Nemzetközi információk

2009. febr. 11. 323. sz.
A Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértésének hetilapja

Tartalom:

«Egyesüljünk az Európai Unió politikája és intézményei ellen !».
Az európai konferencia eredetileg az Európai Bíróság ítéletei (Laval-, Viking- és Rüffert-ügyek) megsemmisítésének követelésére jött létre. Febr.7-8-án Párizsban. 22 országból 150 küldött vett részt. Következő számunkban folytatjuk teljes beszámolónk publikálását.

Franciaország: febr. 8-án több mint 4000 dolgozó gyűlt össze az elbocsátások megtiltását követelve. Francia és európai aktivisták, a munkásmozgalom irányzatait képviselve kimondták: «Minden percben egy munkanélkülivel több!».
Az elbocsátások megtiltásának elérésére a POI akcióegységet javasolt a többi pártnak: együttes «menet» szervezésése ennek követelésére.
Guadeloupe: A harmadik hete tartó sztrájk Martinique szigetét is elérte.
Cikk a Travayé é Péysan c. lapból, melyet a Mouvman á Travayé é Péysan (a Nemzetközi Egyetértéshez közelálló guadeloupe-i szervezet) ad ki.

Támogassátok az Egyetértés kezdeményezéseit, fizessetek elő a Nemzetközi információkra!

Kapcsolattartás:
Informations internationales
Entente internationale des travailleurs et des peuples
87, rue du Faubourg-Saint-Denis -75010 Paris - France
Tel : (33 1) 48 01 88 28.E.mail : eit.ilc@fr.oleane.com

Franciaország

2009. febr. 8-i találkozó

Az elbocsátások megtiltásának elérésére a POI akcióegységet javasolt a többi pártnak:
“Minden percben egy munkanélkülivel több!”

A montreuili kongresszusi palota hatalmas termét Seine-Saint-Denisben több mint 4 000 dolgozó töltötte meg, hogy tiltakozzon az elbocsátások ellen. 7 másik hasonló találkozó fogja követni vidéken is.
A Független Munkáspárt (POI) a többi pártoknak országos bizottság létrehozását javasolja az elbocsátások megtiltása érdekében az együttes menet megszervezésére.
Májusban a POI országos összejövetelt tart Párizsban az elbocsátások ellen, a spekulánsoknak adott milliárdok visszaszerzéséért, az Európai Unióval való szakítás érdekében.

Az egység lehetséges és szükséges!
Csoportosan, családostól, autóbusszal érkezve, majd figyelmesen hallgatva és nyugtalanságukra választ keresve a jelenlevők akciójavaslatokat várnak, elszántan, gyakran felállva, ovációval ünnepelve a szónokot. Jan. 29. után politikai perspektívát keresünk. A munkásmozgalom pártjainak óriási a felelőssége. A Független Munkáspárt közös párizsi menetet javasol az elbocsátások megtiltására.
«Egységet akarunk. Lehetséges és szükséges ennek megalkotása », mondja egy szónok.
Ez nem csak egy párt ügye, az egész munkásosztályé.

