Eljött az az
idő, amikor az ismételgetett hazugságok már nem elegendőek. Ez a magyarázata a
brignoles-i választásoknak, amelyek ezt mutatják, mégha a Front National
profitál is belőle. Az EU-nak és IMF-nek alávetett bal-jobboldali konszenzus
elutasításáról van szó, nem pedig a közvélemény szélsőjobb felé fordulásáról.
Ugyancsak ez az oka a Szocialista Párt igéretes jelöltje, Carlotti miniszter
kudarcának a párt belső választásain.
«Lehet egyszer hazudni mindenkinek, lehet állandóan egy embernek,
de nem lehet állandóan és mindenkinek», írta valaha Abraham Lincoln.
A Gad dolgozói
tudják, hogy éhes tőkehegyek keresik a profitot az egész világon egyidőben az ő
saját 900 munkahelyük megszüntetésével. A nyugdíij ellenrefommal szembenézők
tudják, hogy akik 43 évre emelik a szolgálati éveket, azok ugyanazok, mint akik az
Európai Központi Bank széfjeit nyitogatják a bankok «talpraállítására», hogy -
mint mindig - a spekulánsok, a bankárok,
a nagyrészvényesek zsebét tömjék. A fiatalok az általánossá vált munkanélküliséggel
találják magukat szembe, több százezer háztartásnak ebben az évben először adót
kell fizetnie, az oktatási reform az iskolát diszlokalizálja, a kórházakat bezárják, a szülőotthonokat
megszüntetik, a postahivatalokat becsukják, s
mindenki tudja, hogy hazugság az az áradat, amit a jobb– és a «baloldal» 30 éve szajkóz: «Nem tehetünk mást, ez a válság, ezek az európai direktívák, stb, stb».
Ahogy a
breton mezőgazdasági-élelmiszeripari munkásnő mondta egy választott képviselőnek: «Abnormális! Hát mi a fenét csináltok? Minden
alkalommal ezt kell hallanunk : nem mi vagyunk hibásak, a jobboldal, nem mi,
a baloldal? De mi, mi mit tegyünk, hogy megélhessünk?»
A «nem lehet
másképpen»–féle hazugságok már nem működnek a termelőeszközök magántulajdonán
alapuló rendszerben. A «nem lehet» - mivel a tőke, a spekulánsok diktálnak, a
bankok és intézményeik, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, az Európai Unió. Már tudja mindenki, hogy a spekuláció dúskál a
dollármilliárdok ezreiben, de a rádióban, televízióban ejtett krokodilkönnyek
ellenére nincs semmiféle intézkedés a társadalombiztosítás úgynevezett hiányának
pótlására. A politikai válság mélyül. S ebből nem lehet kivergődni anélkül,
hogy meg ne kérdőjelezzük a «nem lehet másként csinálni»–féle hazugságokat. Vagyis:
konkrét és gyakorlati lépések kellenek a pénzügyi tőkével, az Európai Unió diktatúrájával való szakításhoz. S minden országban.
Daniel Gluckstein,a francia Független Munkáspárt országos titkára
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.