SARS-COV-2 pandémia: nyugtalankodni kell? Minden európai kormány számos intézkedést hozott, hogy a vírus terjedését
megakadályozza. Mégis, nyugtalankodnunk kell?
A világjárványok nem vártak globalizációra, se pedig koronavírus-válságra, hogy a világon elterjedjenek. Az ókortól széles népességeket tizedeltek meg olykor néhány hónap, máskor néhány nap alatt az ismeretlen bajjal szembeni rémület érzését elszabadítva.
A pandémiát, egy járvány kiszélesedését glóbuszunkra
a gyors terjedés és emelkedő mortalitás jellemzi. A korukban ismeretlen vírusok
vagy baktériumok okozta világjárványok somillió emberrel végeztek és az
emberiség történelmére is hatást gyakoroltak.
Az athéni pestis (i.e.430 -426)
A történelemben először dokumentált athéni pestis valószínűleg egy tifuszos láz okozta, Thuküdidész történész írta le, ki maga is érintett volt. Magas lázzal, hasmenéssel, kipirosodással és görcsökkel járt. Etiópából érkezett, azután Egyiptomra és Líbiára sújtott le. Athénre a peloponnészoszi háborúban a spártai blokád idején sújtott le. Becslések szerint a városállam harmada, mintegy 200 ezer lakos pusztult el a járványban, s ez okozta Athén csillaga hanyatlásának kezdetét.
Az Antoninus-pestis (165-166
Ez a világjárvány sem pestis, hanem valójában himlő. A római birodalmat uraló Antoninus-dinasztia nevéhez kötik (Marcus Aurélius császár is a leszármazottja). A pandémia a 165-ös év végén indul Mezopotámiából a parthusok (eredetileg szkíta törzs) elleni háború idején és Rómát egy év alatt elérte. Becslésen szerint 10 millió halottat eredményezett 166-189 között jelentősen lecsökkentve a római birodalom lakossága számát. A himlőt vírus okozza, vörös kérges foltok jelennek meg a bőrön, hasmenés, hányás társul hozzá. 1980-ban megszűntnek nyilvánították.
A feketepestis (1347-1352)
Miután Kínában tombolt, a pandémia 1346-ban
érkezett Közép-Ázsiába
a Krim-félszigeti Kaffát ostromló mongol hordákkal. Kaffát ekkor a genovai
kereskedők birtokolták. A betegséget
szörnyen duzzadt lágyéki nyirokcsomók jelzik. Innen terjedt tovább Észak-Afrikába,
majd Olaszországba, Franciaországba (a genovai hajókon hozták be Marseille-be.
A «nagy pestis» 25-40 millió áldozatot kívánt, az akkori
lakosság mintegy harmadát-felét.
Spanyolnátha (1918-1919)
Az A H1N1 különösen fertőző vírus
okozta, valójában nem spanyol, hanem ázsiai eredetű. Aztán megérkezett az
Egyesült Államokba,
majd a Franciaországot segítő katonák által oda is. Az, hogy spanyolnáthának
nevezték el úgy lehetséges, hogy ez volt az az ország, melyben nem volt katonai
cenzúra és megtehette az első riasztást. 1919 áprilisában szűnt meg, rettenetes
eredménye 20-30 millió halott Európában és világszinten 50 millió. Gyakorlatilag
egyetlen régió sem menekülhetett meg, úgy becsülik, hogy a világ
népességének egyharmada elkapta.
Kolera (1832-1926)
Az indiai Gangesz deltájában helyileg évszázadokon
keresztül jelen lévő kolera 1830-ban éri el Oroszországot, majd Lengyelországot
és Berlint. 1832 márciusában a calais-i kikötőbe érkezik, aztán Párizsba. Erős
hasmenés, hányás - a kolera (nem tudni
okát, a Vibrio choleræ
baktérium) gyors kiszáradáshoz vezet, gyakran néhány óra alatt halálhoz vezetve.
Csak Franciaországban 100.000 halottja lett hat hónap alatt (ebből 20 ezer Párizsban),
aztán az ír bevándorlók által behurcolva Québecben pusztított.
Ázsiai influenza (1956-1957)
A H2N2 vírusos influenzához kötődik 1956-ban ez volt a második legtöbb halált kiváltó világjárvány (a ’18-as után). 3 millió halott a világban, ebből 100 ezer Franciaországban, azaz 20-szor több, mint a szezonális influenza által okozott. Kínából érkezett, innen a neve, a vírus elérte Hongkongot, Szingapurt et Borneót, aztán Ausztráliát és Észak-Amerikát még Európa és Afrika előtt. Néhány év múlva mutálódott H3N2-vé, új pandémiát okozva 1968-1969-ban (ezt nevezték «hongkongi influenzának»). Ennek lett elsőként hatékony influenzaellenes oltása.
Aids (1981-től máig)
Bev. kép : Breughel: A halál diadala
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.