Berlin beavatkozik
Ukrajnában
A
tömegfelvonulások Ukrajnában úgy mint Bangkokban rendszerváltozást akarnak
elérni. És éppen úgy mint Thaiföld fővárosában, az ukrán fővárosban is főként a
városi középosztályok a zászlóvivői, akiknek a szeme nincs feltétlenül a széles
néptömegek jólétén. De amíg a német politika és média a thaiföldi eseményekre
inkább visszafogottan és semlegesen reagál, addig nyíltan állást foglalnak a
jelenlegi ukrán rendszer elleni erők mellett. Állásfoglalásaik az ország
belügyeibe való pimasz beavatkozást fejeznek ki.
Angela
Merkel kancellár a sajtószóvivője által kinyilatkozta, hogy Ukrajnában az
„Európa melletti megnyilvánulásoknak” teljesen egyértelmű „üzenete” van.
„Remélhető, hogy Janukovics államelnök is felvállalja ezt az üzenetet”– véli
Merkel, hogy ezáltal elkötelezze az ukrán államelnökséget az utca
követeléseinek elfogadására. Már ez a mértékadó, és Európa nagyjainak az elnöki
köztársasággal szemben tanúsított jellemző hangvétel is igazolni látszik Kijev
döntésének helyes voltát, amellyel elállt a Brüsszellel való társulási
szerződéstől.
De nem ez
volt az ok, amiért Ukrajna – egyelőre – lemondott arról, hogy az EU-val
szorosabb kapcsolatra lépjen. Sokkal inkább azért döntöttek így, mert az
Unióval való társulás a súlyosan eladósodott ország végleges tönkretételét
jelentené. Ahogyan Nikolaj Aserov Ukrajna miniszterelnöke az ellenzékkel
folytatott tv vitában kijelentette, Brüsszeltől alig lehetett volna mást várni,
mint a „modernizáció” irányába mutató előírásokat, vagyis „reformokat” és
politikai rendszabályokat. Másrészt, az Oroszországba irányuló kivitel
csökkenésének már jelenleg is pusztító következményei vannak. A kijevi
döntésben döntő szerepet játszott az IMF egy levele, amelyben a hitelt a
háztartási gáz árának megkétszerezésétől tette függővé. „Az út Európába”
elszegényítő programokkal lett volna kikövezve.
Úgy látszik
azonban, hogy a tüntetőket, akik ostobán az EU csillagos zászló mögé
sorakoznak, a tények kevéssé érdeklik. Nekik az sem tűnik fel, hogy Ukrajnának,
amely mindig Európában feküdt, először nem Európa felé kellene vennie az
irányt. A kérdés csak az, hogy Európa második legnagyobb országa –
partnerségben Oroszországgal és más volt szovjetköztársaságokkal – önálló
fejlődési úton akar-e haladni vagy létét tartományként az EU szélén kívánja
tengetni olyan emberekkel az élén, mint Vitalij Klicsko, Merkel kijevi embere,
akinek „Ütés” nevű pártját a Konrád Adenauer alapítvány hívta életre. De az
ellenzéket nem csak CDU kollaboránsok jellemzik, hanem olyan, a nácikkal
kollaboráló tradíciót követő személyek is, mint a nyugat-ukrajnai fasiszta Oleg
Tjagnibok. Ő is az ázsiai hordákkal szemben álló fanatikus nyugatbarátként
határozza meg magát.
Forrás:
Junge Welt, 2013. december 3.
Írta:
Werner Pirker
Fordította:
Morva Tamás
(a cikk megjelenése: Transform)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.