Nemzetközi információk
új széria 39.sz. (408) - 2011.júl.8.
Tartalom:
USA: üdvözlet a megszorítások ellen küzdőknek
Tunézia: interjú M. Hacine El Abassival, az UGTT főtitkárhelyettesével országa helyzetéről
Algéria: a Fraternité, a Parti des Travailleurs orgánumának két kivonata (27.sz. 2011. jún. 15-30.)
Írország: interjú Brian Forbesszal, a Mandate szakszervezet (kereskedelem és szállítás) szervezési felelősével
USA
Üdvözlet a görög és európai dolgozóknak, akik
harcolnak és követelik:
«semmi megszorítást, semmi engedményt»
Mi, Kent városának egyetemén (Ohio) a Munkásellenállási Hálózat tanácskozás résztvevői – az egész USA-ból összegyűlt szakszervezeti aktivisták és társult barátaink – testvéri üdvözletünket küldjük szakszervezeti felelős és aktivista elvtársainknak, akik Görögországban és egész Európában harcolnak a szigorítási tervek, a privatizáció ellen, melyeket az európai kormányok vezettek be az Európai Unió, a Központi Európai Bank, a Nemzetközi Valutaalap, a munkáltatók pénzügyi érdekeltségei és az USA előírására.
A kenti állami egyetemen tartottuk összejövetelünket, ott, ahol az USA Nemzeti Gárdája 1970.máj.4-én megölt 4 fiatal háborúellenes egyetemista aktivistát.
Tanácskozásunk célja a szakszervezetek és hozzájuk társultak ellenállásának megszervezése a munkáltatói támadással szemben, mely offenzívájával ront szakszervezeteinkre, munkahelyünkre, munkakörülményeinkre, családunkra és lakóhelyünkre. Tanácskozásunk fő döntései közül egyik a «Semmi megszorítást, semmi engedményt!» felhívással összefüggő országos kampány azzal szemben, amit a szövetségi és állami költségvetés csökkentése nevében rónak ki a dolgozókra, szakszervezeteinkre.
Jún. 25-i összejövetelünkön egy szónok aláhúzta azt a központi szerepet, amit az utcákon tömegesen, számtalan alkalommal tüntető és sztrájkoló görög dolgozók játszanak világszinten a költségvetési deficit és a külső adósság csökkentése nevében népükre kényszerített gyalázatos politika ellen.
Bennünket is bátorítanak az utolsó athéni tüntetéseken ezzel a felirattal vonuló görög dolgozók: «Semmivel sem tartozunk. Nem fizetünk semmit!»
Ezt kellene, hogy válaszolják a mi szakszervezeteink is a bankároknak és politikusoknak, akik «áldozatat» követelnek a «közös érdekek» nevében.
Az USA-ban, vagy Görögországban, Franciaországban, Portugáliában, Egyiptomban vagy Tunéziában és még ezeken is túl, nem a dolgozók csinálták a válságot. Nem a mi válságunk, nem fizetünk!
«Semmivel sem tartozunk. Semmit sem fizetünk!» Pontosan ugyanebben a szellemben folytattuk kampányunkat és helyeztük előtérbe itt az USA-ban a «semmiféle megszorítást, semmi engedményt».
Testvéri üdvözletünket küldjük az összes dolgozónak és szakszervezeti aktivistának, aki európaszerte hallatja hangját közös harcunkban a multinacionális vállalatok és zsoldjukban álló képviselők durva támadásával szemben.
Utolsó szó a szakszervezeti tagok és felelősök számára: 2010-ben a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség második kongresszusát tartotta Vancouverben (ennek a szövetségnek tagjai az amerikai AFL-CIO és Change to Win is). Az NSZSZ vezetői azt a személyt hívták meg a kongresszus nyitószónokaként, aki a brutális szigorítási tervet, a privatizálást ráerőltette népére, George Papandreu görög miniszterelnököt. Rendkívül helytelenítjük az ilyesfajta közeledést és elszántan küzdünk ellene. Ilyen egyéneknek nincs helyük a mi szakszervezeti köreinkben. Meg kell szakítanunk az USA-ban és Görögországban egyaránt a kapcsolatot a munkáltatók politikáját megvalósító minden képviselővel, akármilyen párt tagja is legyen.
Még egyszer ismételjük, mellettetek vagyunk abban a nehéz harcban, ami a következő hónapokban vár rátok.
Testvéri üdvözlettel:
A Munkásellenállási Hálózat tanácskozásának résztvevői
Kent, Ohio, 2011. jún. 26.
TUNÉZIA
Interjú M.Hacine El Abassival, az UGTT főtitkárhelyettesével a tunéziai helyzetről
Hogyan jellemezné Ön, aki szakszervezeti felelős, a politikai helyzetet Caïd Essebsi miniszterelnök nyilatkozata után, miszerint abba kell hagyni a sztrájkokat és tüntetéseket?
