2013. május 14., kedd

Nemzetközi információk


 

     Nemzetközi információk
Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértése
124. sz. –2013. május 10.

 

Algéria

 

Sajtókonferencia

 

“El a kezekkel Algériától!“

 

Algírban május elsején az algériai Dolgozók Pártja főtitkára, Louisa Hanoune a hazáját fenyegető imperialista nyomásról szólt.

 

«Nem az ország jelenlegi helyzetéről akarunk beszélni, mint pl. csatlakozásunkról a Világkereskedelmi Szervezethez vagy a belügyminiszter eltévedelyéseiről, a köztársasági elnök betegségéről (amin sokan spekulálnak), hanem arra a veszélyre hívjuk fel a figyelmet, amit a spanyolországi amerikai bázis jelent Algériára.

 

 «Országunkban vannak vannak olyan politikai erők, amelyek az elnök betegségét arra használják fel, hogy erről a veszélyről eltereljék a figyelmet. Külföldi hatalmak pedig olyan esemény fabrikálásával próbálkoznak, amely ürügyet jelenthet a beavatkozásra Algériában.

Emlékezzünk csak, az iraki beavatkozást tömegpusztító fegyverekkel indokolták – mindössze kitalálva létezésüket. Ugyanaz a sajtóügynökség, amely hírt adott a katonai bázisról, idézte Bruce Riedel volt elnöki tanácsadót, aki 2011-ben Madridban kijelentette, hogy Algéria rendőrrezsimtől szenved, társadalma zárt és a hatalomnak semmi reformhajlama nincs a láthatáron. Szerinte azok a körülmények, amelyek Egyiptomban a népi robbanáshoz vezettek, megvannak Algériában is: a demográfiai nyomás erősödik és rosszul kezelt, a fiatalok zűrzavarosak, reménytelenek és a politikai nyitás gondolata hiányzik. Bruce Riedel megmagyarázta, hogy az algériai kormány dollármilliárdjaival csak a nép időleges hallgatását vásárolja meg, ami nem fogja megakadályozni az általános népfelkelést. Riedel úr szerint, a dolgozók harca jogaikért – szervezetükkel, az UGTA szakszervezeti tömörüléssel együtt –, valamint a fiataloké, amely eredménye ezen milliárdok befektetése munkahelyek létrehozásába, a legsérülékenyebbek réteget védelmébe, nem számít semmit sem. Bizony meglepő – annál is inkább, mert ugyanezeket az érveket használja az algériai belső ellenzék is…»

 

Algéria a célkeresztben

 

Louisa Hanoune folytatja: «Egyik algériai napilap idézi, hogy bizonyos nagyhatalmak a Szahelisztánt akarják létrehozni, ami az itt található összes állam diszlokációját jelenti. A marokkói sajtó azt közölte, hogy az amerikai kormány Marokkóban akart katonai bázist létrehozni, ami elutasításra talált. A nemzetközi sajtó ezt jelentette: az amerikai tanácsadók hónapokon át szervezték, képezték ki és segítették a tuaregeket és az észak-mali milicistákat, akik azóta az al-Qaida-dzsihádista kalandokba vetették be magukat – lehetővé téve a francia beavatkozást Maliban, és Algéria déli részeit fenyegetve. Ezek ugyanazok az amerikaiak, akik Szíriában fegyverzik fel és pénzelik a dzsihádistákat. Ki kell mondani, országunk destabilizálásával próbálkoznak. Minden algériai erőnek reagálni kell erre a fenyegetésre, de mit látunk: vannak bizonyos nyilatkozatok, amelyek minimalizálni akarják a veszélyt és takargatják az USA felelősségét. Még néhány ifjúsági szervezeti vezető is, aki úgymond a fiatalság nevében beszél, kijelentette, hogy szociális követeléseiket politikaiakká alakítják a rendszer bukása érdekében. Elég furcsa az egybeesés!

