2012. március 5., hétfő
Nemzetközi információk
új széria 63.sz. (432) - 2012.márc.02.
Németország
Gotthard Krupp, a Ver.di szakszervezeti felelőse, az SPD düsseldorfi munkásbizottsága tagja és Heinz-Werner Schuster, a Ver.di szakszervezeti felelőse, az SPD berlini munkásbizottsága tagja felhívást kezdeményeztek képviselőikhez.
Petíció
A Merkel-kormány e hó 27-én a Bundestagban, gyorsított eljárásban akarja a második görög csomagot megszavaztatni:
• újabb130 milliárdot a bankoknak és befektetési alapoknak;
• a görög népet a II. Világháború óta nem látott rabszolgaprogramra akarja ítélni.
Az Európai Stabilitási Mechanizmusra márciusban a Bundestagban kerül sor.
Kezdetnek 500 milliárd eurónyi garanciáról van szó, hosszútávra, a «friss pénzek» óhaj szerinti növeléséről – mindenfajta parlamenti ellenőrzésen kívül –, hogy a bankok és spekulánsok adósságának szolgálatába álljon.
A pénzügyi csomag megszavazása az ESM-hez kötődik. Az Európai Unió intézményeinek diktatórikus hatalmát erősíti meg a nemzeti szuverenitás és a demokrácia hátrányára. Minden egyes tagállam az adósság- és a deficitcsökkentés szigorú diktátuma alá kerül. Németország számára ez évi 30 milliárd eurós külön szigorítási intézkedéseket ír elő (DGB).
Ez az EU-EKB-IMF trojka háborús nyilatkozata minden európai nép és dolgozó ellen.
A görög nép pauperizációja, az ESM, a fiskális paktum, újabb milliárdok a bankoknak, újabb megszorítások, ismételt bércsökkentések a dolgozók számára összeegyeztethetetlenek
• a görög néppel való szolidaritással;
• a közszolgálatban dolgozók, a vasasok korrekt béremelési követeléseivel – miután éveken át lemondtak reálbérük növekedéséről.
Ha Sommer folytatni akarja az «euró megmentésének támogatását», nem a szakszervezeti tagok és dolgozók milliói nevében beszél. A DGB-nek és ágazati szakszervezeteinek felelősségének, mandátumuknak, a dolgozók és a demokrácia védelmének megfelelően minden lehetséges módon el kell ítélnie a Merkel impulzálta politikát, elutasítani és NEMMEL szavazni a Bundestagban.
Alulírottak ragaszkodunk követeléseinkhez:
Képviselők, akik a dolgozó nép érdekképviseletét és a demokrácia szolgálatát hirdetitek, csak nemet szabad mondanotok a Görögország ellen irányuló csomagra, az ESM-re, a fiskális paktumra.
Csak nemet mondhattok:
• a bankoknak és spekulánsoknak juttatandó újabb milliárdokra;
• a görög népet pauperizáló diktátumra;
• a megszorító gyilkosságokra, melyek egész Európában a görögországi káoszhoz hasonlót hoznak létre.
Mondjatok nemet a Merkel-kormánynak és a trojkának!
REUNION
Két levelezőnk
Réunion: a társadalmi robbanás a nyomor és a munkanélküliség ellen
Láttuk a tévében azokat a fiatalokat, akiket a gyarmati rend elfogott. A Le Quotidien, ennek az Indiai-óceáni «francia» szigetnek a legnagyobb lapilapja febr. 24-i címoldalán: «a réunioni társadalom mélységesen kiegyensúlyozatlan, az egyenlőtlenség a jellemző, a megélhetés drága, a munkanélküliség magas … egyre növekvő számban komoly gondjaik vannak hónap végén az embereknek az elegendő jövedelem hiányában.»
Az 1991-es saint-denisi szociális robbanás után (11 halott), a 2009-es sztrájkmozgalom után, a nem régen történt mayotte-i felkelés után, a jelenlegi felkelés a francia állam 60 éves, Paul Vergés kommunista pártjával szoros együttműködéssel megvalósított «megyésítési» politikájának eredménye. Az Insee számai:
A népesség 50 %-a a szegénységi küszöb alatt él (havi 911 euró), 10 %-uk 390 euróból, amikor az árak 68 %-kal magasabbak a franciaországiaknál.
