Kína-levél 386. 2012. okt. 1.
Bo Xilai volt vezető kivégzőosztag előtt? Az események megint felgyorsultak Wang Lijun szept. 24-i ítélete bejelentésével: 15 év börtön. Wang volt Bo Xilai jobbkeze Chongqing megapoliszban, a következő vádakban találták bűnösnek: «átállás» (egy napra bemenekült az USA konzulátusára), «hatalommal való visszaélés» (parancsot adott a Bo Xilai felesége által elkövetett brit üzletember meggyilkolásának elmaszkírozására) és «korrupció» (a szokásos vád…). Első ízben került megjelölésre az indoklásban a hierarchikus feljebbvaló felelőssége … vagyis Bo Xilaié, nevét meg nem említve.
Aztán szept.
28-án bejelentették Bo kizárását a kommunista pártból beillesztve legközelebbi
bírósági megjelenését és a kommunista párt 18. kongresszusa dátumát (nov.8.).
Úgy kellett, hogy az «affér» a kongresszus előtt még elrendezésre kerüljön.
Bo-t «a pártfegyelem súlyos megsértésével
vádolják, hatalommal való visszaéléssel, befolyással való üzerkedéssel, számos
szexuális kapcsolattal, korrupcióval, nem csak utolsó posztján, hanem daliani
polgármesteri, liaoningi kormányzói, kereskedelmi miniszteri, chongqingi
helyhatósági főtitkári, szóval egész pályafutása során.»
(QuestionChine.net).
Szintén magára
kell vennie a brit üzletember halálát, melyért feleségét már augusztusban
halálra ítélték és Wang Lijunnal való kapcsolatát, csakúgy, mint «más bűncselekményeket».
Milyen
körülmények között folyik majd a kínai vezetőváltás? Az őszi kongresszusnak nagy számban kell megújítania
10 éve helyükön álló irányítókat a pártban, a kormányban, a katonai
bizottságban, stb. 30 év óta ez a legszörnyűbb válság, ami megrázza a
kommunista pártot, tehát az államot is.
Miért? Először is itt a gazdasági világválság, mely nem kerüli el Kínát
sem, abban az ütemben érinti, ahogyan a piacgazdaság felé nyit. Exportjának elsőszámú
iránya, Európa recesszióban van; a feldolgozóipar szeptemberben ismét lassult,
egész szektorokat sújtott, az elbocsátások megkezdődtek és a kínai
gazdaság belső keresletének fellendülése csak nem jön...
Aztán meg itt van újra a nemzetközi szervezetek felszólítása, de most más feltételek
között: végérvényesen intézményesíteni kell a nyitás és reform
politikáját. «Igen, meg kell tennünk»
válaszolta Wen Jiabao az 1949-es forradalom 63. évfordulójának szept. 29-i
ünnepségén. Joggal tiltakoznak-e az állami vállalatok dolgozói, ahogyan eddig
is tették, a magánszektornak kedvező retsrukturáció ellen. Tudnak-e rájuk is
alacsonyabb munkaerő-árat kényszeríteni, mikor a
magánszektor és a multik dolgozói szintén egymás után sztrájkolnak
béremelésért, gyakran győztesen kikerülve a harcból?
Furcsa egy
november lesz… mert a kínai kommunista párt 18.
kongresszusán kívül az amerikai elnökválasztás is ekkor zajlik és Japánban az
előrehozott törvényhozói választások. Márpedig ahogyan több megfigyelő is
kijelentette: «Japán és Kína között a 40 év óta legsúlyosabb diplomáciai válsághoz
aszisztálunk». A fenyegető konfliktus a Dél-kínai tengerben található
szigetek hivatalos követelése után keletkezett – tegnap még nem volt probléma,
ma már igen. Szept. közepén Kínában a nagy japán cégek (Toyota, Honda, Nissan,
Canon, Panasonic, stb.) termelésük felfüggesztésével üzemeiket becsukták. Az
utcai tüntetésekre hivatkozva, holott ezek meglehetősen limitáltak. A
munkásokat munkanélküli szabadságra küldték.
Az összes nehézséggel és ellentmondással szemben a vezetés klánjai és a
volt vezetők konszenzusra léptek, fegyverszünetet kötöttek, mert a Bo Xilai-ügy
és a többi nehézség eszkalációja végzetessé válhat. Társadalmi kapcsolatai és a
chongqingi maffia elleni küzdelme okából «Bo
Xilaiból válhatott volna egy népi hős, amit nem jó szemmel néztek a jelenlegi
vezetők», magyarázta egy egyetemi tanár az AFP-nek (szept. 30.), ezért
döntöttek úgy, hogy «a farkasok szájába
vetik cserébe a vezetésbeli változtatásokért», mondja egy másik egyetemi
tanár.
