaganda és a manipuláció előtt.

Nem kell ezt a Facebook szemére hányni, a jogalkotókat és magunkat illeti a rosszallás.

Felelősek vagyunk azért, hogy milyen eszközt használunk, amelyek egyébként figyelemreméltóan sokoldalúak, de más aspektusukban rettentőeen veszélyesek.

A védekezés

Adataidat eladták; ha mégsem, akkor levadásszák, ellopják.

A védekezés legjobb módja az, hogy a lehető legmértékletesebb legyen «netéleted», ezt meg lehet tenni. A Facebookon az igazi barátokat kell előnyben részesíteni!!

Ne reagálj minden információra emotikonnal. Ne mutasd érdeklődéset a felemelt hüvelykujjal se.

Ne engedd meg, hogy a közösségi hálózatok «feltérképezzék» a valódi életedet, ne plakátold ki magad.

Használd ki a hálózatokat, ugyanakkor ne vesd magad azok alá. Gondolj arra is, a face, a net ‘nem felejt’, minden visszakereshető, az a megjegyzésed is, amit később letagadnál.

Két módja van annak, hogy elrejtsd a titkodat: a süket csönd vagy annyi mindennel nyakon önteni a lényeget, hogy ne legyen könnyen megkülönböztehető a haszontalanságtól.

Ha a Facebookon 5 000 hamis barátod van, közöttük 50 igazi, az algoritmusnak nehezebb lesz kihámozni valamit … a hatalom számára is, mert a tét már kezdetben az, hogyan lehet az embereket rávenni, hogy kimondják, kik ők, mit gondolnak, kire szavaznak, kik az elvbarátaik, kikkel állnak kaapcsolatban, mihez van kedvük, mik a terveik… 

Röviden, minden diktatúra és propaganda legszebb álma ez!

A közösségi hálózatok olyan termékek, amelyben te vagy a főhős.

Ugyan késő már, de nincs még minden elveszve. Készüljünk!

Charles SANNAT

https://insolentiae.com/reseaux-sociaux-le-produit-dont-vous-etes-le-heros-ledito-de-charles-sannat/