Szeptember 21-én a háború minden orosz otthonba belépett (Tudósítóink jelentése)

 

Szeptember 21-én Putyin elrendelte 300 000 tartalékos "részleges mozgósítását", akiket Ukrajnába kell küldeni. A nukleáris fegyverekre utalva hozzátette: "Minden rendelkezésünkre álló eszközt be fogunk vetni".

A NATO által erősen felfegyverzett ukrán hadsereg offenzívája azt idézte elő, amire a Biden-kormány számított: újabb eszkalációt az általános konfliktus felé. A tömeges bevetés bejelentése és azonnali végrehajtása földrengést okozott egész Oroszországban. Már szeptember 21-én széles körben keringtek felhívások tiltakozó gyűlésekre. Fiatalok, nők és munkások ezrei, talán tízezrei gyűltek össze, hogy azt kiáltsák: "Nemet a háborúra! Az OVD-info honlap legalább 1386 letartóztatottat számolt össze.

Szeptember 21-én a háború minden otthonba betört. Amint Putyin beszéde elhangzott, az internetes keresőkben rekordokat döntöttek a találatok: "Hogyan törjön el egy kar", - "Hogyan hagyjuk el az országot"... de "forradalom" is.  21-én és 22-én kilométeres sorban álló autókat lehetett látni az Oroszország és Grúzia, Kazahsztán és Mongólia közötti határátkelőkön, hogy a tartalékosok mozgósítása elől meneküljenek.

A Duma (parlament) kihirdette a részleges mozgósításról szóló törvényt, és szigorította a katonai szolgálatot megtagadók börtönbüntetését. Másrészt elrendelte, hogy a szövetségi, regionális és önkormányzati képviselők és magas rangú tisztviselők mentesülnek a hadba vonulás alól, nem beszélve az oligarchákról. A Vesna ellenzéki mozgalom:

"A tartalékosok mozgósításáért kiáltó magas rangú köztisztviselők melegen maradnak a székükben, és élnek. Őket kellene mozgósítani és Ukrajnába küldeni: menjenek és haljanak meg a hülyeségeikért, ahelyett, hogy egyszerű embereket küldenek a halálba".

A háború költségei

A Moscow Times szerint a mozgósítás Murmanszk éves költségvetésének kilencszeresébe, illetve a Kalmük Köztársaság éves költségvetésének 56-szorosába kerül. Ugyanakkor Andrej Kartapolov, a Duma nemzetvédelmi bizottságának vezetője világossá tette - egy olyan országban, ahol dolgozók milliói kényszerülnek eladósodni -, hogy "a mozgósított polgárok továbbra is fizetni fogják jelzáloghiteleik adósságát".

Tiltakozások

21-től este 7 órára tüntetésekre való felhívások keringtek: "Az egész háborúellenes mozgalommal együtt felhívjuk a háborúellenes mozgalmat, felhívjuk az orosz hadsereget: tagadják meg a háborúban való részvételt! Nemet a moguilizációra!" (mogila: a sír). Moszkvában fiatalok és idősek ezrei gyűltek össze az Arbaton (régi utca a történelmi központban). Szoros sorokban skandálták: "Nemet a háborúra!". A rendőrség a szokásos erőszakkal egyenként letartóztatta a tüntetőket. Az elnyomás ellenére fiatalok százai vonultak le az Arbatra ugyanazzal a jelszóval.

Izsevszkben (Ural) a tüntetők spontán módon egy utcazenész elé gyűltek, aki Jegor Letov dalait énekelte: minden egyes háborúellenes versszaknál az emberek megtapsolták. A novoszibirszki Lenin téren a helyi média szerint mintegy százan jöttek el tüntetni, akárcsak a NATO blokádja által fojtogatott orosz enklávéban, Kalinyingrádban. A kaukázusi Dagesztán köztársaságban, Babajurt falu határában több száz lakos zárta el az utat, hogy megakadályozza a tartalékosokkal megrakott kisbuszok útját.

Üzbegisztán (a közép-ázsiai volt szovjet köztársaság, ahonnan több százezer vendégmunkás származik) hatóságai felszólították oroszországi állampolgáraikat, hogy ne vegyenek részt az "illegális" gyűléseken.

Nők az élen

Mindenütt a nők, a tartalékosok anyái és feleségei állnak a frontvonalban. Szentpéterváron szeptember 21-én, késő délután a Szent Izsák téren gyűltek össze, rendőrökkel körülvéve. "Nemet a háborúra!" skandáltak a rendőrök előtt, akik megpróbálták szétoszlatni őket. 24 órával ezelőttig elképzelhetetlen volt: Groznijban, Csecsenföld fővárosában, a maffiózó Ramzan Kadirov, a Kreml pártfogoltja által vasököllel tartott kaukázusi köztársaságban a háború elleni női tüntetés zajlott.

