Romák, európai polgárok. Elvben.

Megint útra keltek, eljöttek, hogy megtudják: milyen jogaik vannak az Európai Unióban? Kihez fordulhatnak temérdek gondjukkal? Ki képviseli őket?
Európa legnagyobb kisebbsége.
Jún. 2-án érkeztek Brüsszelbe a Bizottsághoz. Fogadták őket, persze nem szívesen látott vendégként, rontják országuk imázsát. Bolgárok, románok, franciák – mindenelőtt cigányok. Otthon is munka nélkül, külföldön is hiába keresve. Azt hitték, jó ajtón kopogtatnak.
Nem az intézmények hiányoznak, abból van elég, ilyen iroda, olyan akciócsoport, amolyan szolgáltatás. Csak ezek évente 2-3 alkalommal találkoznak, akkor is minek. Joachim Ott, a «Munkahely, szociális ügyek és egyenlő lehetőségek» igazgatója csak annyit tudott mondani a reménnyel teli embereknek: «a Bizottság semmit sem tehet Önökért».
Elvben az Európai Közösség szerződésének 39. cikelye biztosítja az Unió területén az állampolgárok szabad mozgását, beleértve a munkavállalást is. Gyakorlatilag messze vagyunk tőle. A rendőri erőszak és a munkához való hozzáférés az első akadály a romák, a keleti állampolgárok számára. A közelmúltban felmérést végeztek a kisebbségi és diszkriminatív eljárások körében, ahol kiderült, háromból egy romát igazoltatott Európaszerte a rendőrség az utóbbi 12 hónap alatt. Csak úgy «kinézésre»…
Léonard, 20 éves, 2005. óta él Bordeaux-ban nővérével, szélvédők pucolásából. A rendőrség zaklatja, néha csak 4 euró büntetést fizet, máskor 11-et.
A bolgár Ivan Petrov 52 éves. 2 éve él Franciaországban, lehetetlen munkához jutnia. «Többször találtam munkaadót, aki kész lett volna alkalmazni, de az adminisztratív lépések bonyolultak, hosszúak». Otthon egy szófiai hotel tűzoltója volt, tiszti fokozatban.
Egyesek fillérekért dolgoznak nyomorúságos körülmények között, másoknak még ezt sem fizetik ki; s nem tehetnek semmit, mert be sem jelentették őket.
Az arcokon értetlenség: papíron európai polgárok, miért a megkülönböztetés?
«A Bizottságnak nincs hatalma», ismétli minden funkcionárius, «de ha diszkriminációval találkoznak, küldjék meg a panaszt a Bizottságnak mailben.» Keserű mosolyok: a lakókocsiban ritkán van internet… A procedúra hosszadalmas, viszont engedély nélkül csak 3 hónapig tartózkodhatnak itt.
Franciaországban az alkotmány szerint aki hontalan, maradhat. Sokan lettek így «hontalanok», dokumentumok nélkül vándorolva az országban, munkát keresve s ritkán találva.
Az EU tagországból csak 10 nyitotta meg határait más tagállamok polgárai előtt. Azóta Görögország, Spanyolország, Magyarország és Portugália is csatlakozott a zárt klubhoz, melynek megszűnése csak 2015-től lesz kötelező.
A tőkések EU-ja persze a gazdaságra pozitívnak tartja a munkaerő mozgását, tudnillik a munkaerő árát csökkenti minden szegényebb országból érkező olcsó munkavállaló. A munkáltatói szervezetek is ezért szeretnék a tagállami korlátozások oldását, a szakszervezetek viszont azt akarják elérni, hogy a külföldi munkavállalót is a helyiekkel azonos jogok illessék. Amit szintén ellenez az Unió, az Európai Bíróság ítélkezései alátámasztják.
Mi a kiút, emberek?