A jósvádájú Wen Jiabao. Jogállamról beszél, demokráciáról, szabadságjogokról,
de mit csinált 10 éven keresztül a miniszterelnök a demokratikus és
munkás-szabadságjogok érdekében?
Nem
kötelezte diákfiát gyakorlatra a Foxconnál, túlórákra, szociális háló nélkül,
képzés nélkül kizsákmányoltan, ahogyan a középiskolásokat kényszerítik. Nem,
Wen úr, a tőke felé nyitás kántora, fiát az USA-ba küldte egy menedzserképzőbe, hogy később Kínában a tőkés-befektető társadalmat fejlessze. Ez a fiú nem fog
béremelést kérni, mint a Fowconn fiataljai, legutóbb is az volt csak a gondja
hogyan tud 1 millió dollárhoz jutni (Reuters,
2010.jan.25.)…
Hála
a jósvádájú Wennek, a Foxconn
fiataljainak a hivatalos szakszervezeti káderek szervezte munkarendőrség jut.
Egy ilyen fiatal mesél blogjában (tieba.baidu) a legutóbbi összeütközések apropóján arról,
milyen érdekellentétek támadnak egy tipikus tőkésüzem és a dolgozók között,
melyek logikusan visznek az erőszakos összecsapásokig is. Egy régi munkás pedig
azt mondja, a szakszervezetekben nincs is a dolgozókat képviselő személy.
«Olyan szakszervezeti vezető
választása, akiben a dolgozók bíznak», végül oda vezet, a szakszervezeti és a
kommunista párt kinevezte jelöltek gyakorlatát meg kell szüntetni. Mert «azok a szakszervezeti vezetők, akiket
közvetlenül választ a tagság, csak a törvénynek és tagjainak felelnek»,
jelenti ki Wang Jiansong. Ezt megerősítheti minden dolgozó.
Szabad és független
szakszervezeti választások
Wang Jiansong hozzászólásának
második része a «vállalati közvetlen szakszervezeti választási intézkedésekről». Az első intézkedés «a jelenlegi rendszer, a helyi párt és
felsőbb szakszervezeti szervek általi
jelöltség megszüntetése, a dolgozókra kell bízni, hogy szabadon és függetlenül
válasszák meg azon vezetőiket, akikben megbíznak».
Annak ellenére, hogy az Alkotmány az állampolgárok
szabad egyesülését lehetővé teszi, a szakszervezeti törvény is kimondja, hogy a
dolgozóknak jogukban áll saját szakszervezeti vezetőik megválasztása, a
realitás az, hogy az állami vállalati és közintézményi szakszervezetek
felelőseit a pártbizottságok jelölik ki. A magánszektorban pedig a «főnök
szakszervezete» a nagyon elterjedt. Bizonyos helyeken a vállalatok a párt és a
helyhatóság támogatását élvezik, amelyek «beejtőernyőznek» ide. A különféle
praktikák eltüntetik a dolgozók szabad egyesülési jogát, saját akaratukon
alapuló szavazási jogukat. Ez az egyik oka annak, hogy a szakszervezetek nem
képviselik és nem védik autentikusan a dolgozói jogokat.
Fontos leckét kell levonni az Ohmsnál
tapasztaltakból. Itt történt, hogy a felsőbb szakszervezeti szerv segítette a dolgozókat,
hogy a munkáltató ne avatkozzon be és ne ellenőrizze a szakszervezeti
választásokat, ugyanők lemondtak arról, hogy jelölteket szállítsanak a dolgozók számára, így teljes
egészében a dolgozói szabadságon, autonómián, saját akaraton nyugodott az egész
választás.
Azok a szakszervezeti vezetők, akiket közvetlenül
választ meg tagsága, csak nekik és a törvénynek felelnek. Sokan azért
nyugtalankodnak, hogy ez meggyengíti a pártot, de ez nem igaz, ez olyan, mint új gondokat a régi
szemüvegen át nézni. A piacgazdaság kontextusában a párt és a kormány csak mint
bírák a dolgozók és a vállalati vezetés közötti közvetítést végzik, mivel joguk van egyesek és mások akcióinak szabályozására.
Nem kell, hogy beavatkozzanak a
dolgozók és vállalatok belső ügyeibe. Ami a szakszervezetek felső szerveinek az
alsók befolyásolását illeti, ezen a gyakorlaton változtatni kell sürgősen és
radikálisan.
