A kétség …
Január 2-án a Xinhua hivatalos ügynökség egy cikkben így publikált a jövőről: «Országunkban a következő 5-10 év nem csak egy gazdag társadalom építése szempontjából lesz kritikus, akkor is nehéz lesz, s ha az erősödő nehézségeken és súlyosbodó problémákon felül akarunk emelkedni (…), ami sürgőssé és nehézzé teszi gazdasági fejlődési modellünk átalakítását, a nép életszínvonalának emelését egyidőben a társadalmi stabilitás fenntartásával.»
Ma a kínai állampolgár elégedettsége kormánya iránt a legalacsonyabb 1999 vége óta! A Kommunista Párt vezetői, akik a hatalmat birtokolják, képesek-e az élelmiszerárak inflációja ellen tenni, ahogy ígérik? Az állampolgár azt mondja, nem. Wen miniszterelnök dec. 26-án ígérte meg az infláció kézben tartását x-edik alkalommal, két nappal később pedig Hu elnök, aki «aláhúzta az alapvető fogyasztási cikkek árának stabilizását». De semmi nem változik, a fogyasztói árak sosem látott tempóban vágtatnak!
Az állampolgárnak az ország fejlődésével dicsekednek, de neki az az érzése, hogy neki ebből semmi sem jut, főleg, ha munkás, ha kisvárosban lakik, ha paraszt. Megígérték neki, hogy a lakásárak csökkenni fognak, de az ingatlanspekuláció csak táplálja az igazán sosem akadályozott áremelkedést. Azt mondják neki, hogy szociális lakásokat fognak építeni, de aztán megtudja, hogy a pekingi önkormányzat erre nem tervezett kiadást…
A 12. ötéves terv
A Társadalomtudományi Akadémia ankétjából kiderül, hogy a kormány elvesztette kormányzottjainak bizalmát a gazdasági, szociális politikát illetően, sőt még a külpolitikában is! («Asia Times», dec.22.). A 12. ötéves terv változtathatna-e ezen? Okt. közepén a Komm.párt vezetése dolgozta ki, aztán márc. elején a Népi-Nemzeti gyűlés elé került, hogy 2011-15 között alkalmazzák. A gazdasági fejlődést illető javaslatok megsokasodtak, egy közgazdász szerint meg kellene reformálni az elosztást, csökkenteni a gazdagok-szegények közötti szörnyű távolságot, melyik az egyik legnagyobb a világon.
Átlagosan a leggazdagabb 10 % jövedelme 65-ször nagyobb, mint a 10 % legszegényebbé – a Crédit Suisse tanulmánya alapján –, mely pontosítja, hogy ezen vagyonok 62 %-a illegális tevékenységből származik, azaz több mint ezer milliárd euróról van szó! A gazdasági miniszter 2009-ben megerősítette: a leggazdagabb 10 % tartja kezében a városi vagyonok 45 %-át. És mindez nem illegális, a hatalom korrupt bürokratáival áll szoros kapcsolatban. A kínai KP orgánuma, a «Népújság» dec. 7-én az állami vállalatok vezetőit citálta, akik az országos átlagnál 128-szor többet keresnek.
A közgazdász szerint a bukást elkerülendő minden évben 8 %-kal kellene emelni a városi béreket. S ha a gazdaságot a belső fogyasztás felé akarják terelni, akkor a béreket meg kell emelni… Főleg, ha azon országok gazdasága, mely felé a kínai export irányul, nem kapnak erőre! A kereskedelmi ügynökök tehetnek egy kört az agonizálók körül, felvásárolhatják a görög, spanyol, portugál adósságokat, hogy folytassák Kínával a kereskedelmet, garancia nincs rá.
Hogyan lehet garantálni a társadalmi stabilitást?
«Ha Kína gazdasági vagy társadalmi téren nehézségekkel találja magát szembe, az az egész világ számára csapás lesz», deklarálta Wen miniszterelnök októberben a brüsszeli Európa-Ázsia csúcstalálkozón. Márpedig a 12. terv célja azzal, hogy «gyorsítja a reform és nyitás elmélyítését», azt jelenti, hogy az állami vállalatokat tönkre kell tenni és még jobb feltételeket kell biztosítani a külföldi beruházóknak, a kínai multinacionálisoknak, a Hondának, a Foxconnak. Egyébként ez az, amit a pekingi hatóságok megígértek Almuniának (az Európai Bizottság alelnöke), aki az EU nyitása számára kért előnyöket.
