2018. április 26., csütörtök

Az új francia migrációs és menedéktörvény – szégyen…


A törvény a francia forradalomban gyökerező menedékjogot kérdőjelezi meg.





A menedékkérelem határideje 120 napról 90-re csökken, holott már ahhoz is egy hónap kell, hogy a nyelvet gyakran nem jól beszélő, az eljárást nem ismerő, megfelelő infrastruktúra hiányában az utcán alvó kérelmező azt a speciális weboldalon keresztül benyújthassa.

Ha nem tarja be a határidőt, a kérelmezőt 15 napon belüli «gyorsított  eljárás» alá vonjják (jogi segítség és tolmács nélkül).

A francia Hontalan- és Menekültügyi Hivatal (OFPRA) dolgozói sztrájka léptek az intézkedés ellen: «Hogyan gondolják, hogy két héten belül behívassuk, meghallgassuk a menedékkérőt, kiegészítő kutatást végezzünk az ügyében, állításait ellenőrizzük, határozatot hozzunk, azt tudomására hozzuk?», méltatlankodik Johan Ankri, az OFPRA ASYL szakszervezetének vezetője.

A határidő lerövidítése a «normális» eljárásokra» is vonatkozik, ezekben a hivatalnak két hónapon belül kell válaszolnia a korábbi 3 és fél hónap helyett. Ha a kérést elutasítja az OFPRA, a kérelmezőnek ezentúl két hete lesz a fellebbezésre a korábbi egy hónap helyett. A Menedékjogi Bíróságnak(CNDA) is két hónapja van (a korábbi hat helyett) az ítéletre – amit a CNDA független szakszervezetének főtitkára, Sébastien Brisard élénken kritizál: «az ügyirat embert jelent, nem egy számot. Nem egy áradatot kell kezelnünk, azért vagyunk, hogy meghallgassuk a szenvedőket és megállapítsuk, vonatkozik-e esetük a menedékjog érvényesítésére».

A Macron-Collomb törvény bevezeti a «video-meghallgatás» szisztematikus rendszerét, a hirhedt adminisztratív központokba (CRA) zárt kérelmezőket így hallgatják ki.

A «szabályozatlan migráció elleni harc» a migráns dolgozók tömeges kiutasítását is előkészíti.

A «tartózkodási jog ellenőrzésére» szolgáló fogvatartás ideje 16-ról 24 órára emelkedik. Másik fontos módosítás: az adminisztratív fogvatartás ideje 45-ról a duplájára nő. Három hónap a menekültközpont egészségtelen körülményei között, amelyek sokszor rosszabbak a börtönviszonyoknál.

A fogvatartás és kiutasítás ezentúl a kiskorúakra is vonatkozik.Az intézkedést a belügyminiszter, Jacqueline Gourault ezzel meri igazolni: a kiskorúak ezentúl «családjukkal együtt maradnak, ez az érdekük, és ez teszi lehetővé, hogy visszaküldjük őket eredeti országukba» (France 2, ápr. 24.) !

A törvény, amely a munkásosztály egy része ellen kivételes intézkedéseket hoz, támadás a munkásosztály egésze és a demokrácia ellen.

Nem véletlen, hogy a «Migráns dolgozókat támogató és informáló csoport» (GISTI) így minősíti: «a külföldieket büntető törvény»; a Nemzetközi Vöröskereszt a menedékjog «lábbal tiprásáról» beszél; a francia jogászszakszervezet (SAF) ezt deklarálja: «A menedékjog – mindenben visszalépés»; Patrick Henriot, a birósági szakszervezet volt országos titkára pedig összefoglalja: «a törvény – vágóhídi futószalagon folyó igazságszolgáltatás»,

Pierre François


2018. április 22., vasárnap

Újnáci fesztivál Németországban



Visszatér a fenevad?

Ápr. 20-án volt Hitler születésnapja, ebből az alkalomból több mint ezer újnáci gyűlt össze Szászországban a fasiszta szélsőbboldal újbóli európai megjelenését jelentő «Európa visszahódításáért» fesztiválon. Erős rendőri védelem alatt.

·         
·        




Ostritz, kis német település, alig kétezer lakossal a lengyel határ mellett. Itt zajlott az NPD (Nationaldemokratische Partei Deutschlands – Németországi Nemzetidemokrata Párt) szervezésében. A dátum szintén nem véletlen, ápr. 20. Adolf Hitler születésnapja.
A program címe: « Schild und Schwert » (Kard és pajzs) az SS-re utalva, koncertekkel, vitákkal, önvédelmi bemutatókkal… az «Európa visszahódításáért» téma égisze alatt. 