 

Hogyan merészelnek a fiatalok együttese nevében így nyilatkozni? A fiatalok véleménye nem egyforma, és jogaikért harcolnak. Mi, a Dolgozók Pártja támogatjuk őket követeléseikben, fiatal társaink részt vesznek ebben a mozgalomban. Azt mondjuk, ne hagyják magukat eltántorítani céljaiktól. Megerősítjük újból, hogy csak az algériai népnek van joga ahhoz, hogy saját algériai politikáját meghatározza. Forradalmat nem lehet fabrikálni, ha azt teszik, akkor az csak álforradalom. A CIA szervezi, hogy a nemzeteket szétverje. 50 évvel országunk függetlenségének elérése után, a dolgozóknak és szakszervezeti tagoknak, nőknek, fiataloknak, parasztoknak szervezetükkel, az UGTA-val, a nemzet védelmére kell megmozdulniuk.

A kormányhoz fordulunk, fejezze ki határozottan a beavatkozás elutasítását. Ugyanakkor elégítse ki a követeléseket a nemzeti szuverenitás kereteiben, használja azokat az eszközöket, amelyek rendelkezésére állnak, nevezetesen a valutatartalékokat. Ezeknek a fenyegetéseknek a tétje világos: nemzeti kincseink kifosztása, megrablása.»

 

Louisa Hanoune folytatja:

«Bush elnök 2003-tól hangoztatta a Nagy Közel-Kelet elképzelését, amelyet 2006-ban Condoleezza Rice is újra felvetett, jelezve így a nemzetek feldarabolását etnikai, vallási vagy közösségi alapon. Ma a Szahelra és annak legnagyobb országára, Algériára irányul ez a szándék. Az algériai állam elutasította a mali háborúban való részvételt csakúgy, mint annak finanszírozását. Nem akar Pakisztánná vagy Katarrá, Törökországgá válni.

 

 

A mali háborús részvétel eddigi elutasítása az ürügy arra, hogy megkérdőjelezik szuverén döntéseinket, közöttük az 51-49-et  (a külföldi befektetések nem haladhatják meg a 49 %,-ot az algérai 51 %-kal szemben — szerk.), a nemzeti elsőbbséget, az állam elővételi jogát. Ez az, ami miatt a dolgozók mobilizációjával szemben rekonstrukciós programot, gazdasági újratájolást állítanak fel.»

 

Végül a főtitkár felhívást tett közzé: «A Dolgozók Pártja ötven évvel Algéria függetlenségének elnyerése után mindenkihez fordul, hogy a kormány, a pártok mindegyike, a civilszervezetek, az intézmények világosan foglaljanak állást a beavatkozás ellen. A hadsereghez fordulunk, védje meg az országot az ALN kontinuitásában (ALN – a függetlenségi háború nemzeti felszabadwtó hadserege –szerk.).

 

A függetlenségéért másfél milliós áldozatot hozott algériai nép küzdelme folytonosságában általános mozgósítást hirdetünk. Igen, általános mozgósítást.

 

A következő napokban minden szervezési intézkedést megteszünk, s nemzetközi szinten is azokhoz fordulunk, akik a népek jogaihoz ragaszkodnak, hogy folytassanak kampányt minden földrészen. Ma csak annyit lehet mondani: “El a kezekkel Algériától!»

 

Sajtójelentés

 

Spanyolországi katonai bázis az algériai beavatkozásra

 

Mariano Rajoy kormánya engedélyezte az USA gyorsbeavatkozó hadtestének sapnyolországi állomásozását, ha úgymond általános káosz következne be Algériában. (Europa Press, ápr.22.).

 

USA

 

Interjú Alan Benjaminnel, a The Organizer munkásújság igazgatójával, USA

 

Költségvetés: Barack Obama a “nagy egyezséget”

keresi a Republikánus Párttal

 

2014-re Obama 600 milliárd dolláros költségvetési megnyirbálást tervez  «adósságcsökkentésre». Miből áll és milyen következményei lesznek a népességre nézve?

 

10 év alatt a Social Security 230 milliárdot és a Medicare 400 milliárdot veszít (a Social Security a szövetségi állam által garantált nyugdíjrendszer, a Medicare pedig a 65 éven felüliek részleges egészségügyi szolgáltatástérítése). Ez az első alkalom, hogy egy elnök, demokrata vagy republikánus, ilyen szinten támadja a dolgozók áldozatos harc árán kivívott jogait: a Social Security a 30-as évek nagy sztrájkjai után, a New Deal alatt lett bevezetve, a Medicare pedig a 60-as évek közepén.