Ez volt az első ilyen tiltakozó megmozdulás 2004 óta! Az 1ADAT csatorna szerint a mecset mellett összegyűlt 130 nőt még a tüntetés kezdete előtt letartóztatták. Köztük voltak a Kadirovszkij anyák, a Kadirov által Ukrajnába küldött magánhadsereg elit katonái.

A szakszervezetekben

A független szakszervezetek első reakciói között szerepelt az Egyetemi Szolidaritás szakszervezet:

"Lehetetlen, hogy csendben maradjunk ... . Számos alkalommal kifejtettük álláspontunkat: kategorikusan ellenezzük az agresszív katonai akciót annak bármilyen formájában. Kategorikusan ellenezzük a militarista propaganda minden formáját, különösen az oktatási intézményekben ... . Harcban, nem pedig testvérgyilkos háborúban fogjuk kivívni a jogainkat!"

A tartalékosok mozgósítása az ürügy arra, hogy egyre nagyobb csapást mérjenek a munkásmozgalomra. Szeptember 22-én egy moszkvai bíróság ismét meghosszabbította Kirill Ukratsevnek, a Kurier kézbesítők szakszervezetének aktivistájának előzetes letartóztatását, akit április végén tartóztattak le a moszkvai kézbesítők sztrájkja során. Ismét elutasították a házi őrizetbe helyezés iránti kérelmét, annak ellenére, hogy a börtönben súlyosan megromlott az egészségi állapota....

A "denácifikáció"

Putyin katonai agresszióját Ukrajna "denácifikálásával" indokolja, utalva a valóságos neonáci csoportokra, amelyek Ukrajnában nyüzsögnek, még a hadseregben is. Ahogyan Oroszországban is nyüzsögnek, még az államapparátusban is. Most azonban Putyin és Zelenszkij a fogolycseréhez folyamodott, Erdogan török elnök és Ben Szalman szaúdi koronaherceg "humanitárius" közvetítésének köszönhetően. Putyin barátja, Viktor Medvedcsuk ukrán oligarcha (egyik lányának keresztapja) 215 harcost adott vissza Zelenszkijnek, köztük a neonáci Azov-ezred 108 tagját. Egy nő megjegyzése, több száz másik között, az interneten: "Ezek a szemetek a mi gyerekeinket küldik Ukrajnába, állítólag azért, hogy "harcoljanak a nácik ellen", miközben ők a haverjaik megmentésére engedik el őket!".

Zjuganov támogatja Putyint

A "kommunista" párt vezetője, Gennagyij Zjuganov szokás szerint támogatja Putyint, és a szovjet nép nácizmus elleni harcára utalva azt mondja: "Minden nemzedéknek joga van a maga 1941-es évéhez (a Szovjetunió elleni náci támadás dátuma - a szerk.), de az 1945-ös évéhez is". A Forradalmi Munkáspárt egyik aktivistája megjegyezte:

"Zjuganov, aki saját burzsoáziájának csizmáját nyalja, és támogatja annak minden döntését, még a munkások körében legnépszerűtlenebbeket is, elfelejtett egy apró részletet: a Szovjetunió osztályjellegét, amely a világ első munkásállama volt. Ma az állam osztályjellege más. Ráadásul az elnöki rendelet 2. pontja szerint a hadseregbe besorozott polgárok elveszíthetik állásukat. Értékelhetjük az államnak ezt a finom figyelmét saját katonái iránt! Nem 1941-ben, hanem 1914-ben láttunk ilyesmit a múltban. De 1914-et a cárizmus összeomlása és az októberi forradalom követte".

A "népszavazásokról"

A Putyin-rezsim által Ukrajna négy orosz megszállás alatt álló régiójában (Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporozsja) szervezett "népszavazások" eredményei előre ismertek voltak. A lakosságot a megszálló hatóságok "felkérték", hogy szavazzon e területek Oroszországhoz csatolásáról, és az eredmények nyilvánvalóan a Kreml által meghatározottak. Az ukrán kormány a maga részéről öt év börtönnel fenyegetett meg minden állampolgárt, aki részt vett a szavazásban. Egy orosz háborúellenes aktivista megjegyezte: "Ukrajna minden bizonnyal offenzívát indít: furcsa lenne, ha az ukrán vezérkar nem készítene terveket a "népszavazások" ellensúlyozására. Oroszország vissza fog vágni. Nem lesz nyugalom. Ez azt jelenti, hogy polgárok ezrei, akiket fegyverrel fognak az urnákhoz hajtani, kereszttűzbe kerülnek".

