Ravasz diktatúra épül

Interjú Tamás Gáspár Miklóssal


A baloldali filozófus azt mondja, az elmúlt egy évben tudatosan volt visszafogottabb a kormány politikájának a megítélésében: ezzel a Fideszre szavazók véleményét akarta tiszteletben tartani. De most már úgy érzi, itt az ideje a nyílt beszédnek. Szerinte Orbán Viktor a mai Európa legigazságtalanabb, legsötétebb államát alakítja ki. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja a 168 Órában.



- Nemrég a Klubrádió Megbeszéljük műsorában kijelentette: Magyarországon diktatúra van. Mi bizonyítja ezt?
– Például a sajtószabadság és a nyilvánosság szinte totális korlátozása.
- Ez a beszélgetés is megjelenhet. Noha tény az is: a médiahatóság most éppen a Klubrádiót igyekszik elhallgattatni.
– Ravasz diktatúrák is vannak, ez nem történelmi újdonság. A Franco-rendszer utolsó évtizedében már alig csuktak le valakit, ugyanakkor marginalizáltak minden szabad hangot: nyíltan beszélni csak zárt kis szubkultúrákban lehetett. Nálunk is létezik még néhány ellenzéki orgánum, főleg hetilap, de a magyar nép döntő többsége a közszolgálati televíziók híradójából, a Kossuth Rádióból meg a helyi lapokból, az ingyenes újságokból, az internetes bulvárportálokból tájékozódik a politikáról. Ezekből már hiányoznak az információk, a tények, az elemzés, a kritika. Az emberek az őket érintő, életbevágó intézkedésekről sem tudnak. A Fidesz–KDNP médiatörvénye fényesen bevált. De a kormány célja ennél ambiciózusabb: a nyilvánosság teljes politikai megszállása, a független szellemi műhelyek megszüntetése, a magaskultúra leépítése. Elég megnézni, ami mostanában a honi filmgyártásban vagy a színházakban történik, és amit minden alternatív formációval művel a tekintélyuralom.
- Pedig azt már Kádár János is felismerte: bölcsebb tűrni a kulturális életben, mint tiltani. Orbán Viktor ezt elfelejtette volna?
– Talán éppen ebből tanulta meg: ha a hatalom nem kontrollálja kellő szigorral a nyilvánosságot, a szabad gondolatok elterjedhetnek, megerősödhetnek. Az egykori demokratikus ellenzék semmit nem tudott volna elérni, ha a hetvenes évektől nem alakul ki itt viszonylag szabadabb intézményrendszer: az ellenzéki kultúrának egyre több fóruma lett, az államilag támogatott folyóiratok – a Valóság harmincezer példányban jelent meg! – társadalomkritikai, mi több, rendszerkritikai elemzéseket is közöltek. S bár az értelmiség mára elveszítette társadalmi presztízsét, azért még mindig veszélyforrás Orbán Viktor számára. Kínosan érinti, ha a magyarországi társadalomtudomány meghatározó képviselői kifejtik, milyen katasztrófába viszi az országot a miniszterelnök, és érveikkel lennének tele a közmédiumok.
- Viszont a tavalyi választás előtt ön is azok közé tartozott, akik úgy vélték: nem olyan veszélyes, ha Orbán pártja kétharmadot ér el.
– Ezt csak arra értettem, hogy a Fidesz–KDNP ötvenegy százalékos többséggel is sok kárt okozhat. De Orbán Viktor engem is meglepett a maga durván antidemokratikus és antiszociális közjogi és munkajogi ellenforradalmával. Én a Fideszt mindig radikális jobboldali pártnak tartottam: agresszivitása, kíméletlensége már az első kormányzása idején megmutatkozott. Számoltam vele, hogy ismét „kellemetlen”, tekintélyuralmi rendszert hoz létre. Ám azt valóban nem föltételeztem, hogy a jogállam független intézményeit megfontolt következetességgel rombolja majd szét: előre kitervelt, alaposan végiggondolt stratégiát, intézkedési és jogalkotási tervet hajtott végre. Bár hatalomra kerülése után már látszott, mire készül, egy évig mégis visszafogtam magam: a szokásostól eltérő óvatos bírálattal azoknak a félrevezetett honfitársaimnak a véleményét – és magukat a honfitársakat – tartottam tiszteletben, akik a Fideszre szavaztak.

- Másfelől szimpatizált is a kormány egyik-másik intézkedésével. Egyetértett a magánnyugdíjpénztárak államosításával.
– Csak annyit mondtam, nem sírok miatta.
- Helyeselte a kilakoltatási moratóriumot.
– Persze, mert elhittem, csakugyan segíteni akarnak az eladósodott devizahiteleseken. Ebben is hazudtak. Eredetileg száznyolcvan napos türelmi időt adtak az adósoknak. De Rogán Antal módosító javaslatában már az szerepel: kilencvennapos törlesztési késedelem után meg lehetne kezdeni az árverezéseket, a bedőlt jelzáloghitel-adósok lakását fillérekért fölvásárolhatja, majd eladhatja a Nemzeti Eszközkezelő Társaság. A lakások fölvásárlóit anyagilag – kamathitellel – támogatja a kormány, az árverések bizonyos üzleti köröknek jelenthetnek tetemes hasznot. Ez nem más, mint államilag támogatott ingatlanspekuláció. Gazemberség. Magyarországon az állam minden intézkedésével, teljes erejével a gyöngéket, a védteleneket, a szegényeket sújtja. A munkanélküli-segélyt kétszázhetven napról kilencven napra csökkentették, az egykulcsos adóval, az adójóváírás „kivezetésével” a kis jövedelműeket hozták még rosszabb helyzetbe. A Fidesz úgy „oldja meg” a társadalmi egyenlőtlenséget, hogy tovább növeli. Az érdekegyeztetést szétveri, a dolgozók jogait megcsonkítja. A „repertoárból” a könyörtelen osztályuralomra jellemző, brutális, lenéző gúny sem hiányzik: lásd a hódmezővásárhelyi szégyenlistát, a hajléktalanokra kiszabott hatvanezer forintos bírságot.