Mi sem szeretnénk kevésbé. De mit tehetnek a dolgozók, ha követeléseiket nem teljesítik, a vállalatok, sőt, az állam az aláírt egyezményeket nem tartja be, mint pl. a Tunis Air ügyében, melyben a dolgozók elérték, hogy a Tunis Air szétverése után a kiszervezett egységeket összevonják?
A bírák csakúgy, mint a bírósági végrehajtók három napja sztrájkolnak, mert az ideiglenes köztársasági elnök státuszukat hátrányosan érintő rendelkezést hozott. Mit kellene csinálniuk? Felvenni a munkát, mert a miniszterelnök ezt kérte?
Minden tárgyalás és vigyázat ellenére, amit megtettünk, hogy elkerüljük a helyzet romlását, a kormány folytatja a korábbi utat. Ebből kifolyólag a dolgozóknak, és ez jogukban áll, nincs más választásuk védekezésképpen, mint sztrájkolni és tüntetni.
Más példa. A monastiri repülőtér dolgozói azért sztrájkolnak, hogy megőrizzék munkahelyüket és munkaeszközeiket (a repülőteret) és ezt 6 hete teszik. A Monanstirt és Enfidhát működtető török céggel állnak szemben.
A G8 összejövetele után, melyen a tunéziai miniszterelnök is részt vett, közzétették, hogy az IMF 25 milliárd dollár kölcsönt folyósít a tunéziai kormánynak. Az UGTT adminisztratív bizottsági ülése olyan határozatot fogadott el, mely az eladósodás leállítására szólít és az adósság egy részének felülvizsgálatára.
Csakugyan, az UGTT a korrupció bemocskolta fizetség elutasítása mellett van. Azért kell ennek az adósságnak a gondos vizsgálata, hogy Tunéziának ne a korrupciót kelljen megfizetnie.
Ami a Caïd Essebsi-kormány kölcsönét illeti, megmondtuk világosan, nem egy ideiglenes kormány feladata az ország jövőjét befolyásoló és a kölcsönökkel az adósságterhet súlyosbító döntés, ilyen kormány csak folyó ügyeket vihet. Ez az Alkotmányozó Nemzetgyűlés kormányának feladata, melynek gazdasági orientációját az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek kell meghatároznia.
Mi az UGTT álláspontja az Alkotmányozó Nemzetgyűlés kérdésében?
Az UGTT minden berkében az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokról folyik a vita. Az Adminisztrációs Bizottság júliusban ül majd össze, hogy határozatát meghozza az UGTT politikáját meghatározó véleménytöbbség szerint.
ALGÉRIA
Két kivonat a Fraternité, a Parti des Travailleurs orgánumának 27. számából (jún.15-30).
400 köztulajdonú vállalat adósságának elengedése
«400 köztulajdonú vállalat minden adósságát eltörlik a köztársasági elnök instrukciói alapján (…) és olyan költségvetés felett rendelkeznek majd, mely lehetőséget nyújt kibontakozásukra a munkahelyek garantálására és 500 álláshely megőrzésére».
Ezt nyilatkozta az UGTA főtitkára A. Sidi Said a Bordj Bou Arreridj vilayai kongresszuson.
A Parti de Travailleurs (PT) szakszervezeti küzdelemre támaszkodva éveken keresztül harcolt azért, hogy minden köztulajdonú vállalat adósságát eltöröljék. Közülük nagyon sok olyan pénzügyi nehézségek miatt jutott csődbe, mely alapjában az import-export politikának a következménye. Másokat kiárusítottak a hazai magán- és multinacionális tőkének a pénzügyi nehézségek ürügyén.
A 400 vállalat adósságának eltörlése feltétlenül fontos intézkedés, de semmi hatása nem lesz, ha nem történik határozott szakítás a korábbi gazdaságpolitikával.
A piacgazdaság felé nyitás, az EU-val kötött együttműködési szerződés, a Világkereskedelmi Szervezetbe bejutás feltételei hosszú ideig tiltották a köztulajdonú vállalatok mindenfajta segítését és a szabadkereskedelem nevében a nemzeti termékek védelmét.
Szállítás
A dolgozók követelik a béremelés visszamenőleges hatályát
Május 23-án különböző vilayák szállítási cégeinek munkásai, mérnökei, inspektorai (a legmagasabb vezetési szintről is) százai gyűltek össze minisztériumuk előtt, hogy különleges státusz és új bérezés követelését indítsák, hasonlót, mint amit más tisztviselők harcoltak ki maguknak.