“A Független Munkáspárt elolvasta a 6 párt és baloldali mozgalom által kibocsátott kommünikét, aláírta azt.
Mint Önök, mi is megállapítottuk, jan. 29-én «legitim népharag támadt a jelenlegi elbocsátási hullám és a munkahelyek megszüntetése ellen». A dolgozók intézkedéseket követeltek «a munkahelyek érdekében, a kormány azon választása ellenében, hogy megfelelő ellenszolgáltatás nélkül milliárdokat osztott a bankoknak és nagyvállalkozásoknak». Megerősítjük: «Nem a munka világa és a népesség köteles megfizetni a válság árát!».
Mindnyájan, Önökkel együtt követeljük a Pécresse-törvény visszavonását a felsőoktatásban, a Bachelot-törvényét az egészségügyben és Guadeloupe dolgozói követeléseinek kielégítését. A Darcos-dekrétumokról szóló jelentés óriási bátorságról tanuskodik, a középiskolások, tanáraik és szervezeteik mozgósítását követően.
Ami a dolgozók «társadalmi pajzsát» illeti, mely szervezet tudna ellene fordulni? Minden percben egy új munkanélkülivel több van ebben az országban. Milyen választ tudunk adni a munkanélkülieknek? Hogy velük érzünk, ha kiteszik az utcára vagy azt, hogy joga van maradni és megélni a munkájából? Mondhatjuk-e nekik, hogy a munkásmozgalom minden szervezete kitart mellettük és mobilizálja az egész társadalmat azért, hogy ne legyen több elbocsátás?
A «szociális pajzs» első konkrét formája nem az kellene legyen, hogy együtt jelentsük ki az elbocsátások tiltását, a közszolgáltatás összes fenyegetett munkahelyének védelmét és a kormányzati destrukciós tervek leállítását?
A közös kommünikében «óriási nyilvános vita szükséges az aktuális politika alternatívájának megfogalmazására». A POI - mint minden part - javaslatait közre fogja adni. Mi úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi helyzetből kiutat azt jelent, hogy a Maastrichti, Amszterdami szerződésekkel, az Európai Unió intézményeivel szakítani kell; a 427 milliárdot, amit Sarkozy kormánya a kapitalistáknak és spekulánsoknak adott, el kell kobozni és a köz, a népesség szolgálatára fordítani.
Minden bizonnyal lesznek más javaslatok is. De lehet-e ez az elbocsátások megtiltása elleni közös akció előzetes feltétele? Nem gondoljuk. Ellenkezőleg, úgy véljük, ha a Ti pártotok, a mi pártunk, az összes aláíró párt előfeltételek nélkül egyetért, hogy együtt cselekedjünk az elbocsátások megtiltása és az összes munkahely megtartása érdekében, erre a felhívásra válaszoltak dolgozók százezrei, milliói.
Javasoljuk, hogy az elbocsátások megtiltásának követelésére tartandó párizsi menet előkészítésére minden párt javaslatainak tiszteletbentartásával hozzunk létre egy bizottságot.
Sürgető a feladat (…).
Testvéri üdvözlettel»
2009.febr.9.
A POI (Független Munkáspárt) állandó titkársága nevében
Daniel Gluckstein

Az összejövetel szónokai:

Claude Jenet,
POI országos titkára
Azonnal meg kell tiltatni az elbocsátásokat, a közszolgáltatásban a munkahelyek felszámolását, el kell kobozni a bankároknak adományozott 428 milliárd eurót, a Darcos, Bachelot, Pécresse nevéhez fűződő törvényeket vissza kell vonatni.

H.-W. Schuster,
Düsseldorf, szociáldemokrata párt munkásbizottsága elnöke
600 milliárdot kaptak a bankok Németországban, a munkanélküliség 400 000-rel nőtt, a részmunka száma 800 000. A következő években több mint 5 millió munkanélküli várható! Május 16-án Berlinben tüntetük ellene!

Maria Alves,
Jura, fémipari szakszervezet
10 éve még 13 000 fémipari munkás volt a Jura-vidéken, ma már csak 9 000. Időleges munkások: 2 000 volt 10 éve, ma pedig jóval több, mint 5 000. Az elvérzést meg kell állítani, ehhez szakítani kell az Unióval.

Loukas Korfiatis,
Görögország, középfokú oktatási szakszervezeti föderáció
Decembenben a középiskolások lázadtak fel a szociális bizonytalanság, a munkanélküliség, a munka «rugalmassága» és az alacsony bérek ellen. Ugyanakkor Franciaországban is középiskolások tüntettek tanáraikkal együtt a «reformok» ellen. Pénzt az oktatásra, nem a fegyverekre és a bankokra!

Miguel Martinez,
Paris-Est, Marne-la-Vallée, egyetem
Egyetemeink febr. 2-án limitálatlan sztrájkba kezdtek! Ha győzünk, az összes követelésünkhöz biztatást kapunk. Nem akarjuk, hogy a krízist nekünk kelljen megfizetni!

