Megjegyzések…

Ukrajna: Szüntelenül az «európai értékekről» beszélnek. Etikáról, erkölcsről és demokráciáról. Egészen távozásáig Janukovics a nagyhatalmak támogatását bírta, azokét, amik most azt mondják: maffiózó és most más maffiózókat tettek a helyére… csak azért, mert ezek az EU zászlaja alatt gyülekeznek. Mik ezek az értékek? Febr. 23-án a Rada, az ukrán parlament Janukovicsot eltávolította – eleddig a végsőkig támogatta. Aztán sürgősséggel törvényeket hozott: a 4176-os megsemmisíti azt a cikkelyt, amely büntette a hitlerizmus bűntetteit tagadókat; ezután a kisebbségek nyelvhasználatát, közöttük a magyart helyezte obligón kívülre. Christine Lagarde, az IMF főigazgatója pedig a lehető leggyorsabban nagyszabású «strukturális reformokat» akar. A cél Ukrajna felszabdalása, etnikai konfliktusok megalapozása, a történelem legsötétebb napjainak felidézése Európa szívében, egyidőben az ország teljes kifosztásával. Ezek lennének az Európai Parlamentben is hangoztatott «értékek»? Ugyanakkor Boszniában a privatizációs rablás politikája ellen a szerb, bosnyák, horvát dolgozók együtt keltek fel. A diszlokáció, az összeugrasztás, a háború felé menetelés az egyik oldalon, a másikon a dolgozók és népek egysége az IMF és az EU programjai ellen.

 

Újsághír: «Az Európai Bizottság megvizsgálta a magyar-orosz atomegyezmény tervezetét és az Euratom szerződés szempontjából elviekben nem emelt kifogást ellene. Viszont a közbeszerzésre és állami támogatásra vonatkozó EU-jogszabályokat be kell tartani azzal kapcsolatban». Hatalmas az ellentmondás az EU klímavédelmi céljai és az állami támogatások szigorú tiltása között. Az EU deklarált célja, hogy 2030-ra 40 százalékkal, 2050-re pedig 80 százalékkal csökkenjen az üvegházház-kibocsátás az egész EU-ban, ez pedig nem megy anélkül, hogy le ne állítanák az összes szén- és gázerőművet. Ezidő alatt azonban pusztán megújuló energiatermeléssel sem lehet széndioxidmentessé tenni az egész uniós áramtermelést, és komoly egyensúlyi problémák fognak keletkezni, mert más dolog 20 százaléknyi nap- és szélenergiát futtatni az áramhálózatokon, és más dolog 80-90 százaléknyit – állítják a szakértők. A megújulókkal termelt áramot tárolni kellene, de ha nem lesz erre nagy kapacitású technológia, akkor nem lehet megoldani, hogy a hálózaton minden pillanatban egyensúlyban legyen az áramtermelés és a -fogyasztás. A nap- és szélenergiát már kivonták az állami támogatásokat tiltó rendelkezések hatálya alól, mivel a megújuló energia kizárólag piaci alapon nem tudna gyorsan elterjedni, viszont akkora társadalmi-környezetvédelmi hasznot hoz, hogy «jogos és érdemes pluszpénzt fizettetni a fogyasztókkal» érte. Az atomenergia felhasználásához még jelentősebb beruházások kellenének, de az EU-szerződések tiltják az állam «piaci» beavatkozását. Hát akkor?

 

Választások előtt

A Tárki közvéleménykutatása szerint áprilisban várhatóan erős jobboldali győzelem lesz: a Fidesz 49 %-ot (a 2/3 biztosítva!), a Jobbik 19 %-ot kapna. Az Összefogás úgy tűnik, hiteltelen a szavazók többsége számára…

 

Románia : kormányválság

A román liberálisok kiléptek a kormányból, és a minisztereik lemondása révén hivatalosan is felbomlott a három évvel ezelőtt alakult Szociálliberális Szövetség (USL), amelynek a 2012-es év végi választások óta kétharmados többsége volt a parlamentben. A 17 minisztérium közül 9 élén ideiglenesen (szociáldemokrata) miniszter áll, ami azt mutatja, hogy instabil a kormány. A román kormány elfogadta a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) intézett szándéklevelet, amely a román kormány vállalásait tartalmazza a nemzetközi hitelezőkkel szemben. A szándéklevél tartalmazza a tavaly szeptemberben a román kormány által megkötött 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás első és második felülvizsgálati látogatása alkalmából megtárgyalt kötelezettségeket. Korábban Basescu elnök nem volt hajlandó aláírni a dokumentumot. Azt kifogásolta, hogy a kormány szerinte indokolatlanul akarja növelni hét eurócenttel az üzemanyag jövedéki adóját, most viszont nem fogja megakadályozni annak elfogadtatását, ha nem szerepel a dokumentumban a jövedéki adó emelése, illetve a kormány által tervezett úgynevezett adókedvezményes hitelátütemezés az eladósodott hitelesek számára, amit Basescu szintén élesen bírált.