Európa, az antidemokratikus gépezet

Az Európai Unió, mely a «szabadság, biztonság és jog» garanciájának hirdeti magát, 500 millió állampolgár demokratikus paradicsomának, a mi szemünkben mindössze egy bürokrata óriás Brüsszelben, ahol a döntéseket meghozzák és azokat ellenvetés nélkül teljesíteni kell. Diszkréten egy sor olyan rendőri és igazságszolgáltáltatási intézmény felállítása folyik, melyek súlyosan veszélyeztethetik a az állampolgári jogokat és szabadságot, magát az jogállamot is – ahogyan arra ismert emberi jogvédő szervezetek, jogászok figyelmeztetnek. Az antidemokratikus irányú fejlődés alig ismert, még kevésbé képezik viták tárgyát. Vétek.

A ránk kirótt Lisszaboni szerződés…

Az Európai Alkotmány csúfosan megbukott, Franciaország és Hollandia népszavazáson utasította el. Mégis feltámadott 2 évvel később, miután «relooking»-nak vetették alá, ugyanazzal a tartalommal, de más névvel látták el: Lisszaboni szerződés. Egyedül Írországban szavazhattak róla (előírja az ír alkotmány), a 26 másik tagállam nem merte megreszkírozni. Joggal, mert az írek is elutasították, s így is nem léphet életbe. Erre fel az EU újra meghirdettette az ír népszavazást, jelentős zsarolással megspékelve! A szerződés alkalmazása pedig direktívákban, ajánlásokban történik addig is, míg az írek igent bólintanak egyszer. Maga a szerződés neoliberális politikai fogantatású, antiszociális, antidemokratikus és harcias, minden európai állampolgár életét jelentősen befolyásolja vagy 20 éven keresztül. Jogunk lenne véleményt mondani róla, beleszólni a ratifikációs folyamatba.

Európai Parlament korlátozott hatalommal…

A tagországok parlamenti törvényhozásának 70-80 %-át teszi az európai diktált törvények adaptálása. A nemzeti törvényhozás imígyen már jelentősen behatárolt, de az EP hatalma is, ti. semmiféle törvény-kezdeményezéssel nem élhet. Ezt az Európai Bizottság teheti csak meg – és a Brüsszelben tanyázó 20 ezer lobbysta, akik (időnként szó szerint) lediktálják a teendőket. Nevezhető-e parlamentnek az olyan intézmény, mely funkciója csak fejbólintás? Pedig az EP csak akkor gyakorolhatja nyakizmai működését – az együttdöntési procedúra kereteiben –, ha a Tanács már áldását adta rá (de a pénzügy, külügy, stb. ekkor sem tartozik rá). Az a Tanács, mely a végrehajtó hatalom része (lenne). Felejtsük hát el a hatalmi ágak szétválasztásának teóriáját…
Azt állítják, hogy a Lisszaboni szerződés több kompetenciát ad az EP-nek is, a nemzeti parlamenteknek is. A döntéshozatali folyamatra vonatkozóan azonban semmiféle módosítást nem tartalmaz.
Annak ellenére, hogy az egyetlen közvetlenül választott európai intézmény, az EP-nek nincs kompetenciája sem a törvényhozásban, sem egész sor hallatlanul fontos kérdésben! Sinecura.

Az Európai Bíróság, a neoliberalizmus házőrző kutyája…

2007-tól az EB sorozatban ítélkezett olyan ügyekben (Laval, Viking, stb.), melyekben a sztrájkjogot, a külföldön dolgozók azonos bérhez való jogát alávetette a liberális piacnak: a javak, tőke, szolgáltatások, és személyek szabad áramlásának. Ezzel alacsony bérre ítéli a vendégmunkásokat, ugyanakkor a hazaiak bérének lefele nivellálását ösztönzi. Verseny! Sorban ítél el olyan nemzeti törvényeket, melyek a szociális jogok kategóriájába tartoznak (munkához, tisztes bérhez való jog, stb.) vagy szakszervezeti jogok körébe (sztrájkjog, szólásszabadság, stb.). A piac szabadsága mindenek előtt, a szociális vívmányokkal szemben!
Önkényes rendőrállam előkészítése…
A terrorizmus és radikalizmus elleni küzdelem ürügyén az utóbbi két évben az EU nagyon is veszélyes tendenciájú büntetőjogi törvényeket hozott. Mindenki, aki «ellenáll a hatóságok döntésének» vagy «meg akarja változtatni a társadalom struktúráját», terroristának minősíthető. A radikális gondolkodás tehát büntethető lett. Az adatokról szóló direktívával pedig az Internet-forgalmat, a maileket helyezi a rendőrség, biztonsági szolgálat ellenőrzése alá. Az Europol, Eurojust, Cepol, Task Force, európai csendőrség, Frontex és egy tucat adatbázis (SIS, VIS, Eurodac…)segítségével az EU azon az úton halad, hogy kiépítse az állampolgárok által teljesen ellenőrizhetetlen erőszakszervezeti apparátusát: minden polgár eleve gyanús, ellenőrizni kell. Holott egy valódi demokráciában az állampolgár kontrollálja az államot és nem fordítva!