OROSZORSZÁG: Válság a rezsim legmagasabb szintjein

A Putyin-rezsim hetek óta habozott a tartalékosok általános mozgósításának meghirdetésével. Aggódtak a frontról cinkkoporsókban hazatérő kontraktnyikok (sorkatonák) ezrei miatt. Aggódtak amiatt, hogy a nagy fegyvergyárakban szikrák csaphatnak fel, mivel a munkásoknak tizenkét órás munkanapot kellett tartaniuk, beleértve a munkaszüneti napokat is.

Moszkvában megjelentek a csúcsválság jelei. A médiában az állami propaganda zümmögésével szakítva, a volt képviselő, Nadezsdin az NTV-ben "Putyin környezetét" vette célba: "Valaki azt mondta Putyinnak, hogy az ukránok meg fogják adni magukat, hogy menekülni fognak, hogy csatlakozni akarnak Oroszországhoz ... . Ezek az emberek hazudtak nekünk".

Szeptember 9-én a moszkvai és szentpétervári városi tanácsosok két csoportja tovább ment, és Putyin lemondását követelte. Egyikük szerint Putyin felelős "a munkaképes orosz férfiak haláláért, a nemzetgazdasági hanyatlásért, az agyelszívásért és a NATO terjeszkedéséért". Még Ramzan Kadirov, Putyin csecsen potentát szövetségese is fenyegetőzött: "Ha ma vagy holnap nem történik változás a stratégiában, kénytelen leszek beszélni a védelmi minisztérium és az ország vezetőivel, hogy elmagyarázzam a valós helyzetet a helyszínen".

Ukrajna lerohanásával a moszkvai maffiaoligarchák rezsimje beleesett a Washington által felállított csapdába. Ez a "csalogatás és kivéreztetés" amerikai stratégiája, amely a Biden-kormányzat általánosabb politikájának részeként a Kínával való konfrontációra való felkészülést szolgálja. Mindennek a gyökere a termelési eszközök magántulajdonán alapuló kapitalista rendszer válsága, amelyet a Wall Street úgy próbál leküzdeni, hogy minden áron igyekszik megerősíteni domináns pozícióját a világban.

Az elmúlt hat hónapban minden NATO-országban a közszolgáltatások költségvetéséből kifosztott gigantikus összegeket ömlöttek a háborúba. A multinacionális fegyvergyártó cégek rendelésállománya robbanásszerűen megnőtt. A "pénzpiacok" a háborút ürügyként használva a nyersanyag- és energiaárakkal spekulálva megaprofitot halmoztak fel, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy emberek százmillióit ítélték éhségre és az ipari termelés egész részeit tették tönkre.

Mi, akik október 22-én Párizsban a háború elleni nemzetközi gyűlést és a Háború és kizsákmányolás elleni világkonferenciát készítjük elő, a Munkás Internacionáléért (október 29-30.), megerősítjük, hogy az egész világ munkásai képesek megállítani ezt a pokoli spirált.

Az első lépés ebbe az irányba az, hogy a munkásszervezeteknek, pártoknak és szakszervezeteknek szakítaniuk kell a háborút szító kormányokkal: Nem Putyin, nem Biden, nem Macron! 

 

* * * * * * * * * *

 

UTOLSÓ PILLANATBAN

Szeptember 24-én és 25-én Oroszország-szerte folytatódtak a tüntetések. Különösen nagy volt a tömeg a "nemzeti" köztársaságokban, amelyek fiatalságát a Kreml ágyútölteléknek használja. Mahacskalában, Dagesztán (Kaukázus) fővárosában több száz tüntető tiltakozott, miközben a rendőrség a levegőbe lőtt, hogy szétoszlassa őket. Jakutszkban, a Szaha Köztársaságban több száz nő hagyományos táncot mutatott be (fotó), és körbevette a letartóztatásukra érkező rendőröket: "Nemet a háborúra!", "Nemet az orosz csapatok tömeges bevetésére!".

Nem adjuk fiainkat, férjeinket és apáinkat a háborús erőfeszítéseknek" - állt a plakátokon. Az OVD-Info honlapja szeptember 21. és 25. között 2353 letartóztatást számolt össze. A Novaja Gazeta című (Oroszországban betiltott) ellenzéki lap szerint az elmúlt négy napban 261 ezer ember hagyta el az országot. A kétségbeesett tettek megszaporodnak: mintegy 15 regisztrációs irodát támadtak meg molotov-koktélokkal. A hatalmi csúcstalálkozókon éppen a destabilizáció első jelei mutatkoztak.

Matvijenko, a Föderációs Tanács elnöke és Volodin, a Duma elnöke a hagyományos nyelvvel pedig mindketten elismertek néhány "túlkapást" a tömeges kitelepítés megszervezésében.

 

Forrás: The ORGANIZER

Issue No. 76 - International Edition

September 29, 2022