 

Az bizonyos, hogy a Reagan-éra óta a republikánus vezetők állandóan azt emlegették, hogy privatizálni kell e két rendszert, átadni a magánpiacok számára. De megtenni nem merték azt, hogy ennyivel csökkentsék a szociális kiadásokat.

 

Obama javaslata sokkolta a szakszervezeti mozgalmat, az egész lakosságot, de még a Demokrata Pártot is. Döntés még nem végleges, ez csak költségvetési javaslat és Obamának a republikánusokkal kötendő «nagy egyezsége» részét képezi cserébe a leggazdagabbak enyhe adóemelésének támogatása fejében. De a dolgozókra katasztrofális követkeménnyel jár.

 

Csökenteni a Social Security költségvetését annyit jelent, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke 10 év alatt egyharmadával csökken. Ugyanez lesz a Medicare-t élvezők számára is. Az idősek kénytelenek lesznek kb. 300 dollárt havonta pluszban kiadni, mert nem lesz egészségügyi fedezetük. Jónéhányan halálra vannak ítélve.

 

Miért javasolja Obama ezeket az intézkedéseket?

 

Egyrészről, a Wall Street és a bankárok régóta szeretnék a kezüket rátenni ezen programok többszáz milliárdjára. De van egy alapvetőbb oka is, az USA kapitalizmusa egy súlyosbodó gazdasági válsággal áll szemben. A közgazdászok újabb hanyatlást jeleznek a következő évekre, mélyebbet a 2007-2008-as «nagy recessziónál». Ilyen körülmények között az ipar és a pénzügy «nagymestereinek»  intenzívebbé kell tenniük támadásaikat az USA munkásosztálya és a világ népei ellen.

 

Rögtön azután, hogy  Obama bemutatta költségvetését,  az AFL-CIO szakszervezeti tömörülés és elnöke, Richard Trumka, a megnyirbálásokat úgy jellemezte, mint  «álságosak és megvédhetetlenek». Mit tesz az AFL-CIO megakadályozásukra? Mit kell tennie?

 

Trumka üzenete világos, de ugyanakkor nyitva hagyja az ajtót a «nagy egyezség» előtt. Ezt mondja: «lecsökkenteni a nyugdíjat és emelni a Medicare-jogosultak saját maguk által fizetendő részét  – a nagy cégek tulajdonosait pedig kizárni a meghozandó áldozatok megosztásából – álságos és védhetetlen.»

 

Pedig éppen a «áldozathozatal megosztása» nevében tette meg Obama és az uralkodó osztály a Wall Streetet 8 ezer milliárd dollár juttatásával, holott 27 millió amerikai dolgozó  munkanélküli és a kilakoltatások megsokszorozódtak.

Ezek a támadások azért alakulhattak ki, mert a munkásosztály vezetése támogatta az «áldozathozatal megosztása» szükségességét.

 

Most új helyzet állt elő. Obama erőszakos támadása kiprovokálta a dolgozók és számos szakszervezeti vezető felháborodását.

A szervezett munkásmozgalomban egyre erősödik a hang: «most aztán már elég, függetlenségűnket meg kell erősítenünk, de Obamával és demokratákkal szemben is, és mozgósítanunk kell annak követelésére, hogy:

— semmi költségvetési nyirbálást, semmi engedményt;

— a szociális kiadásokhoz senki ne merjen nyúlni;

— nem csak megvédeni, de ki is kell szélesíteni a Social Securityt és Medicare-t.»

 

Ezzel a céllal az AFL-CIO választott szervei az államok szintjén hívják tagjaikat az aug. 24-i megmozdulásra, amikor a híres Martin Luther King vezette menet ötvenéves évfordulán az emberjogi és fekete szervezetek is megemlékezést tartanak. Az AFL-CIO támogatja ugyan, de kifejezetten nem kérte tagjaitől az együttes részvételt az Obama javasolta intézkedések meggátlására.

Pedig jómagam biztos vagyok abban, hogy a «ne nyúljatok a szociális kiadásokhoz» jelszóval kiadott tüntetés az USA történetének egyik legnagyobb tiltakozása lenne. Arra alapozom, hogy máris több mint két és félmillió dolgozó, nyugdíjas írta alá Vermont független szenátora, Bernie Sanders felhívását, aki a Social Security és Medicare bármilyen megkurtításának meggyőződéses ellensége.

