Kína-levél 359.sz. 2011. jún. 15.

A nép életszínvonala? Május végén a politikai iroda, a kínai komm. párt legmagasabb szervének 25 tagja összeült, döntött a ”társadalom kezelésének javításáról és innovációjáról, a Párt helyzetének konszolidációjáról, az ország hosszútávú stabilitásáról és a nép életszínvonaláról”, írta a hivatalos ügynökség, a Xinhua (máj. 30). A kommüniké a hangsúlyt a migráns lakosság szolgálatának megjavítására helyezi, a magángazdaság szervezeteire és társadalmi csoportokra.

A fogyasztói index májusban eléri az 5,5 %-ot, közel 3 éve ez a legmagasabb infláció. Az élelmiszereké, melyek a háztartási kiadások legalább egyharmadát teszik ki, ennél jóval magasabb: 11,7 %-kal magasabb a múlt évnél. De a ruhafélék és a háztartási felszerelések ára is emelkedett. Röviden, messze fölötte vagyunk a kormány által kijelölt 4 %-nak és az összes eddigi intézkedés hatástalannak bizonyult. Mára az ingatlanárak olyan magasságba emelkedtek, hogy azok sem képesek megfizetni, akiket „fehérgallérosoknak” hívnak, a középréteg, melyet az újságokban olvasva Kína jövőjeként szokás emlegetni.

A migránsok öröme! «A migráns populáció szolgálatának megjavítása”? Ma többet beszélnek Kína gazdasági hatalmáról, és többet a prekaritásos helyzetűvé vált 250 milliós migráns dolgozó helyzetéről is. Ezek a dolgozók nem „emigránsok”, hanem második zónabeli kínai állampolgárok, akik csak azért, mert vidékiek, nem élvezhetnek azonos jogokat a városiakkal (2010-ban 242 millióan voltak, akik elhagyták a falut és máshol vállaltak munkát). A Kínában berendezkedett multinacionális vállalatok és alvállalkozóik nem tudnak többé exportálni a nyugati országokba, mert a válság drasztikusan csökkentette az ország dolgozóinak vásárlóerejét?

Kifelé a migránsokkal! Miért fizetnének nekik, ha nincs is munkaszerződésük? Olvassák el információinkat (lejjebb) és megállapíthatják Önök is, hogy a robbanás nem fog leállni már holnap, a hivatalos jogok nélkülieknek, a túlzott kizsákmányolás alatt zaklatottaknak elbocsátás esetén nincs mit veszíteniük

Együttesében ezek a fiatal dolgozók – a második migráns nemzedék – gyorsan tanulnak: ma jobban tudatában vannak jogaiknak, amit követelnek, merészebbek, bíznak erejükben, miközben a munkáltatók, a szakszervezet és kommunista párt bürokrata vezetői nem vették észre ezt a tudati módosulást. Semmi nem lesz tartós, amíg a dolgozók ezen kategóriája nem élvezhet ugyanazon jogokat, mint a városi származásúak.

A «magángazdasági szervezeteket» illetően mit kellene javítani? A Foxconn elektronikai óriásnak nincs meg minden joga a szabálytalanságokhoz, fiskális könnyítésekhez, adócsökkentésekhez? Nem húz-e már szinte kötelezően elég hasznot az üzemhez közelálló szakmai középiskolák tanulóinak munkaerejéből? Nem élvezi-e a helyi munkaügyi iroda és a társadalombiztosítás jóindulatát, ami a tanulók javadalmazását és munkaidejét illeti? Nem ezek a tanulók panaszkodtak az ipari tanulókkal együtt a foshani Hondánál a 2010 májusi sztrájk előtt és alatt?

Guo Chen, az ACFTU, az egyetlen elismert szakszervezet felelőse azt nyilatkozta («China Daily», máj.31.): az a cél, hogy 2013-ig a Kínában berendezkedett 4800 legnagyobb külföldi nagyvállalat 98 %-ában legyen szakszervezet a kollektív bérszerződések létrehozásáért. Nemes ambíció, de pontosítása kissé lehűt: «A Wal-Mart 2006-ban minden üzletében létrehozta a szakszervezetet, ez olyan példa, amit követni kell minden külföldi érdekeltségnek Kínában». Az amerikai hipermarketóriás, mely elbocsátotta az összes tüntető szakszervezeti felelőst minden országban, ahol jelen van, minden boltjában, itt követnivaló példává lett!