Holott a hatóságok nagyon jól tudják, hogy ez a politika csak szítja a mindig jobban kizsákmányolt vagy nyomorgó dolgozók és parasztok ellenállását. Ennek a társadalmi stabilitásnak a biztosítására, ezt a politikát alkalmazva történik majd a KP már meghirdetett 2012-es 18. kongresszusán a jövő helyi vezetőinek kiválasztása.
Visszatérés a kollektív szerződéshez?
Ez a vágy a stabil társadalom iránt – mely lehetővé teszi a bürokraták számára, hogy minden folytatódjék mint korábban, azok számára, akiknek «a kezük akkora erőforráson van rajta, hogy az már öngyilkosság» – felveti a kollektív bértárgyalások kérdését újból. Rögtön emlékszünk a nyári guangdongi gépkocsiipari sztrájkokra, a tartományi kormányzó parlament elé vitte szavazásra azt a törvénytervezetet, mely kötelező mechanizmust vezetne be a kollektív bértárgyalásokról. A törvénytervezet élénk ellenkezést váltott ki üzleti körökben, de a KP vezetése is visszavonásra kötelezte a tartományt.
Pedig, mondja Zhang Jianguo, a hivatalos szakszervezet, az ACFTU kollektív szerződések felelőse szerint «országos szintű tapasztalatok mutatják, hogy a kollektív bértárgyalások nem csak a munkahelyi konfliktusokat csökkentik, hanem a bérek növekedéséhez is hozzájárulnak. (…) A vállalatoknál, ahol ez a mechanizmus működik, a bérek 10-15 %-kal magasabbak.». Az ACFTU szóvivője, Li Shouzhen alátámasztotta, hogy elítéli az alacsony bérek és a jelentéktelen bérnövekedés politikáját. Meg kell mondani, a munkahelyi konfliktusokat kezelő békéltető szervezetek 2010-ben 406 000 ügyet kezeltek, 12%-kal többet, mint 2009-ben…
...........................................................................
Bérek az infláció ellen
Dec. 15-én publikálta a Társadalomtudományi Akadémia «Szociális fehér könyvét», melyben hiába öntötte számokba a vidéki jövedelmek 2010 első 3 negyedévében az infláció feletti 9,7 %-os bérnövekedést (a városiak pedig 7,5%), a kínai dolgozók és parasztok érzése az, hogy nem gyarapodnak az általuk megtermelt, a GDP 10 %-os emelkedése mértékében. Az infláció nem semmi: átlagban 3,2%, de Kínában az átlag, különösen a hivatalos, nem nagy dolog, nincs sok köze a valósághoz. Az infláció az élelmiszerárakban egészen más: +11,7% egy év alatt!
Nem csoda hát, hogy a Kínai Népbank 50 városban végzett 20 ezer alanyt érintő felmérése dec. közepén 1999 óta a legalacsonyabb elégedettséget mutatja... 74%-uk úgy találja, hogy az árak «elviselhetetlenül magasak» («Asia Times», dec.22.). A dolgozók számára a béremelés életbevágó kérdés. A Kommunista Pártnak a társadalmi stabilitás az alapvető érdeke, ez a haladás biztosítéka. Tanui vagyunk a kollektív bértárgyalások ötlete reneszánszának, a 2008-as törvénytervezet bejelentése feltűnésének («Népújság», júl.29.), mely a béremeléseket az árindexhez kötötte volna, aztán eltűnésének.