Mélységes nyomorban él a lakosság legnagyobb része. A munkanélküliség 30 %-os, a 25 év alattiaknál 60 %-os, szociális segélyből élnek, semmi választásuk nem marad, mint emigrálni Kanadába, Ausztráliába, Franciaországba, tízezer kilométerre.
25 ezer család vár lakásra. Adjuk mindehhez hozzá a szabad zónákat, ahol néhány család uralkodik az importot és a kereskedelmet kezében tartva, egy gyarmati mezőgazdaságot, melyből szinte teljesen hiányoznak a helyi termékek, az ingatlanspekulációt, a korrupciót – itt a «tropikus Európa» mérlege.
“A munkásmozgalomnak védenie kell a fiatalságot a megtorlás ellen”
A Nemzetközi Egyetértéshez tartozó Group Travayèr Larényon (GTR) aktivistái azért küzdenek, hogy a szigeten a munkásosztálynak és a fiatalságnak megfelelő képviselete legyen:
«Egy szikra elég… A szállítók az üzemanyagárak csökkentését reklamálják. A réunioni ifjúság lángra lobbant (…) Igen, van erőszak. A tőkés kizsákmányolás terméke, mely a fiatalokat munkanélküliségre ítéli.»
A Lorganisasion popiler po liber not pei (LPLP) nacionalista mozgalom: «66 évig antiszociális intézkedések alá vetettek bennünket, képviselőink ehhez asszisztáltak (…) óriási robbanás felé haladunk.»
Ivan Hoarau, a CGTR szakszervezeti titkára szerint: «A válság totális és szisztematikus, mert ez a tőkés társadalom válsága. (…) Az aranyszabály az aranyborjút szolgálja.»
A CGTR béremelést követel (1700 euró bruttó minimálbér), a minimális szociális segély emelését, munkahelyek létrehozását.
A PCR «négy hónapig 200 eurós drágasági pótlékot» kér. A prefektus febr. 24-én kerekasztalt hívott össze, hogy a társadalmi tűzvészt lecsillapítsa.
A CGTR egynapos sztrájkra hív és az európai szakszervezeti keretekben a szigorítás elleni napon tüntetésre a prefektúra előtt. Az biztos, több napig tartó éjszakai összecsapás után a szervezett munkásmozgalom feladata, hogy a fiatalok védelmét elássa. Ne hagyjuk őket elszigetelten, fogjunk össze velük, erősítsük egymást. A fiataloknak erre van szükségük.
A Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértése honlapja
http://entente-internationale-des-travailleurs-eit-ilc.blogspirit.com/
vagy egyszerűen a böngészőben EIT Entente internationale (több nyelven minden cikk, archivum, rubrikák, országok, hónap, dátum, lapszám szerint)
Franciaország
Független Munkáspárt PARTI OUVRIER INDEPENDANT
87, rue du Faubourg-Saint-Denis -75010 PARIS
Tél. : 01.48.01.85.85
poi@fr.oleane.com
www.parti-ouvrier-independant.com
A POI országos titkárainak közleménye Szíria apropóján
Egy éve Tunéziában tömegek tüntettek «vízért, kenyérért», társadalmi és demokratikus jogokért, követelték «Ben Ali távozását», majd a nép el is űzte a több évtizedig uralkodó diktátort, aki mint az egyiptomi Mubarak, kegyetlen módszerekkel tartotta fent az imperialista nagyhatalmak és külföldi nagyvállalatok által kötelezett «rendet».
Egy évvel később, Tuniszban tartották meg a «Szíria barátai» konferenciát az Arab Liga és a francia, angol, amerikai nagyhatalmak részvételével. Ugyanez a típusú, intenzív médiakampánnyal megerősített tanácskozás előzte meg a líbiai háborút is. Az eredményt ismerjük. Líbia diszlokalizálódott, fegyveres csapatok rivalizálnak egymással. Tunéziával és Algériával határos vidékein megsokszorozódtak a fegyveres incidensek. A tuareg milíciákkal és a Líbiából érkező zsoldosokkal a háború elérte Malit.