Salah Salah,
Palesztin Nemzeti Tanács tagja
A szolidaritási tömegmozgalom alátámasztotta követeléseinket: a menekültek visszatérésének lehetőségét, világi és demokratikus állam létrehozását egyenlősági alapon, nemzetiségi, rasszista vagy etnikai megkülönböztetés nélkül.

Michèle Latus,
Párizs, postaszakszervezet
Jan. 29-én szakszervezeti felhívásra 80 %-ban sztrájkoltunk azért, hogy a postaszabályzat változtatását visszonják, a megyei válogatások helyét, a postákat megtartsák, a restrukturációt abbahagyják és mindenkinek egyforma státusza legyen: állami közszolgálati!

Constantin Cretan,
Románia, a Munka országos föderáció közelmúltban börtönből szabadult elnöke
Az egész világ szolidaritási akcióit megköszönve ismételten leszögezte, hogy csak azért került szakszervezeti társaival börtönbe, mert mandátumát teljesítette 1999-ben, mikor ellenállt az IMF és a Világbank bányabezárási diktátumainak.

Eamon Devoy,
Írország, a TEEU elektromossági szakszervezet főtitkára
Az ír dolgozók 53 %-ban mondtak nemet a Lisszaboni szerződésre, mégis új népszavazásra kötelezik az ír népet anélkül, hogy a szerződés egy szavát is megváltoztatták volna. Mindent megteszünk, hogy ismét kudarcot valljon! Követeljetek hazátokban is referendumot! Együtt győzhetünk!

Gérard Schivardi,
POI országos titkára
Egy újságíró megkérdezte tőle a közelmúltban, nem volt-e politikai provokáció, hogy kizárták a következő választások jelöltjeként. Azt válaszolta, hogy ez inkább az őt támogató polgármesterek ezreinek büntetése, amiért nem voltak hajlandók letörni a pedagógusok sztrájkjait, nem köteleztek a minimumszolgáltatásra, ragaszkodtak kórházaikhoz.

Jocelyn Lapitre,
Guadeloupe, a «Mouvement contre l’exploitation» (‘mozgalom a kizsákmányolás ellen’) nevében,
Az euró bevezetésével a bérek stagnálnak, míg az árak a csillagokig szöknek. Az élelmezési alapcikkek 48 (tej), 35 (sajt), 85 (tészta), 32 (étolaj), 51 %-os (vaj) növekedése az importálók korlátlan profitjának köszönhető.

Sarah Gardent,
Az Assedic dolgozója
Hogyan tudnánk elfogadni, hogy akkor, mikor elbocsátások ezreit közlik és a munkanélküliek kártalanítására van szükség, a kormány a munkáltatók hozzájárulását csökkenti és ezzel kiüríti az ellátást? Ez egyszerűen a mi pénzünk!.

Jean-Jacques Karman,
a PCF (komm.párt) országos vezetése tagja
Vitáink ismertek (az országos pártvezetéssel), de ennek természete nem akadályozhatja meg az egységet az elbocsátások megtiltásának követelésére. Innen üzenem kommunista párti barátaimnak, hogy együtt elérhetjük ezt a célt!

Mathilde,
Diák, az AJR (fiatal forradalmárok szövetsége) tagja
Tanárainkkal együtt védjük az egyetemi oktató-kutató státuszát, ti. ezen a reformon keresztül privatizálják fakultásainkat és teszik tönkre diplománkat. 13 500 kollégiumi és gimnáziumi, 900 egyetemi munkahely szűnik meg a következő tanévkezdésre.

Daniella Bettenfeld,
Lotharingia, határmenti dolgozók bizottságának tagja
Mikor a bányákat bezárták, az autóipart igérték nékünk. Ma az autóipar 1400 dolgozó közül 200 munkakölcsönzős dolgozót küldött el és még 240 munkahelyet akar megszüntetni. A szakszervezet sztrájkra szólított: egyetlen elbocsátást sem!