Minimàlbér
Ez év jan. 1-től Peking emelte a minimálbért 20 %-kal, azaz 200 yüannal, elérte a 1160 yüant (kb. 130 €), miután múlt nyáron is emelte. Ugyanez történik a városi nyugdíjasokkal (volt állami vállalati alkalmazottak), 10,2%-ot kapnak, hogy átlag elérjék a 2268 yüant (260 €) a «China Labour Bulletin» (2010.dec.28.) szerint. A munkában balesetet szenvedett rokkantak jövedelmét revalorizálják 13,8%-kal (az új átlag: 290 €) csakúgy, mint a munkanélküli jövedelmet is, mely 17,5%-os növekedéssel jár, hogy elérje a maximális 861 yüant (100 €), ha a munkanélküli 20 éve fizette a hozzájárulást…
A pekingi Munkaügyi és Társadalombiztosítási Iroda alelnöke szerint (Népújság, dec. 28.) «a legalacsonyabb jövedelmeknek emelkedniük kell, mert a fővárosban a megélhetési költségek jelentősen emelkedtek». Egy szecsuani éttermi árukihordó panaszkodik az árakról egy 48 éves, 2006 óta munkanélkülivel: «Hosszú ideje várom ezt az emelést, mert minden drágul és meg kell szorítani a derékszíjat».
Shaanxi tartomány szintén jelezte az általános havi 100 yüanos (11 €) emelést jan. 1-vel, miután a múlt év jún. 1-én már volt egy160 yüanos. Chongqing nagyváros szintén emelte a különféle minimálbérek szintjét 190 yüant hozzáadva, a leggyakoribb minimálbér 680-ról 870-ra nőtt (100 €), a másik kettő plafonja 750 és 710 yüan. Shanghaiban a legmagasabb minimálbér 1120 yüan (128 €), míg Zhejiangban 1100.
Guangdong tartomány
Ami az ország leggazdagabb tartományát illeti (mivel itt található 3 speciális gazdasági zóna is, itt koncentrálódnak a multik és alvállakozóik), Guangdong kormánya – Ge Guoxing, munkaügyi ig.helyettes szerint – megvizsgálja még, hogy újból emel-e a júliusi 21 % után. A tartományban még mindig kb. egymillió munkaerő hiányzik a források szerint. Az oka? A migráns dolgozók – 30 milliónyi dolgozik a tartományban! – bérei elégtelenek, s nem csak a megélhetés nehézségeiről van szó, a minimálbérek kvázi maximálisak, hanem a kizsákmányolás növekedéséről a munkakörülményeket illetően is, melyek borzalmasak!
Guangzhou fővárosában a minimálbért 1030 yüanra emelték (118 €) múlt év májusában, de Dongguanban csak 920 yüan. Bizonyos szegényebb területeken pedig csak 660 yüan!
Hong Kongban a HKCTU szakszervezeti föderáció 7%-os béremelést kér. A dolgozók kétharmadának nem nőtt a bére a múlt évben, akik pedig szerencsésebbek voltak, azok is csak 2,7 %-kal több fizetéshez jutottak, holott az infláci 2,9 % volt, a közszolgáltatások ára is növekedett. Lee Cheuk-yan, a HKCTU titkára szintén kérte, hogy kollektív bértárgyalási mechanizmus léphessen életbe.
Macaoban minimálbér?
Hong Kong után lesz-e minimálbér ebben a speciális adminisztratív régióban? Konzultációk kezdődnek a Szociális ügyek bizottsága égisze alat. Képzeljünk el egy olyan területet, melyen a munkahelyek 97 %-ban a turizmushoz és játékhoz kapcsolódik! Hosszú órákat kell dolgozni fillérekért… A reálbérek 2008-ben 0,8 %-kal csökkentek, 2009-ben kicsit emelkedtek, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint. A macaoi szakszervezeti szövetség felmérte: az alkalmazottak többsége 30 és 34 patacas (óránként 3 €) minimálbért szeretne.
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––Foglalkozási betegségek és munka közben bekövetkezett balesetek.
Szintén jan. 1-től a munkahelyi balesetekre vonatkozóan életbelép annak revideált változata, mely elvben kiszélesíti alkalmazhatóságát, növeli a kártalanítás összegét és megkönnyíti a fellebbezést – a «China Labour Bulletin» szerint (2010. dec. 28.). Érvényes a magán kis- és középvállalkozásokra is, a munkába menet-jövet útvonalára is. De alkalmazására még várni kell!
A migránsok, a felbérelt pribékek áldozatai.
