Röviden

♦ Az Európai Bizottság Franciaországot felügyelet alá helyezte és sürgős intézkedéseket követel

Márc. 5-én megerősített felügyelet alá helyezte az EB Franciaországot, ugyanúgy, ahogyan Spanyolországot és Írországot. A Bizottság ismételten a munkaerő árát ítéli túlzottnak, a vállalatok hasznát pedig kicsinek. Ennek megváltoztatására a kormányjavaslatokat elégtelennek tartja, a versenyképességi és munkaügyi adóhitelt kritizálja, mivelhogy annak hatása kicsi az alacsony bérekre. A «felelősségi paktum» pontosítására várva az EB megállapítja, hogy az «jó irányba» halad, de a Franciaország és partnerei közötti versenyképességi különbséget csökkentését nem elégíti ki, ezért sürgős intézkedéseket ír elő.

Az eurózónában Franciaország az egyetlen, amely a felügyelet új rendszere keretében a figyelmeztetési procedúra tárgya. Az ország már kétéves halasztást kapott arra, hogy kőltségvetési deficitjét a 3 % alá szorítsa 20015-re. A Bizottságnak kétségei vannak, hogy a közkiadások megfaragása ennyi idő alatt lehetséges lenne, s így áprilisban újabb jelentést vát a tervezett intézkedésekről. Ha még júniusban is úgy találja, hogy a célok és a várható eredmény között túl nagy a különbség, javasolhatja a Tanácsnak, hogy Franciaországot GDP-je 0,2 %-os mértékű büntetésnek vesse alá. A Bizottság azzal indokolja, hogy Franciaország helyzete veszélyezteti magát az eurót.

♦ Az ukrajnai Harkovban több tízezer ember tüntetett az új unióbarát kormány ellen. Az új hatalom a kisebbségi nyelveket, bennünk az oroszt, a magyart megszüntette - utat nyitva az ország felbomlasztása előtt. Az ukrán zászló mellett az "önvédelmi osztagok" az orosz zászlót is felhúzták a helyi közigazgatási épületeket elfoglalva. Az ukrán parlament beiktatta Jacenyukot, aki maga kérte az IMF segítségét a mintegy 75 milliárd dolláros kölcsön nyújtására, melynek ellentételezésére «rendkívűl népszerűtlen intézkedések» várhatóak. Az EU reprezentánsai vasárnap érkeztek a fővárosba, hogy támogassák az új «átmeneti kormányt», a NATO pedig a 28 tagállam rendkívüli összejövetelét hívta össze. 

Febr. 28-án az amerikai sajtó beszámolt a kormányon kívüli szervezetek szerepéről az ukrajnai eseményekben. Az Ebay milliárdos főnöke, sajtócsoportja és a Pentagonhoz kapcsolódó civilszervezetek, mint a USaid, Cesno, stb. az ukrán ellenzéket a kormány megdöntésére óriási pénzekkel finanszírozták. Az USA és az EU gazdasági szankciókkal fenyegeti Oroszországot.

Az EU fogyasztásának egynegyede érkezik Oroszországból, ennek 60 %-a Ukrajnán  keresztül. Ezen felül az ukrán gazdaság egész szektorai 100 %-ban az orosz gáztól függ. Az orosz katonai flotta évi 8 millió dolláros összegért bérli a kikötőket. Ukrajna késésben áll az orosz gáz fizetésével Oroszország felé. Az EU-ukrán társulási szerződés csak szigorításokat ígér, bércsökkentéseket, a szociális kiadások megnyirbálását, s ez vezette Janukovicsot a visszavonuláshoz decemberben és az orosz 15 milliárd dolláros kölcsönének elfogadásához. A gázkonfliktus 2006-ban és 2009-ben már megjelent; az USA Törökországon és a Baltikumon keresztül építtetett vezetékeket, de a munkálatok még nem fejeződtek be.   

♦ Portugália: «Hogyhogy minden rendben van? Egyáltalán nem! Ki kell nyitni a szemeket! Politikai propaganda! Nézzétek az egészségügyet, nincs gyógyszer, nincsenek ápolónők!» – a Radio France Internationale riportban számolt be a CGTP szakszervezeti tömörülés tüntetéséről, amelyet az EU és az IMF diktátumai ellen tartott. A riport aláhúzta a «résztvevők mérhetetlen elkeseredését és haragját», amely soha nem volt ekkora.

♦ A ciprusi parlament elutasította a trojka követelte privatizációt, amely az EAC elektromossági, a CyTA telekommunikációs és a CPA kikötői céget érinti. Ez a követelés a 236 milliárdnyi euró «nemzetközi segítség» ellentételezése. A szavazás nagyon szoros volt, 25 voks mellette, 25 ellene, és 6 tartózkodás. A lakosság haragját azonnal kivívta a trojka diktátuma, a parlament előtt megütközött a rendfenntartókkal is, ketten sebesültek meg. Az érintett vállalatok dolgozói sztrájkolnak.

Ciprus GDP-je a múlt évben 6 %-kal csökkent, ezévben 4,8 %-kal, az infláció 1,6 %, a munkanélküliség a 2011-es 8 %-ról 19,2 %-ra ugrott idén.

♦ A 2012-től működő Mercedes Magyarországon. A Daimler-Benz mérlegelte a romániai, a lengyel, sőt a szerbiai helyszínt is, mielőtt Kecskeméten kötött ki. A beruházás tervezett költsége kb. 800 millió euró volt, nagyjából 200 milliárd Ft.  A gyár 3500 embert foglalkoztat. A beruházást a helyi önkormányzat és az állam is támogatta anyagilag. A magyar állam a beruházást 29,7 milliárd forinttal (111,5 millió euróval) támogatja, mely képzési hozzájárulás és adókedvezmény. Ekkora támogatáshoz az EU jóváhagyására is szükséges volt. Továbbá kapott 214 millió forintot (0,8 millió eurót) vasútvonalra, az önkormányzat által épített bekötőút 357 millió forintba került. Az önkormányzat 110 lakás építésével is segíti a beruházást.