- De mi célja lenne mindezzel a kormánynak?
– Minden diktatúrának vannak nyertesei. Orbán Viktor – ellentétben Rákosi vagy Kádár baloldali diktatúráival – elitista, nem pedig populista önkényuralmi rendszert épít, amely kizárólag a kiváltságos gazdagok szűk körének kedvez. A szegénységet most bűncselekménynek tekinti a kormány, bűnözőként kezeli a nincsteleneket. Másrészt a szegénység jó üzlet az államnak: szinte ingyenes tömeges munkaerőhöz jut. A stadionok és gátak építésére kivezénylik majd a munkanélküliek százezreit, a legnehezebb fizikai munkára foghatják őket, akár a hadsereg és a nyugdíjból visszarendelt rendőrök felügyeletével. Ez a tömeges kényszermunka bevezetését jelenti. A százhúszezer rokkantnyugdíjas megalázó „visszaterelése” a munkába százhúszezer nem segélyezett új munkanélkülit jelent. A legszörnyűbb, hogy a „húsvéti alkotmány” alapján mindezt törvényesen megteheti a kormány.
- Az új alkotmány az alapjogokat feltételekhez köti, kötelességeik csak az állampolgároknak vannak. Például: dolgozniuk kell a segélyért. Míg az államnak semmiféle szociális kötelezettsége nincs. Felvilágosodás előtti korba lépünk vissza?

– Még távolabbi időkbe. A hűbéri társadalom hierarchiája kasztokból épült föl, de az uralkodó osztálynak is voltak kötelességei: a földesuraknak gondoskodniuk kellett a jobbágyaikról. Sok mindent megtehettek velük, de nem hagyhatták őket éhen halni. A középkor legelvadultabb doktriner időszakaiban is érvényben maradt az idoneitás, vagyis az uralkodói alkalmasság elve: a királyt uralkodói képességeinek hiányában – akár kora, akár az alattvalók érdekeit súlyosan sértő döntései miatt, akár betegségei, elmebaja okán – elmozdíthatták. Orbán Viktor a mai Európa legigazságtalanabb, legsötétebb államát alakítja ki. Akárminek nevezi is új rendszerét, ez fekete lyuk a civilizációban.

- Ön azt is nyilatkozta: a Fidesz-kormány leváltásáért minden balliberális erőnek össze kell fognia. Csakhogy a demokratikus ellenzéki pártok, az LMP és az MSZP nem hajlandók közeledni egymáshoz.
– Ez a két párt jelentéktelenné vált, semmit nem képesek elérni, mégsem lehet teljességgel kizárni őket a demokratikus ellenállásból. A civil társadalomnak kell összefognia, amelynek természetesen részei a szakszervezetek is. Persze a civil társadalom egyesületei nem törekedhetnek a közhatalom megszerzésére. A magyar politika legjelentősebb fejleménye, hogy a Milla, a 4K!, A Város Mindenkié, a Hallgatói Hálózat és más társadalmi csoportok együtt vagy egyszerre tüntettek a rendvédelmi dolgozókkal. Most a szakszervezetek a magyarországi társadalom legfontosabb intézményei.

- Kinőhet ebből – lengyel mintára – egy magyar Szolidaritás-mozgalom?
– Miért a múltba néz? Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban hatalmas megmozdulások zajlanak most is. Ez igen nagy reményt ad, mert jelzi: Európában újraélednek a valódi baloldali eszmék. Biztos vagyok abban: hamarosan nálunk is elindul a változás. Az embereket csak ideig-óráig lehet megtéveszteni hatalmi propagandaeszközökkel. Gondolja, szó nélkül tűri majd mindenki, ha rendőri felügyelettel visznek ezreket kényszermunkára, vagy amikor rádöbbennek, hogy a szociális rendszer, az oktatás, az egészségügy lényegében összeomlott? Itt néhány hónap múlva százezres tiltakozó tömegek vonulhatnak az utcára. Nem olyan nehéz ennyi elkeseredett embert találni az országban.
- Komoly kockázatai is lehetnek az elszabadult indulatoknak.
– Békésen is lehet demonstrálni. Másrészt nem indulatokról van szó. A társadalmi ellenállás ésszerű és intelligens. Csakhogy Orbán Viktor hatalma a megbuktatásával még nem szűnik meg. A Fidesz úgy alakítja át a választási törvényt, a szavazókörzeteket, hogy itt többé senki ne szerezhessen kétharmadot. Ők sem, de a hatalmukat hosszabb távra bebiztosították a kétharmados törvényekkel, s azzal, hogy a legfontosabb közintézmények élére pártembereiket nevezték ki több ciklusra. Magyarországon elvették a néptől a szabad választás jogát, azt, hogy változtathasson a politikai rendszeren. De a társadalomnak jogában áll megvédenie a szabadságát. Eörsi Mátyás azt javasolta: a következő kormány írjon ki ügydöntő népszavazást a „húsvéti alkotmány” érvénytelenítésére. Szerintem alkotmányozó nemzetgyűlést kellene összehívni, amely az Orbán-kormány összes alkotmányerejű törvényét hatályon kívül helyezi. Mert ezekből semmi nem maradhat meg. Ha demokráciában akarunk élni, mindent elölről kell kezdeni.