A POI mindig a demokráciáért és nemzeti függetlenségért küzdő népek oldalán áll.
A tunéziai nép, a tunéziai dolgozók, történelmi szervezetükkel, az UGTT-vel szüntették meg a barbár rendszert.
A szíriai rezsim is régóta tartja elnyomás alatt saját népét a nagyhatalmak cinkosságával. Sarkozy 2008. júl. 14-én a katonai parádé elnöki tribünére hívta meg Bachar el-Assadot. A szíriai nép sorsa tragikus. De a nagyhatalmi beavatkozás, nevezetesen Katar bevetésével, az ún. «szabad szíriai hadsereg» létrehozásával, katari és nyugati finanszírozásban, fegyverekkel és fegyveresekkel keretbe foglalva azt fogja eredményezni, hogy a nép két tűz közé szorul saját földjén.
Egy szíriai katonai beavatkozás nem fog kiutat jelenteni a nép számára, újabb erőszakos cselekményeket fog eredményezni, felbomlasztja az országot, az egész régióra nézve közvetlen következményekkel. Közel 10 évvel az amerikai intervenció után Irak etnikai vagy vallási zónákra bomlott. Irán izraeli bombázásának veszélye szintén jelen van. A POI aláhúzza: egy szíriai vagy iráni katonai beavatkozás kiindulópontja lehet az egész térség lángra lobbantásának, kihatással az egész világra. Mindenki tudja, hogy a nagyhatalmaknak nem a demokrácia vagy a népek jogai számítanak: ez a térség termeli ki a világon a legtöbb kőolajat. A szíriai nép támogatása a katonai beavatkozás elleni harcot jelenti.
Több, mint 10 évvel ezelőtt a demokrácia és a humanitás nevében az amerikai hadsereg bombázta és elözönlötte Afganisztánt, hogy a tálibokkal leszámoljon. Egy évtized alatt az afgán nép több tízezer halálesettel és több százezer sebesülttel fizetett. Miközben az ország kivérzik, az amerikai és francia csapatok készülődve a kivonulásra azokkal a tálibokkal tárgyalnak, akik elkergetésére jöttek. A POI delegációja 2011 novemberében részt vett az algíri sürgősséggel tartott konferencián a katonai beavatkozások, a nemzetek diszlokációja ellen. A tanácskozás nemzetközi felhívást bocsátott ki a háborús fenyegetés ellen.
Egy szíriai és iráni katonai beavatkozás az egész világra kiható következményekkel jár, különösképpen pedig a válság által súlyosan érintett Európára.
Le a háborúval! Le a kizsákmányolással!
Claude JENET,
Jean MARKUN,
Gérard SCHIVARDI,
Daniel GLUCKSTEIN,
a POI országos titkárai
KOREA
A KCTU szakszervezet felelőseinek és aktivistáinak nyilatkozata. A KCTU 1995-ben született a dél-koreai diktatúra idején. 1997-es kongresszusa idején érte el legalizálását, politikai képviselet létrehozása mellett döntött a DLP (Demokratikus Munkapárt) formájában.
E párt fuzionált olyan pártokkal, melyek nem a munkásosztályt képviselik. A KCTU vezetése támogatja az új pártot.
Az aktivisták, akik ezt a nyilatkozatot tették, az osztályfüggetlenség nevében követelik e párttal való szakítást és munkáspolitika megvalósítását.
A KCTU szakszervezeti mozgalom tagjainak nyilatkozata
A három párt által létrehozott Egyesített Haladó Párt kizárólagos támogatása ellen
A dolgozók számára igazságos politika megvalósításáért
Nem tudjuk támogatni az Egyesített Haladó Pártot, mely azzal a párttal hozott létre egységet (a Nyílt Demokrácia Pártja = Részvételi Párt), mely elsősorban felelős a dolgozók kizsákmányolásáért és elnyomásáért.
A 1997-es nagy gazdasági válság után 10 évig ez a párt kormányzott. A tőke és a kormány által okozott válságban a dolgozókat tette felelőssé. Nem felejthető a számtalan dolgozó elbocsátása, s az sem, hogy ma is utcára tesznek embereket.