Shanghaiban a városépítés munkálataiban részt vett migráns dolgozók 4 éve várják ki nem fizetett bérüket (2 millió yüan, azaz 200 ezer €). Mikor kiderült, hogy a szélhámos munkáltató ezúttal egy konfekcióüzemet igazgat, elfoglalták irodáját bérük kifizetésének kikényszerítésére. A szélhámos vagy 30, késsel, vasrudakkal felszerelt fiatal pribékkel érkezett terepjárón, mint a genszterfilmekben, mesélik a tanuk… Kórház a dolgozóknak, rendőr a pribékeknek, de mennyi időre? És a főnök? («Shanghai napilap», dec.20.)
Szeto Wah halála.
79 éves volt. Ismerték, ő alakította meg a hongkongi pedagógus szakszervezetet, de főleg arról, hogy a Tianenman téri vérengzés után létrehozott egy szövetséget a kínai demokratikus mozgalom támogatására, mely minden év jún. 3-án százezer kínait mozgósít Hong Kongban az 1989-es represszió áldozataira emlékezve.
AIDS: egy volt vezető vádol…
A 78 éves Chen Bingzhong beteg, tudja, nem sokáig él. Az Egészségügyi tanulmányok intézetének volt vezetője nyílt levelet írt Hu Jintao elnöknek, hogy megmagyarázza, bizonyos politikai felelősök «súlyos hanyagságot» követtek el, így hozzájárultak Henan tartományban az AIDS elterjedéséhez. Idézi Li Changchun nevét, a kínai KP egyik vezetőjét és jelenlegi propagandafőnökét, aki Henan élén állt 1992-1998 között, és Li Keqiang jövendőbeli miniszterelnökét, aki feljebbvalója volt 2002-2004-ben. «30.000- 50.000 személy fertőzödött meg HIV-virusban, 1991-ben beismerte a kormány. Az áldozatok száma azonban közel lehet a 100 ezerhez, mondja Chen Bingzhong, közülük is legalább 10 ezer már meghalt» (AFP, 2010.dec.1.).
Január 2-án a Xinhua hivatalos ügynökség egy cikkben így publikált a jövőről: «Országunkban a következő 5-10 év nem csak egy gazdag társadalom építése szempontjából lesz kritikus, akkor is nehéz lesz, s ha az erősödő nehézségeken és súlyosbodó problémákon felül akarunk emelkedni (…), ami sürgőssé és nehézzé teszi gazdasági fejlődési modellünk átalakítását, a nép életszínvonalának emelését egyidőben a társadalmi stabilitás fenntartásával.»
Ma a kínai állampolgár elégedettsége kormánya iránt a legalacsonyabb 1999 vége óta! A Kommunista Párt vezetői, akik a hatalmat birtokolják, képesek-e az élelmiszerárak inflációja ellen tenni, ahogy ígérik? Az állampolgár azt mondja, nem. Wen miniszterelnök dec. 26-án ígérte meg az infláció kézben tartását x-edik alkalommal, két nappal később pedig Hu elnök, aki «aláhúzta az alapvető fogyasztási cikkek árának stabilizását». De semmi nem változik, a fogyasztói árak sosem látott tempóban vágtatnak!
Az állampolgárnak az ország fejlődésével dicsekednek, de neki az az érzése, hogy neki ebből semmi sem jut, főleg, ha munkás, ha kisvárosban lakik, ha paraszt. Megígérték neki, hogy a lakásárak csökkenni fognak, de az ingatlanspekuláció csak táplálja az igazán sosem akadályozott áremelkedést. Azt mondják neki, hogy szociális lakásokat fognak építeni, de aztán megtudja, hogy a pekingi önkormányzat erre nem tervezett kiadást…
A 12. ötéves terv
A Társadalomtudományi Akadémia ankétjából kiderül, hogy a kormány elvesztette kormányzottjainak bizalmát a gazdasági, szociális politikát illetően, sőt még a külpolitikában is! («Asia Times», dec.22.). A 12. ötéves terv változtathatna-e ezen? Okt. közepén a Komm.párt vezetése dolgozta ki, aztán márc. elején a Népi-Nemzeti gyűlés elé került, hogy 2011-15 között alkalmazzák. A gazdasági fejlődést illető javaslatok megsokasodtak, egy közgazdász szerint meg kellene reformálni az elosztást, csökkenteni a gazdagok-szegények közötti szörnyű távolságot, melyik az egyik legnagyobb a világon.