 

 

Chris Townsend, a United Electrical Workers Union szakszervezet vezetője  szerint «a munkásmozgalom ma intenzív bombázásnak van kitéve. Az biztos, hogy ha a szervezett munkásmozgalom a két korrupt párt rendszerének függvénye marad, akkor megsemmisülésre ítéltetik. Meg kell találnunk a kiutat, hogy ezt a csapdát kikerüljük.»

 

François FORGUE

 

 

 

BANGLADESH

 

 

Ez a “munkaerő alacsony költségének” ára

 

 

Sanzeed Hossein, a Bangladesi Dolgozók Demokratikus Pártja vezetőségi tagja beszámolt a főváros, Dacca külvárosában állt Rana Plaza összomlásáról. A beszélgetés pillanatában a halottak száma már eléri a 400-at, a sebesülteké a kétezret. Sanzeed Hosseiné a szó:

 

«Nyolcemeletes épületről van szó, ahol 6 konfekcióüzem működött. A munkaerő zöme női. Bangladesh fő exportcikke a konfekciós termék. A helyi munkáltatók dicsekednek a munkaerő különsen alacsony árával. Ez, magyarázzák,  versenyképességük biztosításának eszköze (…).

 

Az épület összeomlását megelőző napon már repedések támadtak a falakon, a hatóságok is látták, de az épület tulajdonosa és a munkáltatók köteleztek a munka folytatására, amelynek hiányában a bért nem fizetik ki.

 

Az épületben található irodákat és egy bankfiókot kiürítettek, de a munkásnőknek tovább kellett dolgozniuk. Egyik vállalat tulajdonosa egyébként a jelenleg kormányon lévő Ligue Awami párt egyik személyisége.

 
A tragédia nem elszigetelt jelenség. Néhány hónapja Daccában egy épület tüzet fogott a villanyberendezés meghibásodásából, 147 dolgozó halt meg. A műhelyek kívülről be voltak zárva, még menekülni sem lehetett.

Az utóbbi évtizedben 6 ezer bangladeshi dolgozók pusztult el hasonló körülmények között. Ismétlem, nem baleset, hanem a munkaerő árának csökkentése ölte meg őket.

 
Munkásosztályunk nagy árat fizet e «törvény» miatt – emberéletekkel, tönkretett családokkal, általános nyomorral. Tudjuk jól, hogy a tőkés kizsákmányolás rendszere, a piac univerzális jellemzője a munkaerő árának letörése. Ezért nem csak Bangladesh népére tartozik, hanem az összes dolgozóra a világon.

 

Bangladeshben azonnal reagáltak nemcsak a konfekcióipari munkások, hanem más szektorok is. Holnap lesz május elseje és folytatódnak a tiltakozó megmozdulások. Folytatjuk a harcot, hogy a közvetlen felelősök bünhődése ne maradjon el és a biztonsági előírásokat tartsák be. Együtt küzdenek a dolgozók szervezeteikkel.

Pártunk számos alkalommal részt vett a Nemzetközi Egyetértés kampányaiban, most is teljes erőből támogatja a szakszervezeti föderációt követeléseiben. Aktivistáink a harc első soraiban vannak, hogy ezek teljesüljenek.
 

Nemzetközi szinten is szolidaritási kampányra hívunk – a szakszervezeti föderáció vezetőivel egyetértésben. Ennek a kampánynak támogatni kell az ILO-nak címzett követelést, hogy a 2013. júniusi ülésszakon bangladeshi dolgozókból és szakszervezeti felelősökből álló küldöttséget fogadjon, akik kimondják az igazságot arról, ami országunkban történik.»

 

BANGLADESH

 

A Bangladesh Jatiya Sramik Federation nyilatkozata

 


A katasztrófa után közvetlenül megjelent nyilatkozatból:

 

«A Savar konfekcióüzemben bekövetkezett tragédia egy hidegvérrel elkövetett gyilkosság, közvetlen felelőse az üzem tulajdonosa. Szakszervezeti szövetségünk tüntetéssel tiltakozott, a kormány könnygázgránátokkal és gumilövedékekkel reagált.