A szakszervezetek demokratikus tömegszervezetek. Az
1980-as években javasolt reformok szerint a magasabbrangú szerveket az
alsóbbfokúak választják, fő feladatuk a politikai orientáció és a társadalmi
arányban szolgáltatás; nem szabadna beavatkozniuk az alsóbb szakszervezetek
független feladataiba. Természetesen ez nem jelenti, hogy semmit sem kell
csinálniuk. Amikor a dolgozóknak nincs gyakorlatuk a közvetlen választásokban,
a felsőbb szervezetek szerepe annál fontosabb: nekik kell az illegális
munkáltatói kisérleteket megakadályozni, a szakszervezeti választásokhoz
megfelelő körülményeket megteremteni. Fejleszteni kell a dolgozók tudatát a
közvetlen szakszervezeti választások jelentőségéről, folyamatáról, elő kell
készíteni a választásokat bizottságok
felállításával és még sok mindent csinálni.
A szakszervezetek felsőbb szerveinek tudomásul kell
venniük, hosszú távú érdekeiket a rövid távúak oltárán nem szabad feláldozni;
bizonyos azonnali és hatalmi érdeket figyelmen kívül kell hagyni, hogy a
dolgozók és a bázisszakszervezet támogatását hosszú időre megnyerjék.
Sztrájk ki nem
fizetett bér miatt… Migráns
dolgozók tömege gyűlt össze Pekingben a Hutai Autók Székháza előtt szept.
11-én, hogy egymillió yüant (kb. 100 000 €) meghaladó elmaradt bérét követelje!
A Tianyuan aluminiumüzemében (egy állami vállalat lányvállalata) több, mint 100 milliós a hiány, így a munkások a munka beszüntetéséről döntöttek. Jinan egyik ingatlancége
alkalmazottai szept. 25-én léptek sztrájkba: egy év óta egyetlen yüant nem
kaptak!
… vagy alacsony bér
miatt. Először
az üzem történetében Zunyiban (Guizhou tartomány), a Tianyi Electronics (az
állami repülőgépgyártás egyik vállalata) összes munkása leállt szept. 13-án az
alacsony bérek miatt. Két éve újrastrukturálták a céget, a káderek bére
megugrott, míg a munkásoké stagnál.
Dalingshanban a padagógusok hagyták abba a munkát,
havi bérük 500 (kb. 55 €) yüannal való megemelését igényelve. Tárgyalások
után 300 – 500 yüan közötti
fizetésemelést értek el.
Cantonban egy fémipari üzem teljes munkássága
sztrájkolt béremelésért. Jelenleg 1100 yüant keresnek, amely alacsonyabb a
helyi minimálbérnél, valamint valódi munkahelyet követelnek, mert az üzemi
vezetés, hogy elkerülje a betegségi és nyugdíjjárulék
fizetését, munkaközvetítőtől bérli őket.
Sztrájk a
delokalizáció és gyárbezárások ellen. Shanghajban
a Flextronics 6 ezer munkása lépett sztrájkba üzemük Suzhouba áthelyezése miatt
szept. 17-én, míg az amerikai Home Depot alkalmazottai az egyik
napról a másikra tudták meg, hogy 7 Kínában található üzletüket zárják be.
Ezeket az információkat a China Labor Watch (kínai honlap) szept.
második felében jelentette meg. Autóbusz- és taxisofőrök sztrájkjáról is
érkezett jelentés.
Erőszakos
összetűzések a Foxconnál. A
tajvani Foxconn üzemében többezer fiatal ütközött meg őrök százaival szept. 23-án éjjel.
Az Apple ’iPhone 5-t gyártó üzemben 79 ezer fiatal dolgozik. Kezdetben csak sima
verekedésről volt
szó a fiatalok között, az őrség beavatkozása azonban lázadásba csapott. Az
őröket több ezren kergették, autókat borogattak fel, az üzemi boltot
kifosztották, csak a fegyveres rendőrség állította le őket hajnali 4 óra körül… A Kínába
telepedett tajvani óriás, a Foxconn
több, mint egymillió fiatalt foglalkoztat Apple-telefonok, -számítógépek,
-tablettek összeszerelésére,
de mások, a Microsoft és a Hewlett-Packard számára is dolgozik. Itt lett
öngyilkos 15 ifjú ember 2010-ben a shenzheni üzemben munka közben. A Foxconn
illegális túlórákat végeztet, a munkaterhelés elviselhetetlen, a gyakorlatukat
itt végző diákokat jogok nélkül túlzott kizsákmányolásnak veti alá. A
munkarendőrséget pedig a hivatalos szakszervezet, az ACFTU biztosítja…
A bánya – gyilkol! Szept. 25-én 20 bányász halt meg
Gansu tartományban és 14-en megsebesültek, mikor egy drótkötélsodrony elszakadt
és a kas az akna mélyére zuhant. A bányában még május 17-én felfüggesztették a
kitermelést a biztonság hiánya okán, de a tulajdonos mégis járatta
éjszakánként. Anélkül, hogy a hivatalok tudtak volna róla?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.