Diáktüntetés

CoMMunity. Eu

(Mesés Péter) Nem, természetesen nem Orbánékkal kezdődött. Pontosan mikor is, nem tudom, jóformán nem is érdekes. Talán akkor, amikor az első politikus kiállt szónokolni, hogy a kultúra és az oktatás a legjobb és legfontosabb befektetés a jelenünkbe és a jövőnkbe, mert a nemzet felemelkedése szempontjából, mint jól tudjuk, nincsen fontosabb… A haza üdvére… A sokoldalúan művelt… Büszkén hangoztatjuk, hogy… Diákjaink a nemzetközi megmérettetésben is… Lélekszámához mérten… Oktatási rendszerünk további fejlesztése… Pedagógusaink áldozatos munkája… Minden gyermek szabadon… Blablabla. ((…) Mindenesetre valamikor akkortájt kezdődhetett, amikor a kultúra és az oktatás politikai beszédek tárgyává lett.

 ******************************

A politikai tüntetéseknél a hatóságok eszköztára nem korlátozódik a gyülekezési jogszabályok meghatározására vagy a tüntetés rendőri kezelésére. Egyrészt az esetek többségében maguk a hatóságok a tiltakozások címzettjei, ezért azok kénytelenek válaszolni a tiltakozók követeléseikre. Az akció célja végső soron egy, a tiltakozók szempontjából pozitív válasz kikényszerítése. A hatóságok másrészt képesek befolyásolni a kollektív akció a lefolyását is. Ez azért fontos, mert a tüntetések közvetítései a választási műsorok mellett a politika legizgalmasabb eseményei közé tartoznak, a dráma mindkét esetben a nézők előtt, élőben bontakozik ki. Az események meghatározóak lehetnek a résztvevők számára, különösen abban az esetben, ha egy tiltakozás során rendőri fellépésre, erőszakos cselekményre is sor kerül. Ha a dráma elmarad, a tiltakozó esemény sem képes kiváltani a kívánt hatást, azaz megszerezni a közvélemény támogatását. A szegedi kormányhivatal vezetője is rendőrökkel vitethette volna el a leláncolt diákokat az épületből, ehelyett bundáskenyeret és teát adott „vendégeinek”.

-       Az események lefolyása szempontjából döntő tényező a tiltakozást kiváltani képes intézkedések megfelelő időzítése is. December eleje és közepe a legalkalmasabbnak tűnik az olyan bejelentésekre, amelyek várhatóan kiváltják a felsőoktatási hallgatók rosszallását. Számos helyen már elkezdődött a vizsgaidőszak és hamarosan jönnek az ünnepek is. Amelyik egyetemista nem ment még haza tanulni vagy pihenni családjához, az éppen a decemberre betuszkolt vizsgájára készül. Nem mellékes az sem, hogy télen hideg van. Ilyenkor nem lehet olyan egyszerűen elfoglalni egy közterületet vagy ülősztrájkot folytatni, hiszen már egyórányi tüntetésen ácsorgás is megterhelő.

-       A hallgatói tüntetések azonban azt az érzést kelthetik a politikát követő közvéleményben, hogy a kormány valóban minden társadalmi csoport érdekeit megsérti. A kormányellenes megmozdulásokon tehát nem az egzisztenciájukat féltő értelmiségiek vagy szűk érdekcsoportok jelennek meg. Egyre inkább úgy tűnhet, hogy az egész társadalom szemben áll a kormánnyal, minden csoport tüntetése már önmagában is hitelesíti a többiekét. Ebben a helyzetben a Békemenet megmozdulásai hatástalanok maradhatnak, hiszen a kormány szimbolikus támogatásán kívül nem mutatnak fel a megmozdulók szakpolitikai pozíciót.

-       Lehetséges a hallgatói tüntetéseknek egy másik, – talán érdekesebb – következménye. Az RTL Klub híradójának videójában a helyettes államtitkár nyilatkozata (1:36) alatt vágóképeket láthatunk a lágymányosi kampusz aulájában történtekről. A videón a hallgatók a spanyolországi tüntetők (indignados) és az Occupy mozgalom által használt kollektív véleményformálási eszközt alkalmazzák: az egybegyűltek a csuklók rázásával egyetértésüket, keresztbe tett karokkal pedig ellenvetésüket fejezhetik ki. Ez nem csupán egy kölcsönvett praktikus eszköz, jelentősége ezen túlmutat. A társadalmi mozgalmak esetében a tiltakozási forma megválasztásának is van jelentősége. Az „alter activism” egy sajátos, a fiatal aktivista hálózatokra jellemző participációs forma, amely esetén nagy jelentősége van a közösségi alkalmazásoknak, az élményalapú politikai elköteleződésnek, a globális beágyazottságnak, a kulturális önkifejezésnek. Ez egy olyan politikai artikulációs minta, ami megfelel a magyar fiatalság, az egyetemi hallgatók ízlésének, tapasztalatainak. Ha rátalálnak ennek ízére a keretszámok csökkentése ellen tüntetők, akkor képessé válhatnak támogatóik elköteleződésének fenntartására, mozgosítási potenciáljuk javítására, közös identitásuk kialakítására. Ezen túlmenően további témákat is felvehetnek, bővíthetik követeléseik körét, megfogalmazhatják további sérelmeiket vagy felháborodásukat (indignación).

-       A magyar hallgatók éppen azokat használhatják fel a kormánnyal szemben, amelyeket a leginkább féltenek: nemzetközi tapasztalataikat, társadalmi hálózataikat, kulturális tájékozottságukat.