 

Szövetségünk egységet kér a dolgozóktól követelései azonnali teljesítése érdekében: a felelősök megbüntetését, a biztonsági normák betartását minden szektorban, melyet az államnak kell biztosítani. Az államnak kell a sebesültek kórházi költségeit állni és megfelelő munkát biztosítani azok számára, akik maradandó sérüléseket szereztek. Követeljük a hatóságoktól, hogy azonnal kezdjék meg az összes épület felülvizsgálatát, amelyben üzemek működnek, s amelyek nem felelnek meg a biztonsági előírásoknak, zárassanak be. A konfekciótermékek megrendelőihez is fordulunk, minden rendelést vonjanak vissza olyan üzemtől, amely az ott dolgozók biztonságát nem garantálja.»

 

 

BURUNDI

 


 

A Dolgozók Szabad Szószéke,
A Dolgozók és Demokrácia Pártja

53.sz. - 2013.ápr.

 

Folytatódhat még?

 

Burundi, mint megannyi elnyomott ország, ahogy mondják, «fejlődő». A 20 éves kiigazító programok (PAS) privatizálásai, külső eladósodás/adósságfizetés  után ezen országok szó szerint térdre rogytak. A tőke és intézményei, a Világbank, az IMF, az Európai Unió, az ENSZ újrakeresztelték a korábbi PAS-programokat, most úgy hívják őket: a szegénység elleni küzdelem stratégiai kerete (Cslp).

 

Burundiban a magánkézbe adást, az állam kivonulását, a «jó kormányzás» nevében bevezett deregularizációt követően a Cslp 2-es fázisában tartunk. A Cslp és a «jó kormányzás» nevében jön a következő állomás, a "zéro fuvarozás",  vagyis az állami szállítás privatizációja, ami a sofőrök és egyéb dolgozók biztos munkanélküliségét hozza, a közszolgáltatás maradék részének pedig káoszt. A Cslp és a «jó kormányzás»  nevében követelik tőlünk a nemzetközi intézmények, hogy a kormány adminisztratív reformokat hozzon (Pnra), amely likvidálja a munkatörvénykönyvet és az állami tisztviselők védettségét.

 

A bérek harmonizálása az ürügy, hogy a tisztviselői béreket csökkentsék - ami az egészségügyben provokált azonnali tiltakozást, a Synapa és Snts szakszervezetekkel egységben.

 

Ugyancsak a Cslp és a «jó kormányzás» nevében a sajtószabadság ellen fogadott el új törvényt a szenátus, a nemzetgyűlés után. Az új törvény nem védi az információ forrását, biztonsági és nemzetgazdasági problémák kérdéseiben megtilt minden közlést, bevezeti, hogy újságíró csak egyetemi diplomával lehet valaki. A «vétkeseket» öt évig terjedő bebörtönzés fenyegeti és akár 8 millió burundi franknyi büntetés.

 

A nemzetközi intézmények, melyek maguk mondták ki a kiigazítási programok kudarcát, a tőkés rendszer válságának felelősségét a dolgozókra, a népre, a fiatalokra hárítják szerte a világon.

Hát nem.

 

Egy maroknyi oligarcha és multinacionális fosztogatja országunkat, teszi tönkre közszolgáltatásainkat, ők és a szolgálukban álló nemzetközi szervezetek a válság felelősei. Burundi esetében az ENSZ két szakértője – így nevezik őket! – nyilvánosságra hozta jelentését, melyben elismerik a kávéágazat privatizációjával okozott kárt, de az országnak ma is ezek az intézmények diktálnak.

 

Végezni kell a privatizációkkal.

 

 

 

GUADELOUPE

 

A szakszervezeti felelősök nem bűnözők!

 

Az UGTG szakszervezeti tömörülés

a munkás- és demokratikus szervezetekhez

 

Május 2-án Jocelyn Leborgne, az UEC-UGTG kereskedelmi dolgozóinak főtitkára, az UGT szakszervezeti tanácsa tagja meg kell jelenjen a bíróság előtt Pointe-á-Pitre-ban, amiért visszautasította, hogy genetikai mintát vegyenek tőle. Ismét arról van szó, hogy a szakszervezeti mozgalmat kriminalizálják, holott a szakszervezeti felelősök a harcban elért vívmányainkat védik, a fizetett szabadságot, a nyugdíjakat, a szociális jogokat, a kollektív szerzdődéseket, a tiszteletet, méltó béreket, az alapvető szabadság- és szakszervezeti jogokat.