Guo Chen folytatja: «A sztrájkok olyan vállalatoknál törtek ki, ahol nem voltak szakszervezetek». Csak nem azt akarja mondani ezzel, a multinacionális vállalatoknál a szakszervezet a munkabeszüntetéseket megakadályozza? Akkor Guo Chen semmit nem értett az autóiparban a múlt nyáron lezajlott sztrájkokból! Ott bizony volt szakszervezet és vezetője a japán multi igazgatójának jobbkezeként szuperált…

«Szikra a száraz farakásra». Ekként foglalja össze Li Datong, az «Ifjúsági napilap» volt igazgatója azokat a botrányokat, melyekbe a pártkáderek keveredtek: «Egy apró kis incidens is lángralobbanthatja a legsúlyosabb társadalmi zavargást is.». Ilyen száraz farakás pedig van elég! «A Párt helyzetének konszolidálása» a vezető körökben késhegyig menő csatákat provokál: «Még ha a vezető intézmények arkánumai különlegesen homályosak is, bizonyos, hogy feszültség van a párt belső berkeiben, vannak, akik úgy vélik, minden megtorlás oka az, hogy az oligarcha be akarja biztosítani helyét.», becsüli a sinológus J.-Ph. Béja.

A kommunista párt központi napilapja, a «Népújság» május 26-án szerkesztőségi cikket közöl. Olvashatjuk, hogy az összetűzések, incidensek gyakran bizonyos érdekkifejeződés hiányának jele: «Ebből a szempontból a jogvédelem a stabilitás fenntartása, és csak a jogok védelmével tudjuk fenntartani a stabilitást».

A jogvédelem annyit jelent, hagyni kell a dolgozókat úgy szervezkedni, ahogyan akarnak, hagyni, hogy megválasszák képviselőiket, hogy saját érdekeiket megvédhessék, engedni kell, hogy szakszervezeti felelőseiket ők maguk szabadon jelölhessék ki!

Erőszakos tüntetések az országban

– Helyi biztonsági őrök bántalmaztak egy migráns nőt, aki terhes is. Hogy a járdát, ahol portékáját árulta, elhagyja, a földre lökték, s nem sok hiányzott, hogy a Zengcheng, a «blue-jeans fővárosa» ennél is erőszakosabb összecsapások helyszínévé legyen a jún. 10-i tüntetésen és az ezt követő két napon. Több mint ezer tüntető a tanuk szerint hivatalos épületeket és rendőrségi gépkocsikat gyújtott fel. Könnygázbombák, páncélozott járművek szórták szét a tömeget, de 13-án még nagyon feszült volt a helyzet.

– Lichuanban, Hubei tartományban kvázi rendkívüli állapotot kellett bevezetni, hogy jún. 9-én véget vessenek többezer állampolgár tüntetésének, akik az igazságot akarják tudni egy képviselő jún. 4-i, a rendőrség helyiségeiben történt haláláról. A rendőröket azzal gyanusítják, hogy halálra verték, mert a helyi vezetők korruptságára derített fényt.

– Chaozhouban (Guangdong tartomány) jún. 1-én egy fiatal migráns apja kíséretében jött reklamálni két hónap ki nem fizetett bérét. A kerámiaüzem szélhámos tulajdonosa odahívatta a «haverokat» és késsel fenyíttette meg őket! Az esemény után 200 migráns dolgozó tüntetett a helyhatósági épület előtt jún. 6-án este. Két tucat gépkocsi ment tönkre, 18 személy megsebesült, 9-et kihallgattak. A tüntetők a fiatalt súlyosan megsebesítő agresszorok megbüntetését követelték, akiket végül a rendőrség le is tartóztatott.

Egy szecsuáni hivatalnok a tüntetők szülőföldjéről azt kivánja, hogy «Chaozhou hatóságai magyarázzák meg nyilvánosan azokat az okokat, melyek a szecsuáni dolgozókat ilyen elkeseredett dühbe hozták és ilyen szélsőség elkövetése felé taszítják».

-A «China Labour Bullletin» ennek kapcsán jelzi, hogy a chongqingi hatóságok (jó hírnevet szeretnének maguknak) rendőrségi beavatkozást kértek egy építkezésen, hogy leállítsák azt a bandát, melyet a munkáltató bérelt fel avégett, hogy a ki nem fizetett béreket ne merjék reklamálni a dolgozók. Egyébként a hivatalos sajtó e hónap elején nagy zajt csapott egy 65 éves asszony kapcsán, akiknek munkába kellett állnia férje halála után és akit 3 hónap múlva még mindig nem fizettek ki, ahogyan persze társaikat sem. Egyik kérdezőbiztos így foglalja össze: «Rendkívül nehéz munkát végeznek és szenvednek a diszkriminációtól. Persze a munkaerőhiánynak köszönhetően a dolgozók elnyerték bizonyos szektorokban a tárgyalás jogát. De sok helyen nagyon nehéz még a munkáltatók kezelése, akik gyakran elutasítják a fizetséget. Ami a béremelést érinti, hatásuk mindenesetre csökkent az infláció által.»