Átlagosan a leggazdagabb 10 % jövedelme 65-ször nagyobb, mint a 10 % legszegényebbé – a Crédit Suisse tanulmánya alapján –, mely pontosítja, hogy ezen vagyonok 62 %-a illegális tevékenységből származik, azaz több mint ezer milliárd euróról van szó! A gazdasági miniszter 2009-ben megerősítette: a leggazdagabb 10 % tartja kezében a városi vagyonok 45 %-át. És mindez nem illegális, a hatalom korrupt bürokratáival áll szoros kapcsolatban. A kínai KP orgánuma, a «Népújság» dec. 7-én az állami vállalatok vezetőit citálta, akik az országos átlagnál 128-szor többet keresnek.
A közgazdász szerint a bukást elkerülendő minden évben 8 %-kal kellene emelni a városi béreket. S ha a gazdaságot a belső fogyasztás felé akarják terelni, akkor a béreket meg kell emelni… Főleg, ha azon országok gazdasága, mely felé a kínai export irányul, nem kapnak erőre! A kereskedelmi ügynökök tehetnek egy kört az agonizálók körül, felvásárolhatják a görög, spanyol, portugál adósságokat, hogy folytassák Kínával a kereskedelmet, garancia nincs rá.
Hogyan lehet garantálni a társadalmi stabilitást?
«Ha Kína gazdasági vagy társadalmi téren nehézségekkel találja magát szembe, az az egész világ számára csapás lesz», deklarálta Wen miniszterelnök októberben a brüsszeli Európa-Ázsia csúcstalálkozón. Márpedig a 12. terv célja azzal, hogy «gyorsítja a reform és nyitás elmélyítését», azt jelenti, hogy az állami vállalatokat tönkre kell tenni és még jobb feltételeket kell biztosítani a külföldi beruházóknak, a kínai multinacionálisoknak, a Hondának, a Foxconnak. Egyébként ez az, amit a pekingi hatóságok megígértek Almuniának (az Európai Bizottság alelnöke), aki az EU nyitása számára kért előnyöket.
Holott a hatóságok nagyon jól tudják, hogy ez a politika csak szítja a mindig jobban kizsákmányolt vagy nyomorgó dolgozók és parasztok ellenállását. Ennek a társadalmi stabilitásnak a biztosítására, ezt a politikát alkalmazva történik majd a KP már meghirdetett 2012-es 18. kongresszusán a jövő helyi vezetőinek kiválasztása.
Visszatérés a kollektív szerződéshez?
Ez a vágy a stabil társadalom iránt – mely lehetővé teszi a bürokraták számára, hogy minden folytatódjék mint korábban, azok számára, akiknek «a kezük akkora erőforráson van rajta, hogy az már öngyilkosság» – felveti a kollektív bértárgyalások kérdését újból. Rögtön emlékszünk a nyári guangdongi gépkocsiipari sztrájkokra, a tartományi kormányzó parlament elé vitte szavazásra azt a törvénytervezetet, mely kötelező mechanizmust vezetne be a kollektív bértárgyalásokról. A törvénytervezet élénk ellenkezést váltott ki üzleti körökben, de a KP vezetése is visszavonásra kötelezte a tartományt.
Pedig, mondja Zhang Jianguo, a hivatalos szakszervezet, az ACFTU kollektív szerződések felelőse szerint «országos szintű tapasztalatok mutatják, hogy a kollektív bértárgyalások nem csak a munkahelyi konfliktusokat csökkentik, hanem a bérek növekedéséhez is hozzájárulnak. (…) A vállalatoknál, ahol ez a mechanizmus működik, a bérek 10-15 %-kal magasabbak.». Az ACFTU szóvivője, Li Shouzhen alátámasztotta, hogy elítéli az alacsony bérek és a jelentéktelen bérnövekedés politikáját. Meg kell mondani, a munkahelyi konfliktusokat kezelő békéltető szervezetek 2010-ben 406 000 ügyet kezeltek, 12%-kal többet, mint 2009-ben…
...........................................................................