Amikor a Részvételi Párt hatalomra jutott, számos elvtársunk veszítette el életét, ideértve a mártír Kim Joo-ikot; a szervezett munkásság ellen megerősítette a megtorlást (helyiségek bezárása, a közszolgáltatásban a sztrájkjog megszüntetése, bebörtönzések). E kormány alatt sem volt kevesebb a rendőrség által keresett és lecsukott dolgozók száma, mint a korábbi kormányok alatt.
A kormány legalizálta a teljes munkaidős szakszervezeti bizalmiknak munkabér fizetése tiltását, kötelezett a tárgyalások egységesítésére – konspirációval, kizárva a KCTU-t.
A kormány aláírta a Koreai Köztársaság és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezményt, amely ellen a dolgozók teljes erőből küzdöttek. A közszolgálati vállalatok privatizálása, az elektromossági és repülőtéri dolgozókat ért represszió, a szabályozott munkakörök csökkenése és az időszakos munka robbanásszerű növekedése, a nyugdíjrendszer fokozatos tönkretétele, a bércsökkentések miatti torz bérstruktúra kialakulása ennek az egyezménynek tudható, csakúgy a gyógyászat, az oktatás privatizálása, a Ssangyong gépkocsigyártó eladása egy sanghaji vállalatnak.
Mindez a dolgozók kárára. De a Demokratikus Munkapárt (DLP), mely a dolgozók politikai képviseletét vállalta, egyesült ezzel a Részvételi Párttal. Következésképpen többé nem kérheti a dolgozók támogatását.
A Részvételi Párt azt nyilatkozta, hogy az állampolgárok közös érdekének nem felel meg az ingyenes gyógyítás, oktatás, stb. Ez a párt forszírozta, hogy ne legyen munkáspolitika, ne legyen állami ellenőrzés, megszüntette a dolgozói kiküldetés rendszerét, a helyi és szuverén gazdaságot, Koreát az USA érdekei alá rendelte. Mindez megadja a három párt egyesüléséből létrejött Egyesített Haladó Párt tónusát. Ez egy liberális párt. Nem csak a munkás szót hagyta el, «öt nagy célkitűzése» között nem szerepelnek a munkások célkitűzései sem. Politikai vonalon a Részvételi párt elnyelte az összes többit, így az egyesült párt megszünteti a neoliberális tőke elleni csatát – melyet pedig a KCTU tagjai igényelnek –, bázisjellegű progresszív jellegét elveszítette, mert feladta a tőke megdöntésének és új világ alkotásának perspektíváját. A dolgozókat nem képviselheti.
Eképpen a KCTU támogatását nem élvezheti.
(…)
Mindeddig a dolgozók politikai megerősítése kudarcot vallott. Helyes politikai irány kell, megfelelő vezetés ahhoz, hogy ne így történjen.
(...)
Újból felemeljük az antikapitalista társadalmi forradalom lobogóját és munkáspolitikát követünk.
(…)
Konföderációnk végrehajtó bizottsága megvonja támogatását az Egyesített Haladó Párttól. A konföderáció politika vonalát demokratikus módon a dolgozóknak meg kell vitatniuk, s küldötteik kétharmadának el kell fogadnia. Folytatjuk deklaratív mozgalmunkat az elnöki és általános választásokig egy valódi munkáspolitika követése érdekében.
A szakszervezetek koreai konföderációja tagjai mozgalma
Felelősök:
LEE Sangmu szakszervezeti felelős, tömegközlekedés,
LEE Sangjin szakszervezeti felelős, vegyipari szakszervezet,
JANG Baekgi szakszervezeti felelős, egyetemi dolgozó,
LIM Sungwang szakszervezeti felelős, magánoktatás,
PARK Yugi volt szakszervezeti felelős, vasas,
WON Youngman volt szakszervezeti felelős, pedagógus,
JEON Daeseok a közszolgáltatási szakszervezet volt alelnöke,
KIM Huijun Gangwon felelőse,
KIM Sungmin Chungbuk felelőse,
KIM Dongdo Jeju felelőse,
JEONG Gwangsu Jeonbuk felelőse,
LEE Jeonlak Gyeongbuk felelőse,
CHEON Yeonok Busan alelnöke,
BAE Seongtae Gyeonggivolt felelőse,
GO Jonghwan Szöul volt felelőse,
EOM Yeonseob Daejeon volt felelőse,
LEE Kyeongsu Chungnam volt felelőse
(összesen 1523 aláíró, szakszervezeti aktivisták, felelősök)
AFGANISZTÁN
Új ellenállási hullám öntötte el az országot a megszállás ellen
Afganisztánban az USA és a NATO agresszív megszállása elleni rezisztencia új szakaszába lépett. A közelmúlt bátor tüntetései északtól délig, kelettől nyugattól milliókat mozgattak meg kimutatva, hogy a megszállással szembeni ellenséges érzület nem csökken, hanem növekedik, és egyre nyilvánosabb formában kezd testet ölteni.
