Szeptember 21-én Putyin
elrendelte 300 000 tartalékos "részleges mozgósítását", akiket
Ukrajnába kell küldeni. A nukleáris fegyverekre utalva hozzátette: "Minden
rendelkezésünkre álló eszközt be fogunk vetni".
A NATO által erősen
felfegyverzett ukrán hadsereg offenzívája azt idézte elő, amire a Biden-kormány
számított: újabb eszkalációt az általános konfliktus felé. A tömeges bevetés
bejelentése és azonnali végrehajtása földrengést okozott egész Oroszországban.
Már szeptember 21-én széles körben keringtek felhívások tiltakozó gyűlésekre. Fiatalok,
nők és munkások ezrei, talán tízezrei gyűltek össze, hogy azt kiáltsák:
"Nemet a háborúra! Az OVD-info honlap legalább 1386 letartóztatottat
számolt össze.
Szeptember 21-én a háború minden
otthonba betört. Amint Putyin beszéde elhangzott, az internetes keresőkben
rekordokat döntöttek a találatok: "Hogyan törjön el egy kar", -
"Hogyan hagyjuk el az országot"... de "forradalom" is. 21-én és 22-én kilométeres sorban álló
autókat lehetett látni az Oroszország és Grúzia, Kazahsztán és Mongólia közötti
határátkelőkön, hogy a tartalékosok mozgósítása elől meneküljenek.
A Duma (parlament) kihirdette a
részleges mozgósításról szóló törvényt, és szigorította a katonai szolgálatot
megtagadók börtönbüntetését. Másrészt elrendelte, hogy a szövetségi, regionális
és önkormányzati képviselők és magas rangú tisztviselők mentesülnek a hadba
vonulás alól, nem beszélve az oligarchákról. A Vesna ellenzéki mozgalom:
"A tartalékosok
mozgósításáért kiáltó magas rangú köztisztviselők melegen maradnak a székükben,
és élnek. Őket kellene mozgósítani és Ukrajnába küldeni: menjenek és haljanak
meg a hülyeségeikért, ahelyett, hogy egyszerű embereket küldenek a
halálba".
A háború költségei
A Moscow Times szerint a
mozgósítás Murmanszk éves költségvetésének kilencszeresébe, illetve a Kalmük
Köztársaság éves költségvetésének 56-szorosába kerül. Ugyanakkor Andrej
Kartapolov, a Duma nemzetvédelmi bizottságának vezetője világossá tette - egy
olyan országban, ahol dolgozók milliói kényszerülnek eladósodni -, hogy "a
mozgósított polgárok továbbra is fizetni fogják jelzáloghiteleik
adósságát".
Tiltakozások
21-től este 7 órára tüntetésekre
való felhívások keringtek: "Az egész háborúellenes mozgalommal együtt
felhívjuk a háborúellenes mozgalmat, felhívjuk az orosz hadsereget: tagadják
meg a háborúban való részvételt! Nemet a moguilizációra!" (mogila: a sír).
Moszkvában fiatalok és idősek ezrei gyűltek össze az Arbaton (régi utca a
történelmi központban). Szoros sorokban skandálták: "Nemet a
háborúra!". A rendőrség a szokásos erőszakkal egyenként letartóztatta a
tüntetőket. Az elnyomás ellenére fiatalok százai vonultak le az Arbatra
ugyanazzal a jelszóval.
Izsevszkben (Ural) a tüntetők
spontán módon egy utcazenész elé gyűltek, aki Jegor Letov dalait énekelte:
minden egyes háborúellenes versszaknál az emberek megtapsolták. A
novoszibirszki Lenin téren a helyi média szerint mintegy százan jöttek el
tüntetni, akárcsak a NATO blokádja által fojtogatott orosz enklávéban,
Kalinyingrádban. A kaukázusi Dagesztán köztársaságban, Babajurt falu határában
több száz lakos zárta el az utat, hogy megakadályozza a tartalékosokkal
megrakott kisbuszok útját.
Üzbegisztán (a közép-ázsiai volt
szovjet köztársaság, ahonnan több százezer vendégmunkás származik) hatóságai
felszólították oroszországi állampolgáraikat, hogy ne vegyenek részt az
"illegális" gyűléseken.
Nők az élen
Mindenütt a nők, a tartalékosok
anyái és feleségei állnak a frontvonalban. Szentpéterváron szeptember 21-én,
késő délután a Szent Izsák téren gyűltek össze, rendőrökkel körülvéve.
"Nemet a háborúra!" skandáltak a rendőrök előtt, akik megpróbálták
szétoszlatni őket. 24 órával ezelőttig elképzelhetetlen volt: Groznijban,
Csecsenföld fővárosában, a maffiózó Ramzan Kadirov, a Kreml pártfogoltja által
vasököllel tartott kaukázusi köztársaságban a háború elleni női tüntetés
zajlott.