Maria Chambonnet,
Val-de-Marne, kórházi dolgozó
2009-ben 20 000 kórházi munkahelyet akarnak megszüntetni. A Bachelot-törvény ellen tüntettünk jan. 29-én, ezen a törvényen nem lehet vitatkozni, el kell tűnnie.


Daniel Gluckstein,
secrétaire national du POI
Minden percben elbocsátanak egy dolgozót. Mi, a munkás- és demokrata pártok mondjuk együtt ennek a munkásnak: jogod van dolgozni, az üzemedben maradni, minden elbocsátás jogtalan és meg kell valósítanunk egységünket, hogy ezt elérhessük!



Európai munkástanácskozás Párizs, 2009. febr. 7-8.

21 európai országból 150 küldött részvételével

Egész Európában egyesüljünk az Európai Unió politikája és intézményei ellen!


“Védelmi frontot az EU intézményei ellen”

Mára az Unió és a tagállamok kormányai eurómilliárdok átutalásáról döntöttek a bankok és spekulánsok számára az úgynevezett fellendítési tervek keretében, dolgozók százezreinek mondtak fel, más ezreket pedig részmunkaidőben foglalkoztatnak.
Egyetlen gazdasági ág sem menekülhet: az autóipar, a bankok, az építőipar és a közfeladatok ellátása sem.
E politika ellen a munkásosztály szervezeteivel mindenütt fellép.
Kétségtelenül az Európai Unió és minden kormány megkísérli a szervezetek integrálását az ellenreformok folyamatába.
A tanácskozás ezt a kérdést alaposan körüljárta. Minden országban meghatározó elem marad a munkásosztály ellenállása, és itt van az európai konferencia jelentősége, amit Per Sorensen (a «Népi mozgalom az Európai Unió ellen» szakszervezeti bizottságától) így fogalmazott meg: «védelmi front az Európai Unió intézményei ellen».
Igen, «védelmi front», hogy egy lépést tegyünk a népek valódi együttműködéséért, a szabad népek szabad Európájáért és ezért: «Egyesüljünk a bakároknak, spekulánsoknak, tőkéseknek nyújtott milliárdok visszaszerzéséért, hozzuk helyre iskolánkat, egyetemeinket, kórházainkat és közszolgáltatásainkat!»
A küldöttek koordinációs bizottság létrehozásáról határoztak, hogy országaikban közös kampányt vigyenek; az Európai Bírósághoz nemzetközi delegációt küldenek és résztvesznek Dublinban a népszavazási kampányban.

A konferencia határozatai
— felhívás 110 küldött aláírásával;
— koordinációs bizottság létrehozása a felhívás javaslatainak megvalósítására;
— nemzetközi találkozó Dublinban a TEEU szakszervezet támogatására (a Lisszaboni szerződés új népszavazási kampányában a nem erősítése);
— delegáció szervezése az Európai Bírósághoz a Laval-, Viking-, Rüffert- és Luxembourg-ítéletek visszavonására;
– a barcelonai repülőtér szakszervezeti dolgozói elleni szankciók visszavonásának követelése.


Európai Munkástalálkozó 2009. febr. 7-8.
Felhívás
Febr.7-8-én Párizsban konferencián gyűlt össze 22 európai ország delegáltja (tagállamokból és az Unión kívüli országokból, melyekre az EU éppúgy rákényszeríti neoliberális politikáját). A munkásmozgalom külöböző áramlataihoz tartozó küldöttek (szakszervezeti felelősök, kommunista párttagok, anarchoszindikalisták, szocialisták, a trockizmus hívei, civil szerveződések aktivistái stb.), akik nem feltétlenül gondolkodnak egyformán az Unió legitimitását illetően, egyetértenek a következő gondolatokban és ünnepélyes felhívásban fordulnak:

