Európa

Az Európai Bizottság küldöttsége az elmúlt napokban Magyarországon végzett utóvizsgálatát követően "elismeréssel fogadta a pozitív makrogazdasági változásokat", és úgy vélte, hogy a magyar gazdasági növekedés gyorsulhat, de felhívta a figyelmet a magán- és államadósság változatlanul magas szintjére, a hitelezés alacsony szintjére, valamint rámutatott a növekedésbarát költségvetési konszolidáció folytatásának szükségességére. Tehát a megszorítások folytatódnak.

Egész Európában erősödik a munkáltatók nyomása a bérek és a társadalmi terhek csökkenésére, ebben az évben pedig hivatalosan is 27 millióra emelkedett a munkanélküliek száma. Egyedül Németországban csökkent a munkanélküliség – a nyomorúságos mini-joboknak «köszönhetően», amelyekben csak a fizetés a mini – mindenhol másutt emelkedett, még Hollandiában, Ausztriában is. A legsúlyosabb helyzet e téren Görögország (27,4 %-kal) és Spanyolország (26,7 %-kal). Nemrégen pedig Orbánunk az európai «túlzott szociális kiadásokat bírálta»…

Pedig vannak példák a szerzett jogok sikeres megvédésére. Franciaorszában a középiskolai előkészítő tanárok sztrájkja nyomán az oktatási miniszter tegnap bejelentette a szakszervezeteknek, hogy pillanatnyilag lemond a tanárok járandósága csökkentéséről, munkaidejük módosításáról. Meghátrálását némileg enyhíteni próbálta azzal, «majd a következő évkezdésre a változtatásokat jobban kidolgoztatja».

«Reformja» egyébként az 1950-ben született dekrétumot írná át, 300 ezer középiskolai tanár munkakörülményeit érintené. A pedagógusok soha nem látott mértékben mobilizálódtak ez ellen, sztrájkoltak és tüntettek a diákokkal és szülőkkel együtt. A kormány nem merte vállalni pillanatnyilag a «nagyobb felfordulás» ódiumát, az alsófokú oktatás is forrong az iskolai ritmus változásai miatt, a postai és vasúti dolgozók pedig állami cégeik liberalizálása okán. Mindesetre igazolt a tény, a tömegek mozgalma képes a kormányokat is visszavonulásra késztetni.