Bérek az infláció ellen
Dec. 15-én publikálta a Társadalomtudományi Akadémia «Szociális fehér könyvét», melyben hiába öntötte számokba a vidéki jövedelmek 2010 első 3 negyedévében az infláció feletti 9,7 %-os bérnövekedést (a városiak pedig 7,5%), a kínai dolgozók és parasztok érzése az, hogy nem gyarapodnak az általuk megtermelt, a GDP 10 %-os emelkedése mértékében. Az infláció nem semmi: átlagban 3,2%, de Kínában az átlag, különösen a hivatalos, nem nagy dolog, nincs sok köze a valósághoz. Az infláció az élelmiszerárakban egészen más: +11,7% egy év alatt!
Nem csoda hát, hogy a Kínai Népbank 50 városban végzett 20 ezer alanyt érintő felmérése dec. közepén 1999 óta a legalacsonyabb elégedettséget mutatja... 74%-uk úgy találja, hogy az árak «elviselhetetlenül magasak» («Asia Times», dec.22.). A dolgozók számára a béremelés életbevágó kérdés. A Kommunista Pártnak a társadalmi stabilitás az alapvető érdeke, ez a haladás biztosítéka. Tanui vagyunk a kollektív bértárgyalások ötlete reneszánszának, a 2008-as törvénytervezet bejelentése feltűnésének («Népújság», júl.29.), mely a béremeléseket az árindexhez kötötte volna, aztán eltűnésének.
Minimàlbér
Ez év jan. 1-től Peking emelte a minimálbért 20 %-kal, azaz 200 yüannal, elérte a 1160 yüant (kb. 130 €), miután múlt nyáron is emelte. Ugyanez történik a városi nyugdíjasokkal (volt állami vállalati alkalmazottak), 10,2%-ot kapnak, hogy átlag elérjék a 2268 yüant (260 €) a «China Labour Bulletin» (2010.dec.28.) szerint. A munkában balesetet szenvedett rokkantak jövedelmét revalorizálják 13,8%-kal (az új átlag: 290 €) csakúgy, mint a munkanélküli jövedelmet is, mely 17,5%-os növekedéssel jár, hogy elérje a maximális 861 yüant (100 €), ha a munkanélküli 20 éve fizette a hozzájárulást…
A pekingi Munkaügyi és Társadalombiztosítási Iroda alelnöke szerint (Népújság, dec. 28.) «a legalacsonyabb jövedelmeknek emelkedniük kell, mert a fővárosban a megélhetési költségek jelentősen emelkedtek». Egy szecsuani éttermi árukihordó panaszkodik az árakról egy 48 éves, 2006 óta munkanélkülivel: «Hosszú ideje várom ezt az emelést, mert minden drágul és meg kell szorítani a derékszíjat».
Shaanxi tartomány szintén jelezte az általános havi 100 yüanos (11 €) emelést jan. 1-vel, miután a múlt év jún. 1-én már volt egy160 yüanos. Chongqing nagyváros szintén emelte a különféle minimálbérek szintjét 190 yüant hozzáadva, a leggyakoribb minimálbér 680-ról 870-ra nőtt (100 €), a másik kettő plafonja 750 és 710 yüan. Shanghaiban a legmagasabb minimálbér 1120 yüan (128 €), míg Zhejiangban 1100.
Guangdong tartomány
Ami az ország leggazdagabb tartományát illeti (mivel itt található 3 speciális gazdasági zóna is, itt koncentrálódnak a multik és alvállakozóik), Guangdong kormánya – Ge Guoxing, munkaügyi ig.helyettes szerint – megvizsgálja még, hogy újból emel-e a júliusi 21 % után. A tartományban még mindig kb. egymillió munkaerő hiányzik a források szerint. Az oka? A migráns dolgozók – 30 milliónyi dolgozik a tartományban! – bérei elégtelenek, s nem csak a megélhetés nehézségeiről van szó, a minimálbérek kvázi maximálisak, hanem a kizsákmányolás növekedéséről a munkakörülményeket illetően is, melyek borzalmasak!