 

A franci gyarmatosító állam a dolgozókat és szervezeteiket ellenségnek tekinti. Ezért új fegyvert talált ki, a genetikai mintavételt, amellyel a bűnözőket azonosítja be és amelyet automatikusan leltárba vesz. Ezt akarja ezentúl a szakszervezeti felelősökre is alkalmazni.

 

Denis Dorviliust, az UGTG vezetőjét 1 000 euró bírságra ítélte, mivel visszautasította a DNS-vizsgálatot, holott abban az ügyben, amelyben perbe fogták, felmentették.

 

José Naejus és Charly Lendo, szintén UGTG-vezetők ugyanígy jártak.

 

2013. ápr. 15-én  az UTC-UGTG 12 aktivistáját és felelősét (Creantor Paulette, Afoy Mirella, Trasibule Rémise, Mathiasin Manuel, Perec Franciane, Zougoula Patrick, Joseph Rosy, Nicoise Robert, Dacourt Anise, Jury Henri, Montout Jean-Marie, Césaire-Gédéon Charlie) hívatta be a csendőrség DNS-vizsgálatra. Elutasítása 15 ezer euróig terjedő pénzbüntetést és 1 évig terjedő szabadságvesztést von maga után. A kör ördögi, ha elítélik őket, megismételhetik a mintavételi igényt, újbóli elutasításuk után megint és megint... s 40 éves zárt fogházig is elmehet az ügy.

 

Nyilvánvalóan arról van szó, hogy terrorizálják a dolgozókat és azokat, akik harcolnak – a sikkasztók, munkáltatók, adócsalók, képviselők, pénzfehérítők, visszaélések elkövetői, stb. nem kötelesek mindezt elszenvedni.

 

Az UGTG denunciálja ezt a törvényt az alapvető emberi jogok nevében – és továbbra is eluasitja, hogy aktivistáit alávessék ennek.

 

Szolidarításra hívunk!

 

 

20. nemzetközi szakszervezeti találkozó az

«ILO konvenciói és a szakszervezeti függetlenség megvédésééért»

2013. jún. 15. Genf

 

A világ szakszervezeteihez, az ILO-konferencia delegátusaihoz

 

 

A Dolgozók és Népek Nemzetközi Egyetértése 20 éve minden évben nemzetközi szakszervezeti tanácskozásra hív az ILO konvenciók és a szakaszervezeti függetlenség védelme érdekében.

A Barcelonában 1991-ben alapított Nemzetközi Egyetértés nem áll versenytársként semelyik létező nemzeti vagy nemzetközi munkásszervezettel szemben. Szabad vitának a híve, mivel a tőkés válság közepette a dolgozóknak soha nem volt ennyire szüksége a nemzetközi együttműködésre.

A találkozó egyidőben zajlik az ILO 102. nemzetközi konferenciájával (jún. 5-20.)

Az ILO adminisztratív tanácsa vitát nyitott a szervezet mély reformjáról. Az egész világ munkásosztálya és -szervezetei érintettek, s ez alapos meggondolást követel.

Kérjük, küldjétek el előkészítő anyagaitokat.

2013/04/29

Louisa Hanoune és Daniel Gluckstein

az Egyetértés koordinátorai

 

2013.jún.15-én, szombaton 11 h 30-tól 18 óráig Nemzetközi Találkozó

Université ouvrière de Genève (Genfi Munkásegyetem)

Place des Grottes, 3 – 1201 Genève – a Genève Cornavin vasútállomás mellett

 

 

Szeretnék részt venni:

Név…………………………………………….utónév…………………………………..

minőség………………………………………………………………………………………..

elérhetőség…………………………………………………………………………………

 

Részvételi költség: 50 euró / 60 svájci frank

Kapcsolat: Entente internationale 87 rue du Fbg St Denis 75010 Paris  - France  mail: eit.ilc@fr.oleane.com

 

 

Kapcsolattartás

Informations internationales

Entente internationale des travailleurs et des peuples

87, rue du Faubourg-Saint-Denis 75010 - Paris -France

Tél : (33 1) 48 01 88 28Fax : (33 1) 48 01 88 36 E.mail eit.ilc@fr.oleane.com

 

Directeur de la publication : Daniel Gluckstein - Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738 Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.