Mint ér akkor a gazdag Guangdong tartomány komm. párt titkárának áprilisi interpellációja a káderek előtt: «Kihasználjátok a törvényeket a nép demokratikus jogai biztosítására?» «Tartományában» migráns dolgozók milliói a legrosszabb munkát végzik, munkaszerződés nélkül szenvednek (a törvénytelenül), nem fizetik ki őket (a törvényt megszegve)…

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

Halálos robbanás a Foxconn-nál. Május 20-án történt az egész üzemre kiterjedően. A hirhedt elektronikai órás, a Foxconn (17 öngyilkosság Shenzhenben, május 26-án egy 20 éves munkás lett öngyilkos Chengduban, az üzem 5. emeletéről kiugorva!) a szecsuáni Chengduban építkezik: 3 halott, 15 sebesült. A épület és a műhelyek építése még nem fejeződött be, mikor az üzem már termelésbe kezdett, hogy minél előtt gyártani tudja az Apple új iPadjait. Emlékeztetőül: ez az üzem eszelte ki a bérköltségek csökkentését vezetői vallomása szerint, Shenzhenben a bázisbér 1200 yüan (kb. 130 €) volt, Chengduban pedig 950 yüan.

A rendőrség azonnal a helyszínen termett, a hivatalos sajtóügynökség, a Xinhua újságírójának el is kobozták és megsemmisítették a fényképezőgépét! A robbanást, úgy tűnik, az alumínium mikrorészecskéi okozták a csiszolóműhelyben, ahol a ventilláció elégtelen volt. Egy specialista szerint a robbanások megakadályozására szolgáló berendezés nagyon drága, mindenesetre magasabb összeg, mint bizonyos dolgozók kártérítése, amit bíróság megítél számukra. A szilikózis Kínában a legelterjedtebb népbetegség, 10 ezer új esetet diagnosztálnak évente.

A munkahelyi balesetek és kártalanításuk Kínában hosszú kálváriát jelentenek, ha hihetünk Li Wenbin tapasztalatainak, akit villanyszerelőként ért munkahelyén olyan kisülés, mely fogyatékossá tette. 12 év kellett ahhoz, hogy elérje a számára kedvező elbírálást a Legfelsőbb Bíróságon!

Összecsapások Belső-Mongóliában. Május 28-án 300 kommandós rendőrség szórta szét tüntetők, pásztorok és diákok százait Zhenglanqi járásban. A tüntetés egy pásztor halála után született, akit egy teherautó gázolt el, miközben másokkal együtt megpróbálta leállítani a teljes kiaknázással folyó szállítmányok konvoját.

«A megnyugtatás gesztusával a regionális kormány új bányarendelkezéseket vezetett be, jelezve, hogy tekintettel lesz a lakosokra is szénszállításban», jelzi a hivatalos kommüniké. Ez az egyik legaktívabb kitermelés azon hírességek között, melyek rendkívüli módon keresettek, és mind az elektronikai ipar, mind a hibrid-autók akkumulátorai igénylik. Kína az ilyen ásvány világtermelésének 97 %-át adja (az USA a 80-as években letett róla a nagyon magas munkaerő-ráfordítás miatt), és fogadni is mernénk, hogy a bürokraták és pénzéhségük a paraszti és pásztornépesség érdekeinek semmibevételének oka.

Furcsa! A 2008 júniusában Chengduban letartóztatott és «államtitkok illegális birtoklásáért» 3 év börtönt kapott – ügyvédje, Mo Shaoping szerint ténylegesen az interneten megtalálható dokumentumokról van szó – Huang Qi aktivista jún. 11-én szabadult. Elítélése annak az aktivitásának köszönhető, hogy a szecsuáni földrengések iskolákban áldozatul esett gyermekek szüleit támogatta, akik számadást kérnek a kormánytól. Az Associated Press ügynökség (jún.11.) állítja, nem úgy kezelték, mint más aktivistát – felügyelet alatt – és hozzáteszi, hogy szabadulása iránt is voltak kétségei: „Most minden megtörténhet”.

Ami Hu Jiát illeti, jún. 26-án szabadult 3 és fél év börtön után, «az a nagy szerencse érte, hogy pekingi lakásán rögtön háziőrizetet kapott» – a Liberation.fr szerint (jún.11.). Ezt a rendőrség nyilatkozta a feleségének, aki éppen a bebörtönzés okából költözött Shenzhenbe lányával áprilisban. Az emberjogi harcos Hu Jia 2008-ban kapta meg a Szaharov-díjat.