Guangzhou fővárosában a minimálbért 1030 yüanra emelték (118 €) múlt év májusában, de Dongguanban csak 920 yüan. Bizonyos szegényebb területeken pedig csak 660 yüan!
Hong Kongban a HKCTU szakszervezeti föderáció 7%-os béremelést kér. A dolgozók kétharmadának nem nőtt a bére a múlt évben, akik pedig szerencsésebbek voltak, azok is csak 2,7 %-kal több fizetéshez jutottak, holott az infláci 2,9 % volt, a közszolgáltatások ára is növekedett. Lee Cheuk-yan, a HKCTU titkára szintén kérte, hogy kollektív bértárgyalási mechanizmus léphessen életbe.
Macaoban minimálbér?
Hong Kong után lesz-e minimálbér ebben a speciális adminisztratív régióban? Konzultációk kezdődnek a Szociális ügyek bizottsága égisze alat. Képzeljünk el egy olyan területet, melyen a munkahelyek 97 %-ban a turizmushoz és játékhoz kapcsolódik! Hosszú órákat kell dolgozni fillérekért… A reálbérek 2008-ben 0,8 %-kal csökkentek, 2009-ben kicsit emelkedtek, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint. A macaoi szakszervezeti szövetség felmérte: az alkalmazottak többsége 30 és 34 patacas (óránként 3 €) minimálbért szeretne.
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––Foglalkozási betegségek és munka közben bekövetkezett balesetek.
Szintén jan. 1-től a munkahelyi balesetekre vonatkozóan életbelép annak revideált változata, mely elvben kiszélesíti alkalmazhatóságát, növeli a kártalanítás összegét és megkönnyíti a fellebbezést – a «China Labour Bulletin» szerint (2010. dec. 28.). Érvényes a magán kis- és középvállalkozásokra is, a munkába menet-jövet útvonalára is. De alkalmazására még várni kell!
A migránsok, a felbérelt pribékek áldozatai.
Shanghaiban a városépítés munkálataiban részt vett migráns dolgozók 4 éve várják ki nem fizetett bérüket (2 millió yüan, azaz 200 ezer €). Mikor kiderült, hogy a szélhámos munkáltató ezúttal egy konfekcióüzemet igazgat, elfoglalták irodáját bérük kifizetésének kikényszerítésére. A szélhámos vagy 30, késsel, vasrudakkal felszerelt fiatal pribékkel érkezett terepjárón, mint a genszterfilmekben, mesélik a tanuk… Kórház a dolgozóknak, rendőr a pribékeknek, de mennyi időre? És a főnök? («Shanghai napilap», dec.20.)
Szeto Wah halála.
79 éves volt. Ismerték, ő alakította meg a hongkongi pedagógus szakszervezetet, de főleg arról, hogy a Tianenman téri vérengzés után létrehozott egy szövetséget a kínai demokratikus mozgalom támogatására, mely minden év jún. 3-án százezer kínait mozgósít Hong Kongban az 1989-es represszió áldozataira emlékezve.
AIDS: egy volt vezető vádol…
A 78 éves Chen Bingzhong beteg, tudja, nem sokáig él. Az Egészségügyi tanulmányok intézetének volt vezetője nyílt levelet írt Hu Jintao elnöknek, hogy megmagyarázza, bizonyos politikai felelősök «súlyos hanyagságot» követtek el, így hozzájárultak Henan tartományban az AIDS elterjedéséhez. Idézi Li Changchun nevét, a kínai KP egyik vezetőjét és jelenlegi propagandafőnökét, aki Henan élén állt 1992-1998 között, és Li Keqiang jövendőbeli miniszterelnökét, aki feljebbvalója volt 2002-2004-ben. «30.000- 50.000 személy fertőzödött meg HIV-virusban, 1991-ben beismerte a kormány. Az áldozatok száma azonban közel lehet a 100 ezerhez, mondja Chen Bingzhong, közülük is legalább 10 ezer már meghalt» (AFP, 2010.dec.1.).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.