Összes európai elvtársunkhoz, bajtársunkhoz, dolgozókhoz és minden elnyomotthoz!
Mindannyiunk országában a kapitalizmus mély válságba került, mely vezetőink (politikai és gazdasági vezetés, bakárok és spekulánsok) hibájából dolgozók újabb százezreit, közöttük nyugdíjasokat, fiatalokat taszítja az út szélére, hogy menteni próbálja a kizsákmányolás rendszerét, s ezzel a szörnyű háborút provokáljon: az elnyomottak, kizsákmányoltak háborúját egymást ellen.
Angliában Gordon Brown vádolja nacionalizmussal és sovinizmussal azokat a brit munkásokat, akik illegális sztrájkot folytatnak szakszervezeti jogaikért, azért, hogy a munkások származásra való tekintet nélkül ugyanazon jogokban részesüljenek. Saját magáról nem beszél, holott ő maga ítéli életfogytiglani munkanélküliségre a brit munkásokat, nyomorúságra a szóbanforgó portugál és olasz munkásokat, maga is elfogadta az Unió diktátumát, amellyel lehetővé válik, hogy a külföldi munkásokat gyalázatos körülmények között dolgoztassanak és bőrükön extraprofitot nyerjenek. A szabad verseny áldásával a Total Lindsay-ben így alkalmazhat pl. konténerekben lakó munkásokat avégett, hogy a helyi munkabéreket lenyomja.
Az idegengyűlöletet, a rasszizmust az EU szép szavai ellenére maga gerjeszti direktíváival, deregularizációjával, szerződéseivel, ahogyan az Európai Bíróság ítéleteiből (Laval-, Viking-, Rüffert-, Luxemburg-ügyek) már tudjuk.
Ki bátorította tegnap a Dell céget arra, hogy lengyel munkásokat hozasson Írországba? Ma pedig 1900 lengyel és ír munkás elbocsátására, hogy termelését Lengyelországba és Ukrajnába delokalizálja? Nem csak Írországról van szó, Német-, Francia-, Magyar-, Csehországról, stb.-ről is! Ki bátorítja a trösztöket, nagyvállalatokat, spekulánsokat az európai nagy Monopoly-játékra?
Az Unió maga! Egyetlen célja a közszolgáltatás privatizálása, a deregularizáció, a társadalombiztosítás likvidálása, a közoktatás magánkézbe adása, az egészségügy magánosítása, hogy minden piac legyen - a dolgozókra való tekintet nélkül. Ezért kínálja megoldásként közpénzekből a bankok „kisegítését”, a gazdaság „fellendítését”, a „konvergenciát” és társait.
Miért kellene lemondanunk harcban kivívott és megszerzett jogainkról? Soha nem volt ennyire igaz, hogy az egész világon egy cipőben járunk, soha nem volt ennyire aktuális: „Világ proletárjai, egyesüljetek!”
Egyesüljünk, hogy az írek megakadályozhassák a lisszaboni szerződés bevezetését, segítsük a szakszervezetek és dolgozók együttes harcát; egyesüljünk, hogy mindenki kimondhassa: egyetlen elbocsátást sem, munkát mindenkinek; egyesüljünk, hogy a bankoknak adott pénzek visszajussanak a gazdaságba, a közszolgáltatásba, az iskolákba, kórházakba, szociális célokra; egyesüljünk azért, hogy „egyenlő munkáért egyenlő bér” járjon – a „rugalmas” munkaviszony ellen, a munkaerő deregularizációja ellen, a kollektív szerződések tiszteletbetartása érdekében!
Ha a jövendő nemzedék jövőjét garantálni akarjuk, itt az idő!
Az Európai Unió csődöt mondott, a dolgozóknak és szervezeteiknek át kell lépniük a küszöböt és követelniük kell a népek közötti valódi, szabad együttműködés megvalósulását a kapitalizmus halálos szükségletei nélkül, békében: a szabad dolgozók, nemzetek, népek szabad Európáját!
Ezért, mi alulírottak, együttműködve folytatjuk harcunkat felvilágosítással, közös kampánnyal, gyűlésekkel, ezért nemzetközi delegációt küldünk az Európai Bírósághoz a munkásellenes ítéletek megsemmisítésének követelésére.