Ez volt az első ilyen tiltakozó
megmozdulás 2004 óta! Az 1ADAT csatorna szerint a mecset mellett összegyűlt 130
nőt még a tüntetés kezdete előtt letartóztatták. Köztük voltak a Kadirovszkij
anyák, a Kadirov által Ukrajnába küldött magánhadsereg elit katonái.
A szakszervezetekben
A független szakszervezetek első
reakciói között szerepelt az Egyetemi Szolidaritás szakszervezet:
"Lehetetlen, hogy csendben
maradjunk ... . Számos alkalommal kifejtettük álláspontunkat: kategorikusan
ellenezzük az agresszív katonai akciót annak bármilyen formájában.
Kategorikusan ellenezzük a militarista propaganda minden formáját, különösen az
oktatási intézményekben ... . Harcban, nem pedig testvérgyilkos háborúban
fogjuk kivívni a jogainkat!"
A tartalékosok mozgósítása az
ürügy arra, hogy egyre nagyobb csapást mérjenek a munkásmozgalomra. Szeptember
22-én egy moszkvai bíróság ismét meghosszabbította Kirill Ukratsevnek, a Kurier
kézbesítők szakszervezetének aktivistájának előzetes letartóztatását, akit
április végén tartóztattak le a moszkvai kézbesítők sztrájkja során. Ismét
elutasították a házi őrizetbe helyezés iránti kérelmét, annak ellenére, hogy a
börtönben súlyosan megromlott az egészségi állapota....
A "denácifikáció"
Putyin katonai agresszióját
Ukrajna "denácifikálásával" indokolja, utalva a valóságos neonáci
csoportokra, amelyek Ukrajnában nyüzsögnek, még a hadseregben is. Ahogyan
Oroszországban is nyüzsögnek, még az államapparátusban is. Most azonban Putyin
és Zelenszkij a fogolycseréhez folyamodott, Erdogan török elnök és Ben Szalman
szaúdi koronaherceg "humanitárius" közvetítésének köszönhetően.
Putyin barátja, Viktor Medvedcsuk ukrán oligarcha (egyik lányának keresztapja) 215 harcost adott vissza Zelenszkijnek, köztük a neonáci
Azov-ezred 108 tagját. Egy nő megjegyzése, több száz másik között, az
interneten: "Ezek a szemetek a mi gyerekeinket küldik Ukrajnába, állítólag
azért, hogy "harcoljanak a nácik ellen", miközben ők a haverjaik
megmentésére engedik el őket!".
Zjuganov támogatja Putyint
A "kommunista" párt
vezetője, Gennagyij Zjuganov szokás szerint támogatja Putyint, és a szovjet nép
nácizmus elleni harcára utalva azt mondja: "Minden nemzedéknek joga van a
maga 1941-es évéhez (a Szovjetunió elleni náci támadás dátuma - a szerk.), de
az 1945-ös évéhez is". A Forradalmi Munkáspárt egyik
aktivistája megjegyezte:
"Zjuganov, aki saját
burzsoáziájának csizmáját nyalja, és támogatja annak minden döntését, még a
munkások körében legnépszerűtlenebbeket is, elfelejtett egy apró részletet: a
Szovjetunió osztályjellegét, amely a világ első munkásállama volt. Ma az állam
osztályjellege más. Ráadásul az elnöki rendelet 2. pontja szerint a hadseregbe
besorozott polgárok elveszíthetik állásukat. Értékelhetjük az államnak ezt a
finom figyelmét saját katonái iránt! Nem 1941-ben, hanem 1914-ben láttunk
ilyesmit a múltban. De 1914-et a cárizmus összeomlása és az októberi forradalom
követte".
A "népszavazásokról"
A Putyin-rezsim által Ukrajna
négy orosz megszállás alatt álló régiójában (Luhanszk, Donyeck, Herszon és
Zaporozsja) szervezett "népszavazások" eredményei előre ismertek
voltak. A lakosságot a megszálló hatóságok "felkérték", hogy szavazzon
e területek Oroszországhoz csatolásáról, és az eredmények nyilvánvalóan a Kreml
által meghatározottak. Az ukrán kormány a maga részéről öt év börtönnel
fenyegetett meg minden állampolgárt, aki részt vett a szavazásban. Egy orosz
háborúellenes aktivista megjegyezte: "Ukrajna minden bizonnyal offenzívát
indít: furcsa lenne, ha az ukrán vezérkar nem készítene terveket a
"népszavazások" ellensúlyozására. Oroszország vissza fog vágni. Nem
lesz nyugalom. Ez azt jelenti, hogy polgárok ezrei, akiket fegyverrel fognak az
urnákhoz hajtani, kereszttűzbe kerülnek".