A források szerint a résztvevők a német nácik és a kelet-európaiak.
Az, hogy a fesztivált nem tiltották be, annak tudható, hogy nem tartották elég jelentősnek. Pedig a fesztivál egybeesik a szélsőjobb németországi előretörésével, különösen a volt NDK-ban. 


Az AfD-nek (Alternativ für Deutschland) az utóbbi törvényhozói választásokon először sikerült parlamentbe jutni. Egy másik pártnak, az NPD-nek is sikerei vannak – inkább helyi szinten Szászországban és Ny-Mecklemburg-Pomerániában, a városokban plakátjaikat is látjuk feltünni.

A helyzet a volt NDK-ban a globális gazdaságot illetően sokkal rosszabb az 1990-es egyesítés óta, mint a volt NSZK területén. Magasabb a munkanélküliség, az életszínvonal alacsonyabb, az infrastruktúra (pl. az úthálózat) gyengébb, az ország két része közötti szakadék létezik.  

Az NDK lakosai szenvedték el a bürokrata állam összeomlását, vele együtt eltűnt a garantált munkahely, nyugdíj, az ingyenes közegészségügy. A keletnémet ipar nem viselte el a konkurenciát, arra nem volt felkészítve. A tömeges tőkeinvesztálás pedig nem jött, talán csak a lipcsei gépjárműipar a kivétel.  
Ez az alapja a háborgásnak, amit megfejel az SPD (Sozialdemokratische Partei Deutschlands – szociáldemokrata párt) árulása és szoros együttműködése Angela Merkel CDU-jával (Chritstllich Demokratische Union Deutschlands – kereszténydemokrata párt) a német tőkésosztály szolgálatában. A düh oka a jövőkép hiánya, s a reformista Die Linke sem tud erre megfelelő választ adni, mégha a választásokon fent is maradt. A harag a fokozatosan növekedő «osztalgiában» nyilvánul meg (nosztalgia Kelet-Németország iránt) és – a szélsőjobb, sőt fasiszta vagy fasizálódó irányzatok támogatásában.


Az (1964-ben alapított) NPD nemzetiszocialista gyökerei részben a nyugati hatalmak NSZK-beli, a sztálini SZU-nak az NDK-beli nácitlanítás többé-kevésbé előre kódolt sikertelenségéhez köthető. A két blokk közötti megnövekedett feszültség kontextusában a két Németország egyike sem akarta megfosztani magát a szilárd adminisztrációtól, a fontos technikai hozzáértéstől, lett volt az ipari, katonai vagy rendőri. 



Ez a rossz közérzet jelent meg újra a 60-as években a fiatalság mozgalmában, különösen az APO-ban (Auβerparlamentarische Opposition – extraparlamentáris ellenzék), amely emlékeztetett arra, hogy számos magasrangú tisztviselő, magisztrátus aktív részvevője volt a náci rendszernek. Hasonlóan a francia helyzethez, ahol Vichy kádereinek sem kellett nyugtalankodni jövőjük miatt a gaullista hatalom alatt – a 68-as fiatalság annak élénken szemére is hányta.