A dolgozók 2011. jún. 30. előttre követelik a témára visszatérést, hogy élvezhessék a béremelés visszamenőleges érvényességét, mely harcuk alapja.
Írország
Interjú Brian Forbesszal, a Mandate szakszervezet (kereskedelem és szállítás) szervezési felelősével
-a beszélgetés a lisszaboni konferencián készült-
Bemutatnád magad és szakszervezetedet?
Brian Forbes vagyok, a Mandate szakszervezet országos szervezési felelőse. A Mandate a harmadik legnagyobb ír szakszervezet. Különféle szerveződéseknek tagja is vagyok, olyanoké mint pl. «A szegények nem fizethetnek». 6 éve bíztak meg azzal, hogy biztosítsam szakszervezetünk jelenlétét a politikai és társadalmi életben.
Ezen a konferencián Portugáliában sokan beszéltek a «trojka» (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) politikájáról, amelynek brutalitását az ír munkásosztály ellen már bemutattuk. Múlt év novemberében 100 000 dolgozó tüntetett Dublinban az ICTU szakszervezeti szövetség felhívására. Azóta mi történt?
Igen, az ICTU kezdeményezte a trojka politikája elleni tiltakozást a szigorítási programmal szemben. De a mozgalom visszaesett, nem folytatódik ugyanakkora elánnal. Reális probléma, hogy valódi vezetésre van szükség.
Az ír nép szeretné, ha a szakszervezeti mozgalom venné kezébe a mozgalom irányítását, ha bizonyítaná elkötelezettségét a szigorítási tervek ellen a kormánnyal és a trojkával szemben.
November óta milyen lett a szövetség vezetése? Milyan magatartást vett fel a szigorítási tervekkel kapcsolatban?
Az első terv bevezetése előtt a szövetségi vezetés egy tíz pontból álló «alternatív terv» mellett állt, ami az írországi hagyományos szociális partnerségi kapcsolatba illett. Ez a hagyomány azonban elvesztette szavahihetőségét a szövetségben, különösen, amikor az első intézkedések lesújtottak a legsebezhetőbb rétegekre, a szegény dolgozókra, a munkanélküliekre.
A szövetség nem kérte ezek visszavonását, hanem csak «garanciákkal» történő bevezetését, ami visszavezetett bennünket azokhoz a problémákhoz, amelyekkel ti is találkoztok Franciaországban a nyugdíjakkal kapcsolatos mozgalomban (a vezetés visszatartja a tömegmozgalmat).
Mondanál néhány példát, mit kell elszenvednie az ír munkásosztálynak?
Három súlyos szigorítás érte. A legfontosabb támadás pontosan az alacsony bérű dolgozókat érte csakúgy, mint a munkanélkülieket azzal, hogy az egész szociális rendszerünket fenyegeti, mely minimálbért garantált. Folytatjuk a többi szakszervezetettel a harcot e téren, a minimális órabér egy eurós csökkentése ellen.
Szintén bevezettek egy kiegészítő adót, melynek az az eredménye, hogy a legalacsonyabb bérek arányában több adót fizetnek a többinél.
A közszolgáltatásban megszorítások vannak. A szociális juttatásokban csökkenés, a szociális hálót 12-15 %-kal nyirbálták meg. A következő hetekben a parlament elé kerül az a törvény, mely 3 évvel megemeli a nyugdíjkorhatárt, ami 68 év lesz.
Több tízezer fiatal emigrál az országból, megtizedeli a családokat. 400 ezer a munkanélküli, és számuk növekszik. Meg kell találnunk azt a nemzetközi megoldást, mert Írországban jól értjük, hogy ez nem csak egy helyi probléma, ami csak a mi országunkat sújtja, s nemzetközi stratégiára van szükség.
Azt mondtad, ellene vagy az adósságfizetésnek, és támogatod az Európai Unióval és az IMF-fel szakítást.
Személy szerint ez gondolom. El kell utasítanunk az adósság fizetését, más politikát kell Írországban folytatni. Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy de facto a trojka irányítja az országot, az irányítja a társadalompolitikánkat, aki a költségvetési követelményeket diktálja. Teljes nemzeti szuverenitásunkat elveszítettük.
Mint republikánus, mint ír, nem tűrhetem, hogy nemzeti függetlenségünk a trojka, az Európai Unió, az IMF kezébe kerüljön.
Kapcsolattartás:
Informations internationales
Entente internationale des travailleurs et des peuples
87, rue du Faubourg-Saint-Denis - 75010 Paris - France
Tel : (33 1) 48 01 88 28 - Fax : (33 1) 48 01 88 36 - E.mail : eit.ilc@fr.oleane.com
Directeur de la publication : Daniel Gluckstein - Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738
Edité par “Les Amis de l’Entente , 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.