Pártokon kívüli népi kezdeményezés

...az EU-ból való kilépésre Ausztria létalapjainak megmentésére
(Helmut Schramm, Überparteiliche Plattform für den Austritt aus der EU)

A Lisszaboni szerződés brutális követelményeire válaszul egy állampolgári platform nemzeti kezdeményezést indított, hogy elérje Ausztria kivonulását az Európai Unióból. Elsősorban a nép politikai szabadságjogairól van szó és Ausztria alapvető létalapja megmentéséről: a belső piac válságmentes (újra)fejlesztéséről és a szociális államról, mely csak független államok esetén lehetséges, a külpolitika centralizálásáról a semlegesség visszaállításával, a genetikailag módosított szervezetek elfogadásának vagy visszautasításának szabadságáról, a nemzeti valuta visszavételéről és a helvét modell szerinti közvetlen demokrácia bevezetéséről.
Ahogyan a Lisszaboni szerződés előírja, a szuverén jogok európai szerveknek átadásának nincsenek határai, ennek következtében demokratikus szemlélettel illegitim.
Mivel a törvények több mint 80 %-át az EU követelményei képezik előírások, direktívák, határozatok és más utasítások formájában, többé egyetlen politikai erő sem viseli értük a felelősséget. Sem a «nép választotta» képviselők, sem az osztrák Alkotmánybíróság nem opponál ennek az antidemokratkus európai politikának.
Az osztrák nép többsége ellenzi az Európai Uniót. Erről tanuskodik a Linzer Meinungsforschungsinstitut Imas felmérése, mely szerint a lakosság 54%-a úgy találja, hogy az EU több hátrányt, mint előnyt jelent az országnak (aug. 14-15. «Wiener Zeitung»).

Mit tegyünk?
Az állampolgároknak vissza kell szerezniük politikai jogaikat, ez pedig csak az Európai Unió elhagyásával lehetséges.
Vissza kell adni az osztrák népnek politikai jogait

Gazdaság
A lakossággal kapcsolatban álló nemzeti vállalatoknak egyre kisebb a túlélési esélye a szupranacionális rendszerben. Ausztria nem köthet kereskedelmi szerződéseket, melyek a nemzeti gazdaságot megvédenék, mivel az Európai Unió tagja; a nemzetközi kereskedelem teljes mértékben az EU központi szerveinek kezében van. Számtalan kis- és közepes vállalat volt kénytelen bezárni kapuját az uniós csatlakozás óta, sok kézműves, termelőegység, melyek a fiataloknak gyakorlati oktatást szolgáltattak és munkahelyeket, a nemzetgazdasághoz aktívan hozzájárulva. Gazdasági szuverenitás híján az állam nem képes betölteni a gazdaság stabilitása megőrzésének funkcióját; sem megőrizni nem tudja, sem fejleszteni azt.
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás az, mely az EU valódi alternatíváját jelentheti.
Fő előnyét az jelenti az EU-val szemben, hogy nem folytat korlátlan szabadkereskedelemet. Szerződései az ipari termékekre vámilleték könnyítését írják elő, de minden ország szabadon él alkalmazásának jogával harmadik féllel szemben, és őrzi saját gazdasági és pénzügyi politikáját. És főképp: a mezőgazdaság és a munkaerőpiac a szabadkereskedelemből kizárattatik! Az ESZT nagy fontossággal bír olyan exportorientált országok esetében, mint Svájc, ez az az út, melyre Ausztriának is (újból) lépnie kell.

Szociális állam
Az EU fő elve a «piaci szabadság», másképpen az áruk, szolgáltatások, cégalapítás korlátlan szabadsága, a dolgozók korlátlan mozgása csakúgy, mint a tőke szabad mozgása. Ez utóbbi a multinacionális vállalatok számára lényeges, mert ez teszi lehetővé számukra a maximális profit elérését, sokak számára jelentékeny nehézség forrását; ezt a politikát tartja fenn évtizedek óta az Európai Közösség Bírósága. A szociális politikát totálisan figyelmen kívül hagyja. A bizonyíték a munkanélküliség állandó emelkedése, az öregségi járadékok csökkentése és a gazdagok és szegények közötti távolság növekedése.