Aláírók
Németország:

Michael Altmann, Ver.di, AfA - az SPD munkásbizottsága;
Heinrich Becker, GEW – pedagógusszakszervezet ;
Carla Boulboullé, pedagógusszakszervezet;
Kerstin Bunz, Ver.di;
Udo Eisner, IG Metall;
Ellen Engstfeld, SPD, Ver.di;
Henning Frey, SPD, padagógusszakszervezet;
Eva Gürster, SPD, Ver.di;
Julian Gürster, Ver.di, IRJ;
Mirco Kischkat, Ver.di, SPD;
Peter Kreutler, Ver.di, SPD;
Gotthard Krupp, Ver.di, AfA - az SPD munkásbizottsága;
Hans Jürgen Mees, Ver.di;
Norbert Müller, Ver.di;
Lothar Ott, pedagógisszakszervezet, SPD ;
Ingo Röser, Ver.di;
Schüller, Klaus, a DGB titkára, SPD munkásbizottsága;
Anna Schuster, Ver.di ;
H.W. Schuster, Ver.di, AfA - SPD munkásbizottsága;
Günter Schwefing, Ver.di ;
Beate Sieweke, Ver.di, SPD munkásbizottsága;
Christiane Treffert, GEW- pedagógusszakszervezet;
Dirk Weil, SPD, IG BCE;
Mechthild Wellems, Ver.di ;
Monika Wernecke, Ver.di

Belgium:
Jeannine Chaineux, CGSP (személyes címen);
Roberto Giarroco, CGSP-FGTB ;
Rudy Janssens, CGSP-FGTB ;
Philippe Larsimont, a Dolgozók védelme mozgalom (MDT) ;
Henri-Jean Ruttiens, SETCa-FGTB (személyes címen) ;
Rick Steeland, BBTK


Dánia:
Eva Hallum, Az Európai Unió elleni népi mozgalom szakszervezeti bizottsága;
Per Sorensen, Az Európai Unió elleni népi mozgalom szakszervezeti bizottsága;
Kirsten Annett Christenssen, LFS ;
Bent Langesen, építőipari szakszervezet ;

Spanyolország :
Maria Baena, UGT (személyes címen) ;
Jesus Bejar, fémipari szakszervezet, CCOO Madrid;
Pablo Garcia Cano, fémipari szakszervezet, CCOO Madrid ;
Luis Gonzalez, egészségügyi szakszervezet, CCOO Séville ;
Micky Gonzalez, pedagógusszakszervezet, UGT Barcelone ;
José Antonio Iniesta, PSC-UGT ;
Manuel Iniesta, CCOO-IU ;
Koldo Mendez, PSE-EE-PSOE (személyes címen) ;
Mayté Montaner, UGT (személyes címen) ;
Javier Moro, UGT ;
Blas Ortega, FSP-UGT (személyes címen) ;
Rosaura Perez, UGT (személyes címen) ;
Baltazar Santos, UGT (személyes címen)

Franciaország:
Frank Arnold, POI ;
Pierre Besse, vasúti szakszervezet ;
Daniella Bettenfeld, a Moselle-i határmenti dolgozók védelmi bizottsága ;
Daniel Chalier, egészségügyi szakszervezet (személyes címén) ;
Daniel Collin, vasúti szakszervezet ;
Francis Coudeville, szakszervezeti felelős ;
Jean-Claude Denis, POI országos irodája;
Jean-Louis Destenay, POI országos irodája;
Claire Dreidemy, POI ;
Jacques Girod, szakszervezeti felelős ;
Daniel Gluckstein, POI országos titkára;
Pierre Jeanneney, du POI állandó titkársága;
Claude Jenet, POI országos titkársága;
Christel Keiser, POI országos irodája ;
Abdou Koté, független szakszervezetek ;
Jean-Charles Marquiset, POI országos titkársága;
Jean Mennecier, POI ;
Adélaïde Marine-Gougeon, AJR ;
Pierre-Axel Montermier, AJR ;
Marika Kovacs, POI ;
Sandra Renda, Zöldek ;
Pascal Samouth, szakszervezeti felelős ;
Marie-Claude Schidlower, POI ;
Gérard Schivardi, POI országos titkára;
Daniel Shapira, POI ;
Patrice Sifflet, független szakszervezet ;
Dominique Vincenot, POI

