Márc. 5-én
megerősített felügyelet alá helyezte az EB Franciaországot, ugyanúgy, ahogyan
Spanyolországot és Írországot. A Bizottság ismételten a munkaerő árát ítéli túlzottnak,
a vállalatok hasznát pedig kicsinek. Ennek megváltoztatására
a kormányjavaslatokat elégtelennek tartja, a versenyképességi és munkaügyi adóhitelt kritizálja,
mivelhogy annak hatása kicsi az alacsony bérekre. A «felelősségi paktum» pontosítására
várva az EB megállapítja,
hogy az «jó irányba» halad, de a Franciaország és partnerei közötti
versenyképességi különbséget csökkentését nem elégíti ki, ezért sürgős
intézkedéseket ír elő.
Az eurózónában
Franciaország az egyetlen, amely a felügyelet új rendszere keretében a
figyelmeztetési procedúra tárgya. Az ország már kétéves halasztást kapott arra,
hogy kőltségvetési deficitjét a 3 % alá szorítsa 20015-re. A Bizottságnak
kétségei vannak, hogy a közkiadások megfaragása ennyi idő alatt lehetséges
lenne, s így áprilisban újabb jelentést vát a tervezett intézkedésekről. Ha még
júniusban is úgy találja, hogy a célok és a várható eredmény között túl nagy a
különbség, javasolhatja a Tanácsnak, hogy Franciaországot GDP-je 0,2 %-os mértékű büntetésnek
vesse alá. A Bizottság azzal indokolja, hogy Franciaország helyzete
veszélyezteti magát az eurót.
♦ Az ukrajnai Harkovban több tízezer
ember tüntetett az új unióbarát kormány ellen. Az új hatalom a kisebbségi nyelveket, bennünk az oroszt, a
magyart megszüntette - utat nyitva az ország felbomlasztása előtt. Az ukrán
zászló mellett az "önvédelmi osztagok" az orosz zászlót is felhúzták a helyi közigazgatási épületeket elfoglalva. Az ukrán
parlament beiktatta Jacenyukot, aki maga kérte az IMF segítségét a mintegy 75
milliárd dolláros kölcsön nyújtására, melynek ellentételezésére «rendkívűl
népszerűtlen intézkedések» várhatóak. Az EU reprezentánsai vasárnap érkeztek a
fővárosba, hogy támogassák az új «átmeneti kormányt», a NATO pedig a 28 tagállam
rendkívüli összejövetelét hívta össze.
Febr. 28-án
az amerikai sajtó beszámolt a kormányon kívüli szervezetek szerepéről az
ukrajnai eseményekben. Az Ebay milliárdos főnöke, sajtócsoportja és a
Pentagonhoz kapcsolódó civilszervezetek, mint a USaid, Cesno, stb. az ukrán
ellenzéket a kormány megdöntésére óriási pénzekkel finanszírozták. Az USA és
az EU gazdasági szankciókkal fenyegeti Oroszországot.
Az EU
fogyasztásának egynegyede érkezik Oroszországból, ennek 60 %-a Ukrajnán keresztül. Ezen felül az ukrán gazdaság egész
szektorai 100 %-ban az orosz gáztól függ. Az orosz katonai flotta évi 8 millió
dolláros összegért bérli a kikötőket. Ukrajna késésben áll az orosz gáz
fizetésével Oroszország felé. Az EU-ukrán
társulási szerződés csak szigorításokat ígér, bércsökkentéseket, a szociális
kiadások megnyirbálását, s ez vezette Janukovicsot a visszavonuláshoz decemberben
és az orosz 15 milliárd dolláros kölcsönének elfogadásához. A gázkonfliktus
2006-ban és 2009-ben már megjelent; az USA Törökországon és a Baltikumon
keresztül építtetett vezetékeket, de a munkálatok még nem fejeződtek be.
♦ Portugália: «Hogyhogy minden rendben van? Egyáltalán nem! Ki kell nyitni a szemeket! Politikai propaganda! Nézzétek az egészségügyet, nincs gyógyszer, nincsenek ápolónők!» – a Radio France Internationale riportban számolt be a CGTP szakszervezeti tömörülés tüntetéséről, amelyet az EU és az IMF diktátumai ellen tartott. A riport aláhúzta a «résztvevők mérhetetlen elkeseredését és haragját», amely soha nem volt ekkora.
♦ A ciprusi parlament elutasította a trojka követelte privatizációt,
amely az EAC elektromossági, a CyTA telekommunikációs és a CPA kikötői céget
érinti. Ez a követelés a 236 milliárdnyi euró «nemzetközi segítség» ellentételezése.
A szavazás nagyon szoros volt, 25 voks mellette, 25 ellene, és 6 tartózkodás. A
lakosság haragját azonnal kivívta a trojka diktátuma, a parlament előtt megütközött
a rendfenntartókkal is, ketten sebesültek meg. Az érintett vállalatok dolgozói
sztrájkolnak.
Ciprus GDP-je a múlt évben 6 %-kal csökkent, ezévben 4,8
%-kal, az infláció 1,6 %, a munkanélküliség a 2011-es 8 %-ról 19,2 %-ra ugrott
idén.
♦ A 2012-től
működő Mercedes Magyarországon. A Daimler-Benz
mérlegelte a romániai, a lengyel, sőt a szerbiai helyszínt is, mielőtt
Kecskeméten kötött ki. A beruházás tervezett költsége kb. 800 millió euró volt, nagyjából 200 milliárd Ft. A gyár 3500 embert foglalkoztat. A
beruházást a helyi önkormányzat és az állam is támogatta anyagilag. A magyar állam a beruházást
29,7 milliárd forinttal (111,5 millió euróval) támogatja, mely képzési
hozzájárulás és adókedvezmény. Ekkora támogatáshoz az EU jóváhagyására is
szükséges volt. Továbbá kapott
214 millió forintot (0,8 millió eurót) vasútvonalra, az önkormányzat által
épített bekötőút 357 millió forintba került. Az önkormányzat 110 lakás
építésével is segíti a beruházást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.