Semlegesség
Olyan ország semleges, mely saját külpolitikáját folytat (mint Svájc), minden katonai paktumtól szigorúan távol tartva magát, s így szolgálva a békét. Saját fegyveres ereje révén, amelyhez az osztrák fegyveres erők is tartoznak, az EU mégis egy katonai szerződést jelent. Ehhez kell hozzáadni szoros kacsolatait a NATO-val, melynek tagállamai zöme tagjai is. Az osztrák föderális kormány biztonságpolitikájának legutolsó dokumentumában arról van szó, hogy az országot a nemzetközi biztonság keretei közé kell helyezni, a NATO-ban elsődleges katonai expediciókban való részvétel és asszisztálás elfogadásával. A Lisszaboni szerződés kötelez bennünket katonai kapacitásunk állandó fejlesztésére (újrafegyverkezési kötelezettség) és részvételünkre, alkalomadtán háborús beavatkozásunkra, gyakran «terrorizmus elleni küzdelem missziói» jegyében. A misszió pedig gyakran agressziós háborúba torkollik.
Az EU-t elhagyván találhatjuk meg semlegességünket, az osztrák külpolitika bázisát.

A genetikailag módosított szervezetek elfogadásának vagy elutasításának szabadsága
A kötelező «piacgazdasági korlátlan szabadság» miatt lehetetlen az EU-tagállamok számára, hogy megakadályozzák a genetikailag módosított szervezetek behozatalát, pl. az iparilag előállított burgonyát (Amflora) vagy ilyet tartalmazó termékeket. Annak az 1,2 millió osztráknak a véleményét teljes mértékben tiszteletben kell tartani, akik nem akarnak genetikai módosulatokat sem a mezőgazdaságban, sem az élelmiszeriparban. Az 1997-es népi kezdeményezésű követeléseknek ma is van aktualitásuk:
1. Nem kell ausztriai laboratóriumból származó genetikailag módosított élelem;
2. A genetikailag módosított élőlényekre semmi engedélyt;
3. Semmi jóváhagyást, ami az életet illeti.
Az EU politkája tiltja ezt a védelmet, ezért is ki kell lépnünk.

Nemzeti valuta
A nemzeti valuta egy állam elsőrendű jellemzője. Ausztriának nincs módjában többé gazdasága irányítása monetáris politika és hitelek híján; ezért kell megtalálnia saját pénzét (pl. a schillinget), hogy gazdasági stabilitását biztosítsa. Még nemrégen is Ausztriának 2,3 milliárd eurót kellett átutalnia az úgynevezett «görög segítségre» és 12,6 milliárdot az euró «megmentési tervére». Ez a procedúra alkotmányellenes és az egyezmények sem tartalmazzák – a szakértők szerint. Ennek a téves politikának az eredménye a vágtató infláció és az adófizetők hátán landoló monetáris fordulat kockázata.
A nemzeti valuták nemzetközivé tétele olyan hiba, ami hozzájárult a jelenlegi pénzügyi és gazdasági nehézségekhez. Az instabil országok deficitjének a stabil államok általi gondozása ezeket a nehézségeket még növeli. Az Unióból kilépve Ausztria megtalálhatja saját pénzét, és lefékezheti a drágulást.

Mezőgazdaság
A mezőgazdaságot védeni kell azzal, hogy a védővámokat és a kereskedelmi korlátozást újra be kell vezetni. Ez lehetővé tenné az ország ellátását saját, helyi erőből. Olyan mezőgazdasági politikára van szükségünk, mely célja a lakosság élelmezése egészséges élelemmel, a megművelhető területek védelme csakúgy, mint az ökologikus termelés. El kell érni, hogy a termelők munkájuknak megfelelő árat kapjanak, a lehető legnagyobb mértékben előnyben kell részesíteni az alapélelmiszerek közvetlen értékesítését vagy maga a parasztság vagy szövetkezetek által. Ez alapvető az élelmiszerbiztonság szempontjából.
Az EU nagyipari előállítású élelmiszert erőltet ránk és tönkreteszi a családi művelést, mely pedig képes alkalmazkodni a természet regionális szükségleteihez, az emberhez és az állatokhoz. A mezőgazdaságban dolgozók a globális piacgazdaság árainak és az EU szubvencióinak áldozatai. Csak az Unió elhagyásával képes a mezőgazdasági lakosság a túlélésre.
A szabadság és a demokrácia évszázados harc gyümölcse, a hatalmasok soha nem mondtak le önként hatalmukról.

Hogyan támogathatjuk ezt a népi kezdeményezést?
Minden 16 éven felüli osztrák állampolgár aláírhatja. Mikor 8032 állampolgár (a lakosság egy ezreléke) megteszi, a belügyminiszter nyilvánosan bejelenti, hogy az egész országban megkezdődhessen az aláírásgyűjtés.

Támogatás website: www.webinformation.at.
Tel.: +43 650 736 22 00 e-mail: helmutschramm@gmx.at