Nagy-Brittania:
Peter Collier ;
Nick Philipps, BETCU (személyes címen) ;
Tony Richardson, élelmiszeripari szakszervezet, Labour party

Görögország:
Loukas Korfiatis, OLME


Magyarország :
Klara Anyiszonyan, Dolgozók nemzetközi egyetértése;
Pál Aradi, BCKSz ;
Eva Kiss Aradiné, BCKSz :
Laszlo Asztalos, «Munkástanácsok» szakszervezeti felelős;
Fruzsina Balta, egyetemi hallgató, FIBU-MIK magyar baloldali ifjúsági szervezet aktivistája;
Janosne Bárány, «Munkástanácsok» szakszervezeti felelős;
Judit Somi, Dolgozók nemzetközi egyetértése;

Olaszország:
Ugo Groce, a Tribuna Libera szerkesztősége ;
Elisabeth Raineri, « Nemet az Európai Unióra, demokráciáért és közszolgáltatásért » bizottság;
Lorenzo Varaldo, UIL-torino (személyes címen) ;
Vanna Ventre, « Nemet az Európai Unióra, demokráciáért és közszolgáltatásért » bizottság;

Kazahsztán:
Ivan Bulgakov, a «Munka védelme» szakszervezeti konföderáció ;

Moldávia:
Alexandre Lomakine, Népi ellenállás ;

Lengyelország:
Helena Wolska

Portugália:
Carmelinda Pereira, POUS ;

Románia:
Constantin Cretan, Munkaügyi országos föderáció ;
Marian Tudor, Szövetség a dolgozól felemelkedéséért ;

Szerbia:
Pavlusko Imsirovic, Munkáspolitika szövetség ;
Jacim Milunovic, élelmiszeripari szakszervezet ;
Djuro Velickovic, EPS szakszervezet ;

Svédország:
Gösta Torstensson, az Európai Unióra nemet modó mozgalom ;
Jan-Erik Gustafsson, az Európai Unióra nemet modó mozgalom ;

Svájc:
Albert Anor, PSS, közszolgálati szakszervezet (SSP-VPOD) ;
Sébastien Fabregas, közszolgálati szakszervezet (SSP-Santé) ;
Andrea Riman, AGT, Munkapárt ;
Max Robert, PSS, SSP ;
Eric Voruz, PSS, UNIA

Csehszlovákia (szándékos megnevezés!):
Jela Jurickova, cseh-szlovák közlemények;
Jan Tesar, cseh-szlovák közlemények ;
Petr Schnur, cseh-szlovák közlemények ;

Törökország:
Mustafo Cubuk, Munkástestvériség pártja (IKP) ;
Dogan Fennibay, Munkástestvériség pártja (IKP)



Guadeloupe

A harmadik hete tartó általános sztrájk Martinique-ot is elérte
“Liyannaj kont pwofitasyon”
(“Együtt a kizsákmányolás ellen”)

Dokumentum

A Travayé é Péyizan c. lap cikke röviden (kiadója, a Mouvman á Travayé é Péyizan a Nemzetközi Egyetértés tagja)

Kedves Elvtársak, Kedves Barátaink!

