Németország: az SPD történelmi bűne

Semmi nagykoalíciót! 

Beszélgetés Heinz-Werner Schusterrel, a németországi szociáldemokrata párt (SPD) munkásbizottságának düsseldorfi elnökével

Május 26-án az európai parlamenti és regionális választásokon az SPD munkásválasztói elutasították a szociáldemokrata pártot, így ítélve el annak Merkellel közös nagykoalíciós kormányzati szerepét. A párt vezetője, Andrea Nahles, lemondott.

A lemondás persze nem old meg semmit, mivel az elégedetlenség alapvető oka sem szünt meg, a párt folytatja részvételét Merkel burzsoá kormányában. Pedig nekünk, dolgozóknak, fiataloknak, jogunk van saját pártunkra, amely csakis és kizárólag a mi érdekeinket képviseli, nem pedig a tőkét, ahogy a nagykoalícioban történik. Ezért mondjuk ki az SPD munkásbizottságának országos vezetéséhez írott  levelünkben, hogy «A nagykoalíciót el kell hagyni!» és azt kérjük, hogy a szakszervezetekkel egységben kötelezze el magát a munkáspolitika mellett; szükségünk van a munkások és az ifjúság érdekeit képviselő kormányra.

A levélre érkezett reagálások legtöbbje pozitív volt.

Miért kell végezni a nagykoalícióval?

Mert ez a politika vezetett szerzett vívmányaink megsemmisítéséhez. A berlini május elseji szakszervezeti tüntetésen visszhangoztak követeléseink: «A Hartz IV-törvények* és "A 67 éves nyugdíjkorhatár eltörlését!»; «Az elbocsátásokkal szembeni védelem megerősítését!»;«Egyenlő munkáért egyenlő bért nőknek és férfiaknak Keleten és Nyugaton!»; «Nemet a privatizációkra»; «Minőségi és elérhető lakást mindenkinek!», stb.

Mindezen követelésekkel éppen szembemegy a Merkel-SPD kormány. Ha az SPD nem akar a görög Pasok, vagy a francia PS sorsára jutni, ki kell szállnia a nagykoalícióból, a következő választásokon pedig olyan szociáldemokrata jelölteket indítani, akik a dolgozói, ifjúsági követelések bázisán szakítanak a megszorítások politikájával, kezdve a Hartz IV-gyel és a 67 éves nyugdíjkorhatárral. 

Andrea Nahles lemondásánaak utat kell nyitnia az SPD előrehozott kongrsszusa, új vezetés választása és a nagykoalícióból való kilépés felé.

Koordinátora vagy az európai «privatizációk, deregularizációk és prekaritás elleni» kapcsolattartó bizottságnak, mely Strasbourgban a május 11-i az internacionalista gyűlésen alakult meg.

Van-e szükség erre a munkára?

A manchesteri és liverpooli polgármesterek, mindketten a brit Labour Party tagjai, a privatizált vasutak újraálllamosítása mellett állnak ki. Igazuk van. A Rajna-Rurh-vidéken élek, itt 10 millió lakos függ a privatizált regionális közlekedéstől. Tudni kell, hogy a vasutak magánkézbe adása az Európai Unió diktátumának megvalósítása, a nemzeti vállalatnak, a Deutsche Bahnnak kell versenyeznie 7 magáncéggel. A profitért folyó élet-halál harc dirigál, a személyzet fizeti meg közvetlen árát elbocsátásokkal, kezdvezőtlen munkaszerződésekkel. Persze ismerjük Liverpoolból és Manchesterből azt is, hogy a személyszállítás minősége romlik, “szardíniásdobozokban” kell utazni, a késések rendszeresek, járatok esnek ki. Berlinben az a feladat, hogy szakítsunk a nagykoalícióval Merkelestől, Európában pedig a Bizottság direktíváival, privatizációival, deregularizációival.

* A privatizációs és prekaritásos Hartz-törvényeket a szociáldemokrata Schroeder vezette be, Merkel és a nagykoalíció pdig fenntartja. A Hartz IV a munkanélkülieket bünteti.

Forrás: Tribune des Travailleurs 192.száma