Az amerikai és NATO háborúcsinálók az összes jogon és konvención erőszakot tesznek, gyűlöletes bűncselekményeket követnek el katonai operációik alatt és borzalmas fogolytáboraikban az állampolgárok ellen. Ne is várják, hogy áldozataik virágokkal fogadják őket, mint a «terrorizmus elleni háború hőseit». Ellenkezőleg, úgy tekintünk rájuk, mint háborús bűnösökre, az afganisztáni fizikai és kulturális értékek megsemmisítőire.
Amikor az amerikai imperializmus és szövetségesei civileket ölnek meg, asszonyokat aláznak meg, gyermekeket terrorizálnak éjszakai bevetéseiken, ne várják, hogy a nép csöndben tűrje bűncselekményeiket.
Ami még inkább világos, ezeknek az embertelen imperialista erőknek az ölésen kívül más is kell: levágják az ujjakat, holttestekre vizelnek, gyermekeket erőszakolnak meg szórakozásból – ez mutatja, mit is értenek a demokrácián, emberi jogokon, kultúrán.
2012. febr. 8-án a NATO légiereje több tucat civilt ölt meg Kapisa tartományban, s ugyanebben a hónapban Kunarban. De 22-én Nangarharban egy lánynevelőt bombáztak NATO helikopterek, egy tucat kislány megölve és egy tucatot megsebesítve. Az USA és a NATO washingtoni, brüsszeli és kabuli vezetői megelégedtek azzal, hogy bocsánatot kérjenek.
Az utóbbi 10 év az afgánok életének legszomorúbb évtizede. Most már érti az afgán nép az imperializmus piszkos céljait, nem hagyja magát rászedni a demokrácia, az emberi jogok és a fejlődés hamis lózungjai által. A tálibok sötét rezsimét megszüntetve egy korrupt, maffiózó, felelőtlen rendszert kényszerítettek Afganisztánra, rosszabbat bármelyik korábbinál.
(…)
A Left Radical Organization of Afghanistan (LRA) mélyen elítéli az USA és a NATO afganisztáni barbár cselekedeteit, támogatja a dolgozók, elnyomottak, az összes áldozat tüntetését és legális akcióit, a 2012 februárja óta tüntetésen mintegy száz megölt mártír családjának őszinte részvétét nyilvánítja és a több ezer sebesültet támogatásáról biztosítja. Mert meg kell mutatni, hogy az afgán nép nem hagyja, hogy a megszállók játszanak jövőjével. Mert meg kell mutatni, hogy a fejlett technológia, a tömegpusztító és vegyi fegyverek, a dollárok százmilliárdjai sem tudják megtörni a nemzetet jogai és saját védelmében.
Az LRA minden békeszerető, imperialista- és háborúellenes pártot, szervezetet, szakszervezetet és egyént arra hív, követelje az afgán kormánytól a közelmúlt tüntetései kapcsán letartóztatottak szabadon bocsátását.
Le a megszállással!
Le az elnyomással és a megalázással!
Éjlen a megszállással szembeni ellenállás!
Left Radical Organization of Afghanistan (LRA)
2012. febr. 27., Afganisztán
Kapcsolattartás
Informations internationales
Entente internationale des travailleurs et des peuples
87, rue du Faubourg-Saint-Denis 75010 - Paris -France
Tél : (33 1) 48 01 88 28Fax : (33 1) 48 01 88 36 E.mail eit.ilc@fr.oleane.com
Directeur de la publication : Daniel Gluckstein - Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738
Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.