A ma 21. napja tartó általános sztrájk során jan. 28-án a francia állam képviselői hirtelen elhagyták a tárgyalóasztalt. Az eseményről a rádió, TV is közvetített, így mindnyájan tanui lehetettek. A nép válasza: jan. 30-án 65 ezer tüntető ment ki Pointe á Pitre utcáira.
Febr. 1-én a munkáltatók – a volt rabszolgatartók unokái által dominált – legjava saját követeléseit nyújtotta be a gyarmati titkárnak, Yves Jégonak: több adókedvezményt és –kivételezést és sztrájkban résztvevő dolgozók elleni eljárást kérve.
A dolgozók eltökéltsége és a nemzetközi szolidaritás láttán a francia állam nem avatkozott be erőszakkal.
Febr. 5-én a tárgyalások újrakezdődtek, kisebb eredményeket értünk el (a lakbérek befagyasztása). Y.Yégo demagóg módon nyilatkozott az állami intézkedésekről, egyenlőségjelet téve a tulajdonosi réteg kedvezményi és a legszegényebbek egyszeri 200 eurója közé; kísérletezett a mozgalom szétaprózásával. A munkáltatók, különösen a nagyvállalkozók magatartása, 1,5-2,3 %-os béremelési javaslataik elfogadhatatlanok.
Febr. 7-én ismét 20 ezer ember tüntetett, este a munkáltatók kissé meghátráltak, de a 200 eurós béremelés anyagi vonzatát a francia államra hárították.
Febr. 8-án reggel 6 órakor az egész éjjel folyó tárgyalások után egyezségre került sor:
• nettó 200 euró minimálbéremelés (a 79 ezerből 45 ezer munkavállalót érintve);
• a részmunkaidősök 110- 300 eurós emelést kapnak (4500 dolgozó);
• akik számára, akik a minimálbér 1,6-szorosa és társad.bizt. maximuma közötti bért kapják, további tárgyalások várhatók (29 ezer dolgozó);
• a munkáltatók kb. 100 millió eurós eredményt értek el a 200 eurós béremelés kompenzálására (kétoldalú állam-munkáltatók szerződés)
A kollektív tárgyalások még nem érintették az adminisztráció időleges és alacsony béreit.
Yves Yégonak a tárgyalások helyszínére a dokumentumok aláírására kellett volna érkeznie. Ekkor megtuduk, hogy a repülőtéren található, hogy Párizsba menjen, Fillon min.elnök hivatta. Azt is tudjuk, hogy Martinique is ált. sztrájkba lépett febr. 5-én a mieinkhez hasonló követelésekkel, s Bernard Hayot, Franciaország 13. leggazdagabb embere szintén az Elysée-ben tartózkodik nyomásgyakorlás céljából. Óriási privilégiumaikból semmit nem akarnak elveszíteni…

Estére általános teljes mozgósítást hirdettünk, 100 ezer ember tüntetett mindenfelé a szigeten. Ma már is rendőrség is elégedetlenkedik a 3 hete egyfolytában tartó készültség miatt; többezren tiltakoztak a Igazságügyi Palota előtt, ahol a mozgalomban saját elképzelésük szerint résztvevő fiatalokat ítéltek el.

A mozgalom folytatódik
A legnagyobb óvatosságra és a szolidaritásunk megerősítésére hívunk fel mindenkit!

Guadeloupe, 2009. febr. 10.


Jocelyn Lapitre, a «Lyianaje kont pwofitasion» küldötte Párizsban sajtónyilatkozaton tájékoztatott a Guadeloupe-i általános sztrájk történetéről



Kapcsolat:

Collectif des 49 organisations
UGTG, Rue Paul Lacavé 97 110
Point-á-Pitre
Guadeloupe
Fax : 05 90 89 08 70 Adresse mail : ugtg@wanadoo.fr


Lapzárta után: Gudeloupe-ban letartóztattak mintegy 50 embert, közöttük a mozgalom vezetőit! A Nemzetközi Egyetértés és a POI elsőnek tiltakozik és követeli szabadonbocsátásukat és a tárgyalások folytatását!
Tiltakozzatok!

Directeur de la publication : Daniel Gluckstein - Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0708 G 82738
Edité par “Les Amis de l’Entente, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse