Kína-levél
398. sz. – 2013. ápr. 1.
Sztrájkok. Márc. 28-én Hong Kong kikötőjében
mintegy 200 dokker szüntette be a munkát. A kihelyező ügynökségektől függenek,
ezért keményen kell dolgozniuk a kikötői vállalatok számára. Néha 24 óra
hosszat is egybefüggően, előre meghatározott szünetek nélkül. Fizetett
szabadság nélkül. Veszélyes körülmények között. Bizonyos források szerint 15 év
alatt egyszer emelték bérüket. Most 17-20 %-os béremelést kérnek
munkáltatójuktól, Li Kashing milliárdos óriáscégétől. Sztrájkjuk formája
sit-in, negyedik napja tart, de még nincs eredménye…
Természetesen nem tudunk minden munkabeszüntetésről
beszámolni. De ha valami miatt szokatlan, mégis hírt adunk, hiszen ebben az
országban az alkotmány 1982-ben eltörölte
a sztrájkjogot.
Ami változott. Ezek a sztrájkok általában nem
tartanak sokáig, mivel az egész államapparátus megmozdul ilyenkor, győzködik a
munka felvétele és a «stabilitás fenntartása» érdekében: a rendőrség, az ACFTU hivatalos
szakszervezet, a munkaügyi iroda és a helyi kommunista pártbizottság. De mégis,
ezek szervezett sztrájkok és utcai tüntetések kísérik, a hivatalos épületek
előtti gyűlések, híd vagy autópálya blokkolások. Nagyon gyakran, ha késleltetik
is, a követelések részben vagy teljesen teljesülnek.
A lényeg ugyanakkor ott van, hogy a munkások saját
küldötteik megválasztására törekednek, saját kollégáik közül akarnak
választani, és ellenőrzésük alatt akarják tartani akcióikat. Nyilvánvalóan
ennek tetőpontja a foshani Honda 2010 május-júniusi kéthetes sztrájkja volt –
nagy részben kielégített követelésekkel – és új szakszervezeti választások
megtartásával, melyen megszabadultak a vállalati igazgatás zsoldjában álló
bürokratáktól. Azóta pedig a vállalatok kénytelenek többé-kevésbé demokratikus
választásokat szervezni, az ACFTU vezetői be is jelentették, hogy pl.
Shenzhenben titkos és szabad választások sorozata lesz.
Ami nem változott. Az ACFTU Sanghajban bejelentette
(Reuters, márc. 1.), hogy szeretné sorai közé fogadni azt a 40 ezer személyt,
akik Kínában a négy legnagyobb nemzetközi könyvelő szakértői irodában
dolgoznak. Nézzük, mit gondol Paul Gillis, szintén szakértő, a pekingi egyetem
guanghuai menedzseriskolájának tanára: «ez
inkább egy relé a párt részére, mint jogaikról való tárgyalás biztosítása az
alkalmazottak számára. A négy multinacionális vállalatnak nem kell aggódnia». A
dolog legalább világosan kimondatott…
A Hondánál Foshanban pedig a gyártási szalag mintegy
száz munkása függesztette fel a munkavégzést márc. 18-án a szakszervezet és az
igazgatóság bértárgyalását követően. Ez pedig már a 2010-es nagy sztájk utáni
«renovált» szakszervezet… Hogy mi történt? A tárgyalások folyamán a
szakszervezet elfogadta, hogy a szalagon dolgozó és alacsonyabb beosztású
munkásoknak a többieknél kisebb összegű bérfejlesztés jusson: 10,2% a 19,8%-kal
szemben. «Mi vagyunk a legfiatalabbak,
nekünk jut a legfáradságosabb munka», panaszkodik egy sztrájkoló munkásnő.
A tárgyalások újrakezdődtek és másnapra megegyezés is született: a két
legalacsonyabb kategóriájú fizetést 14,4%-kal és 16%-kal emelték (310 és 430
yüannal, vagyis 38 ill. 53€-val; nem elhanyagolható, ha a helyi 1500 yüanos
minimálbérhez viszonyítjuk), valamint a lakhatási hozzájárulást is megemelték
50 yüannal. A sztrájkolók elfogadták,
felvették a munkát, az igazgatóság pedig «megértő»: «Ha a bérek alacsonyak, normális a sztrájk. De nem lehet minden
alkalommal sztrájkolni, ha probléma akad. Nézzetek körül, a városban nektek
jutnak a legmagasabb bérek!».
«Ki
szól az érdekünkben?»
A Honda «megújított» szakszervezeténél, mint az Ohm-nál is, az alapprobléma
ugyanaz, a dolgozók demokratikusan megválasztott képviseletet akarnak maguknak,
olyat, aki «értük szól».
A helyi és magasabb szintű szakszervezeti apparátus
csakúgy, mint a kommunista párt helyi bizottságai fokozatosan kezükbe vették a
dolgokat. A «China Labour bulletin» nem tartja kizártnak, hogy ennek a
sztrájknak a szervezőit megtorlás éri, mivel erre utaló jeleket lát…
A «China Labour bulletin», a szakszervezeti mozgalom
függetlenségének híve és a munkásjogok védője mégis úgy találja, a hivatalos
szakszervezet meg tudja nyerni a dolgozók bizalmát, ha a nemzetközi
munkásmozgalom tapasztalataiból merítve megjobbítja magát. Bizonyosan így van,
de kikért szól az ACFTU? És ha holnapra tanul mások tapasztalataiból, kikért fog
szólni? A Foxconnért
vagy a fiatal kizsákmányoltakért?
«A munkások, ha
gondjaik vannak, nem mennek a szakszervezethez», mondja a hivatalos sajtó. A
Hondánál Foshanban «a munkások nagyon is
jól értik, hogy mire való a szakszervezet, és közülünk számosan problémát
jelentünk a szakszervezetben», mondja egyikőjük. Mások pedig az úgymond
«demokratikus» választásokban látnak egy csavart, az azt kővető események által
igazolva látván. Olyan vita ez, amelytől
a munkások világában senki nem tud szabadulni: «Ki szól miértünk?»
«A dolgozók ennél jobb
szakszervezetet akarnak»
A «China Labour
Bulletin» (márc. 22.) a közelmúlt sztrájkjai fejlődését vizsgálja. Úgy találja,
az ACFTU – a «hivatalos», mert a hatóságok által egyetlen elismert, legális szakszervezet
– képes lehet visszanyerni a dolgozók bizalmát, ha a nemzetközi szakszervezeti
mozgalomtól tanulva megjavítja saját magát. Ebből a nézőpontból szól írásunk
(első része).
Több éve, hogy a kínai dolgozók sztrájkokban és más
tiltakozó akciókban adnak tanubizonyságot szolidaritásukról, meglepő
szervezőkészségükről. Béremeléseket és jobb munkakörülményeket reklamáltak a
munkáltatóktól – és gyakran meg is kapták. Sőt, saját maguk vívták ki,
szakszervezeti segítség nélkül, mert azt hatástalannak, vagy egyszerűen a
munkáltatók eszközének tartották.
Mégis, ma jelek mutatnak arra, hogy küzdelmükben a
dolgozók már nem mellőzik a szakszervezetet, hanem ellenkezőleg, arra
késztetik, hogy a vállalatoknál szolidaritásáról adjon számot, munkáját javítsa a
dolgozói jogok és érdekek védelmében. Az utóbbi hónapokban pl. a munkások
követelték, hogy távozzon az a szakszervezeti elnök, akit ugyan demokratikusan
választottak meg, de eredménytelen maradt, mások pedig sztrájkba léptek az
elégtelen bértárgyalás eredménye láttán, megint mások a szakszervezet
támogatását igénylik «egyenlő munkáért egyenlő bért» követelésükhöz egy állami
vállalatnál a Yan’an forradalmi bölcsőjében
[Yan’anból vezette Mao a
kommunista pártot és a Vörös Hadsereget 1935-48 között].
2012 májusában a japán Ohms Electronics shenzeni
üzemében lehetőség nyílott a szakszervezet elnökének demokratikus
megválasztására. Egy Zhao Shaobo nevű káderre esett a választás, mert azt
gondolták, hogy pozíciója révén a gondokat, a követeléseket eredményesebben
közvetítheti. Alig 9 hónap múltán (febr. 28-án) azonban már a üzem kapujánál
kifüggesztett petícióban kérték lemondását és az új választásokat.
Több mint százan alá is írták, elküldték a helyi
szakszervezethez, ahol megígérték annak tanulmányozását és a legális egy
hónapon belüli választ. Időközben Zhao nyilvánosan és vehemensen védi magát,
szakszervezeti mérlegét, mondván, hogy az ellene felhozott vádak
alaptalanok. [Folyt. köv.]
–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
Néhány sztrájkról…
Márc. 13. Shenzhenben a Woodwork Electronic
többszáz dolgozója márc. 11-én sztrájkba lépett az üzem áthelyezése végetti
járandóságaiért, Huadongban (Zhejiang) pedig márc. 12-én többezer vasas bérének
kifizetéséért. Ezután pedig a jiagsui Foxconn fiatal munkásai tiltakoztak
túlzott kizsákmányolásuk ellen, valamint a fujiani papírgyáriak
bérelmaradásukért. Lianongban a tanárok nem tartották meg az órákat, miután
fizetésüket lecsökkentették.
Márc. 14-15. Dongguanban a Shangke-nél a
prémiumok megszüntetése miatt, aztán Shenzhenben a UA Finance hitelintézet
alkalmazottai a szociális háló leszállítása okán függesztették fel a munkát.
Jinlixingben (Guangdong) a ruhaipari munkások bércsökkentésük ellen, a
shenzheni Molidu Industry Bao’an dolgozói a vállalat eladása után szolgálati
éveik el nem ismerése miatt, Chongqingban az oktatási központ alkalmazottai
pedig az új nemzeti tervbe foglalt bérdiszkriminációval szemben sztrájkoltak.
Márc. 16-18. A Huaying Photoelectric dolgozóinak
ezrei Fuzhouban bérelmaradásuk kifizetéséért, mások Foshanban a Shunfeng
Electroplate-nél ugyanezért. A Honda sztrájkján túl a wuhani kamionsofőrök az
új szabályzat ellen, a buszsofőrök Shenzhenben a fizetési rend miatt, mások
Heyuanban (Guangdong) béremelésért és szabadságért, 2000 munkás a Fengdánál
Maomingban az alacsony bérek és a nyomorúságos szociális védelem miatt.
Márc. 25-27. Anqingban az olajmunkások a
restrukturáció ellen, az okatatási dolgozók Pixianban a prémiumok miatt,
Guangdongban az újságkihordók 4 napig béremelésért, Anshanban a villanyszerelők
a túlórák kifizetéséért, Yongjia pedagógusai bérhátralékukért, Zigongban az
útkarbantartók fizetésük emeléséért, Guiyangban a nyugdíjasok
nyugdíjukért, Xianban az óvónők az új
rendszabályok miatt, Xianyouban és
Shanxiban is a taxisofőrök bérük növelése érdekében. Hengyangban az állami
fonodában kompenzációs járandóságért.
Márc.29–ápr.1. Guangdongban ezrével az elektronikai
ipar munkásai vállalatuk fúziója révén járó kártérítésért. Dalianban a koreai
STX 2000 hajógyári munkása ki nem fizetett bérük miatt, többezren Foshanban a
járandóság elmaradása okán, a guangdongi buszsofőröket is a fizetési rend
változása indította sztrájkra, Shenzhenben a restrukturáció, Jiangsuban a fonoda 800 munkásnője pedig béremelést
akar.
Bányászkatasztrófák: több
mint 130 halott!
Több baleset okozta a szomorú mérleget. Először márc.
29-én egy földcsuszamlás Tibetben egy aranybánya területén 83 bányászt temetett
be, egyetlen túlélőt sem hagyva, aztán még ugyanazon a napon Jilin tartományban
bányarobbanás történt a babaoi állami bányában 38 bányász életét és egy tucat
sebesültet követelve. Három nappal később ugyanott egy második robbanás
történt, 6 bányász meghalt, 11 eltűnt.
Hogyan lehet, hogy Babaoban az első baleset után
azonnal újrakezdték a kitermelést, holott a viszgálat még tartott? Tartani
kellett a kitűzött célokat, a termelés fokozását a biztonsági intézkedések
hátrányára? Ennek a Guizhou–tartományi bányának még 2015 előttre a termelés
megháromszorozását írták elő – holott a múlt év márc. 12-én már 25 bányász
életét vesztette.
Furcsa egy általános
választójog! A
2017-es választások után a Honkongot irányító embert… Peking fogja
kiválasztani! Erről nyilatkozott Qiao Xiaoyang a Népi Nemzetgyűlés jogi
bizottsága elnöke (Reuters, márc. 28.): «Először
a jelölőbizottság dönt, aztán Honkong lakosai választanak, végül a kormány
dönt, hogy kinevezi vagy nem.»
Cenzúra
és újságírás. A
Sajtó és Publikációs Iroda ezután kiszélesíti tevékenységet, volt igazgatója,
Liu Binjie úgy ítéli, hogy «kiváló
minőségű» munkát végzett. A megjelenő média, a kiadandó művek cenzúrája
volt a feladata. Most a qinghuai egyetem újságíró- és kommunikációs iskoláját
fogja irányítani («South China Morning Post», márc. 14.)
Interpelláció. Az Európai Parlement Szaharov-díjasát, a polgári jogok
harcosát, Hu Jiát letartóztatták, megverték és 8 órán át fogva tartották márc.
14-én. Az Amnesty UK szerint a rendőrség azt akarta megtudni, hogyan tehetett
rövid látogatást Liu Xiánál, a békedíjas Liu Xiaobo öt éve háziőrizetben
tartott feleségénél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.