OROSZORSZÁG: Válság a rezsim
legmagasabb szintjein
A Putyin-rezsim hetek óta
habozott a tartalékosok általános mozgósításának meghirdetésével. Aggódtak a
frontról cinkkoporsókban hazatérő kontraktnyikok (sorkatonák) ezrei miatt.
Aggódtak amiatt, hogy a nagy fegyvergyárakban szikrák csaphatnak fel, mivel a
munkásoknak tizenkét órás munkanapot kellett tartaniuk, beleértve a
munkaszüneti napokat is.
Moszkvában megjelentek a
csúcsválság jelei. A médiában az állami propaganda zümmögésével szakítva, a
volt képviselő, Nadezsdin az NTV-ben "Putyin környezetét" vette
célba: "Valaki azt mondta Putyinnak, hogy az ukránok meg fogják adni
magukat, hogy menekülni fognak, hogy csatlakozni akarnak Oroszországhoz ... .
Ezek az emberek hazudtak nekünk".
Szeptember 9-én a moszkvai és
szentpétervári városi tanácsosok két csoportja tovább ment, és Putyin
lemondását követelte. Egyikük szerint Putyin felelős "a munkaképes orosz
férfiak haláláért, a nemzetgazdasági hanyatlásért, az agyelszívásért és a NATO
terjeszkedéséért". Még Ramzan Kadirov, Putyin csecsen potentát
szövetségese is fenyegetőzött: "Ha ma vagy holnap nem történik változás a
stratégiában, kénytelen leszek beszélni a védelmi minisztérium és az ország
vezetőivel, hogy elmagyarázzam a valós helyzetet a helyszínen".
Ukrajna lerohanásával a moszkvai
maffiaoligarchák rezsimje beleesett a Washington által felállított csapdába. Ez
a "csalogatás és kivéreztetés" amerikai stratégiája, amely a
Biden-kormányzat általánosabb politikájának részeként a Kínával való
konfrontációra való felkészülést szolgálja. Mindennek a gyökere a termelési
eszközök magántulajdonán alapuló kapitalista rendszer válsága, amelyet a Wall
Street úgy próbál leküzdeni, hogy minden áron igyekszik megerősíteni domináns pozícióját
a világban.
Az elmúlt hat hónapban minden
NATO-országban a közszolgáltatások költségvetéséből kifosztott gigantikus
összegeket ömlöttek a háborúba. A multinacionális fegyvergyártó cégek
rendelésállománya robbanásszerűen megnőtt. A "pénzpiacok" a háborút
ürügyként használva a nyersanyag- és energiaárakkal spekulálva megaprofitot
halmoztak fel, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy emberek százmillióit
ítélték éhségre és az ipari termelés egész részeit tették tönkre.
Mi, akik október 22-én Párizsban
a háború elleni nemzetközi gyűlést és a Háború és kizsákmányolás elleni
világkonferenciát készítjük elő, a Munkás Internacionáléért (október 29-30.),
megerősítjük, hogy az egész világ munkásai képesek megállítani ezt a pokoli
spirált.
Az első lépés ebbe az irányba az,
hogy a munkásszervezeteknek, pártoknak és szakszervezeteknek szakítaniuk kell a
háborút szító kormányokkal: Nem Putyin, nem Biden, nem Macron!
* * * * * * * * * *
UTOLSÓ PILLANATBAN
Szeptember 24-én és 25-én
Oroszország-szerte folytatódtak a tüntetések. Különösen nagy volt a tömeg a
"nemzeti" köztársaságokban, amelyek fiatalságát a Kreml
ágyútölteléknek használja. Mahacskalában, Dagesztán (Kaukázus) fővárosában több
száz tüntető tiltakozott, miközben a rendőrség a levegőbe lőtt, hogy
szétoszlassa őket. Jakutszkban, a Szaha Köztársaságban több száz nő hagyományos
táncot mutatott be (fotó), és körbevette a letartóztatásukra érkező rendőröket:
"Nemet a háborúra!", "Nemet az orosz csapatok tömeges
bevetésére!".
Nem adjuk fiainkat, férjeinket és
apáinkat a háborús erőfeszítéseknek" - állt a plakátokon. Az OVD-Info
honlapja szeptember 21. és 25. között 2353 letartóztatást számolt össze. A
Novaja Gazeta című (Oroszországban betiltott) ellenzéki lap szerint az elmúlt
négy napban 261 ezer ember hagyta el az országot. A kétségbeesett tettek
megszaporodnak: mintegy 15 regisztrációs irodát támadtak meg
molotov-koktélokkal. A hatalmi csúcstalálkozókon éppen a destabilizáció első
jelei mutatkoztak.
Matvijenko, a Föderációs Tanács elnöke és Volodin, a
Duma elnöke a hagyományos nyelvvel pedig mindketten elismertek néhány
"túlkapást" a tömeges kitelepítés megszervezésében.
Forrás: The
ORGANIZER
Issue No. 76 -
International Edition
September 29, 2022