Az NPD fesztiválját a megerősített rendőrség őrizte, de számos ellentüntetés történt Németországban és Lengyelországban is.
Az ultrareakciós és nacionalista szélsőjobb európai feltörésével szemben, a fasiszta veszélyben antiszociális reformjaik megvalósítárára kiváló alkalmat találó burzsoá kormányokkal szemben egységes válasz kell követelni a munkásmozgalom, a szakszervezetek részéről.
A diákokra mármár szokás szerint támadó kis fasisztoid csoportocskák illusztrálják, hogy (…) a bonapartizmus két változata (…) ugyanannak az éremnek a két oldala. Le Pen szállítja az őrölni való magot Macronnak és fordítva, Macron szárnyakat ad a Front Nationalnak a tőle, a szélsőjobbos csoportocskáktól vett politikájával.  
Az analógia hibájába nem akarunk esni, de idézzük csak Trockij 1934-es cikkét, «Hová tart Franciaország?», mert az fülünkben ma is különösen cseng:
      «Ha a termelőeszközök egy kis számú tőkés kezében összpontosulnak, a társadalom számára nincs könyörület, arra van ítélve, hogy válságból válságba, nyomorból nyomórba, a rosszból a még rosszabba bukdácsoljon. Az országok sajátossága szerint a kapitalizmus alkonyának és dekadenciájának következményei más módon és egyenetlen ritmusban jutnak kifejezésre. De a folyamat alapja mindenütt egyforma. A burzsoázia csődbe viszi a társadalmat. Nem képes a népnek sem kenyeret biztosítani, sem békét. Pontosan ezért nem képes elviselni a demokratikus rendet sem. Muszáj neki fizikai erőszakkal legázolni a munkásokat. Márpedig csak rendőri eszközökkel nem lehetet véget vetni a munkások, parasztok elégedetlenségének; gyakran lehetetlen bevetni a hadsereget a nép ellen, mert az is bomlani kezd és átáll a nép oldalára. Ezek azok az okok, amelyek miatt a nagytőke kénytelen speciális fegyveres bandákat létrehozni, amelyeket a munkások elleni harcra dresszíroztak, mint bizonyos kutyafajtákat a vadászatra. A fasizmus történelmi jelentése az, hogy el kell taposnia a munkásosztályt, le kell rombolnia szervezeteit, ejfojtania a pollitikai szabadságot s ezt pontosan akkor, amikor a tőkések képtelenek demokratikus mechanizmus segítségével uralkodni, irányítani.
Emberanyagot tekintve a fasizmus leginkább a kispolgárság köreiben toboroz. A nagytőke végülis romba döntötte, nincs számára kiút az aktuális társadalmi struktúra kereteiben, de mást nem ismer. Elégedetlensége, dühe, reménytelensége, a fasiszták a nagytőkétől a munkásság ellen fordítják. Azt mondhatjuk a fasizmusról, hogy az egy «ficam», rendellenesség a kispolgárság agyában éppen legmegátalkodottabb ellensége céljai szerint. A nagytőke emígyen dönti romba először a középosztályokat, aztán zsoldosai, a fasiszta demagógok segítségével a proletariátus ellen fordítja a reménytelenségbe süllyedt kispolgárságot.»
foto: dailysabah.com



2018. április 20., péntek

Mi újság van Belgiumban?




Johathan: Emmanuel Macron elnök és az Európai Unió ellen a francia vasutasok, tisztviselők, diákok, ápolónők és még sokan mások kimentek az utcákra. A jobboldali Macron kormánya messzire ment a multiknak előnyös adózással és egyéb fiskális előnyökkel, miközben a közszolgáltatásokat tönkreteszi, elitista oktatást vezet be, a dolgozók várárlóerejét csökkenti. A mintegy 130 kormányellenes megmozdulást szolidaritási akciók kisérik, a gand-i, namuri, brüsszeli  diákok, szakszervezeti tagok is velük tartottak Lille-ben, Párizsban. 
Ewald: Az európai bíróság elítélte Belgiumot, mert más országokkal szemben az ingatlanadót a bérlet becsült értéke alapján számolja ki – és kötelezi a jogszabályok megváltoztatására. Más országban a piaci bérlet az alap, ami persze általában magasabb a becsültnél. Na, ez az, ami ismét fájni fog a zsebünknek … 
Pierre: a kisebbik gyereknek keresztbe nőnek a fogai. Semmi gond, ma már egyszerűen korrigálható fogszabályozóval. Gyors telefon a Solidaris-nak (társadalombiztosítás) fogászati időpontot kérni. 2018-ra már nincs, 2019-re pedig még nem kezdődött el az előjegyzés! Kérdezem, milyen alternatívát javasolnak. «Sajnos azt nem tudunk». Menjek magánrendelésre a gyerekkel? E kis példa sokat mond arról, hogy az állam alulfinanszírozza a közegészségügyet.
Antoine: A legutóbbi önkormányzati ülésen arról szavaztak, hogy megszüntessék a mobilhálózatok átjátszóállomásaira kirótt helyi adót. Az előterjesztés indoka az volt, hogy a multinacionális vállalatok nem fizetnek úgysem, inkább bíróságra viszik az ügyet. Az egyetlen ellenszavazat a PTB-é volt (Belgiumi Munkapárt), mi fenn akarjuk tartani az adót… Ma pedig megjött a hír, Schaerbeek ökormányzata megnyerte a bírósági pert azon multik ellen, akik nem akartak fizetni! A helyi többség azonban inkább a hajléktalanoktól venne el 300 eurót és békén hagyná a multikat…
Antwerpen: három cég, az A.A.E. Chemie Trading, az Annex Customs és a Danmar Logistics 2014 májusa és 2016 decembere között 24 alkalommal szíriai és libanoni magánvállalatoknak szállította a szaringáz alapanyagát, amelyet vegyi fegyverként használhattak fel. Az illegális szállítmányokkal kapcsolatos botrány akkor pattant ki, amikor szíriai jelentések alapján a Knack beszámolt az export részleteiről.
(Franciaajkú közösség) parlamenti vizsgálat eredménye: «A pedagógusok fizetésének utalása elavult programon alapul, amit kevesen tudnak megfelelően kezelni, feladatát nem képes betölteni, ezért gyakoriak a hibák, időt és pénzt veszítünk vele. Az adatbevitel valódi ellenőrzés nélkül zajlik még mindig papíralapú bázisról, a hibákat és anomáliákat nehézkes kideríteni. Mind az államnak, mind a pedagógusoknak pénzügyi károkat okoz».
Germain: Még egy adó készülődik Valloniában! A személyenkénti 50 euró éves “autonómia-adó” után, amelyet elvileg az önmagukat ellátni képtelenekre kell fordítani, újabb adófajt akar az energiaügyi miniszter, a “zöldadót”. Egy-egy háztartásra évi 45-50 eurót jelentene, s azért, hogy fedezni tudja a kormány a megújuló energia támogatása miatti megnövekedett költségeket! A következő adót a belélegzett oxigén után vetik ki?  
Benjamin: A randevút meghirdették. A szakszervezetek sztrájkkal összekötött brüsszeli tömegtüntetésre hívnak május 16-ra. A nyugdíjak megvédése a tét, ott leszünk!


2018. április 17., kedd

Belgium: tovább dolgozni kevesebb nyugdíjért


Tovább dolgozni kevesebb nyugdíjért? Május 16-án a szakszervezetek a kormánypolitika ellen tüntetnek

 © GEERT VANDEN WIJNGAERT/ISOPIX

A CSC, FGTB és CGSLB szakszervezetek együtt tüntetnek május 16-án a központi kormány politikája ellen.
A szakszervezetek közös frontja tegnap jelentette be az akciót, melynek részletei még nem ismertek, csak annyi, ezzel egyidőben a munkát is beszüntetik a dolgozók, hogy részt vehessenek az északi páyaudvartól (Bruxelles-Nord) a déliig (Bruxelles-Midi) tartó menetben és követeléseiket megfelelően alátámaszthassák.
Az utóbbi félév alatt ez a második tüntetés a «nyugdíjreform» ellen, amely a gyakorlatban annyit jelent: több szolgálati év kell a kevesebb nyugdíjhoz…
A PTB (Belga Munkapárt) elemzéséből kiderül, hogy a teljes nyugdíjhoz 45 szolgálati év szükséges és persze az egységesen 65 éves nyugdíjkorhatár elérése; összege már most alacsonyabb a szomszédos országokénál; kalkulációja az első 45 év alapján történik (pl. amikor a dolgozó még inas volt), beleszámolják a kötelező katonai szolgálatot is (pl.egy munkás havi 100 eurót veszít eképpen); a nőket pedig még súlyosabban érinti a gyermeknevelés kiseső ideje és az eleve alacsonyabb bérek miatt; szankcionálja a munkanélkülieket, az előnyugdíjasokat, stb. (https://ptb.be/articles/comment-le-gouvernement-demantele-votre-pension-point-par-point)



2018. április 15., vasárnap

A 2018-as országgyűlési választások értékelése




Egy héttel a törvényhozási választások után megvan a végső eredmény: hip-hip-hurrá a kormányoldalon, letargia az ellenzékén (ideértve a szélsőjobbtól a «baloldalig»). Persze a vesztesek keresik az okot: manipuláció, megfélemlítés, hamisítás, csalás – természetesen volt minden, de sokat nem változtat a dolgon: a választók egyharmada a kormányzópártra voksolt, egyharmada az ellenzékre, egyharmada pedig távol maradt. 

Ilyen a választási törvény: a Fidesznek egyharmaddal már kétharmad jár az országgyűlésben, 133 képviselő a 199-ből. Ismét.

A «baloldal» hiába kereste a szent szövetséget a szélsőjobbal (a második legerősebb párt) zászlaján együtt az «antikorrupció» jelszavával. Gyurcsány, a volt szocialista miniszterelnök, most egy kis liberális párt vezére, még kampányt is indított a (leginkább erdélyi) kettős állampolgárok ellen kihasználva a kormánytámogatások elleni felhangokat, mégis a 2014-es összefogás pártjai (szocialisták, szatellitjeik, kis liberális pártok) 300 ezer választót veszítettek.

A harmadik harmad – meggyőződve a valódi alternatíva hiányáról – kisujját sem mozdította. Ózd, az ipartalanítás mártírja, ahogyan más munkás- és népi negyedek, csak 30-40 százalék közötti részvételt számol.

Ennek a tőkés rendszernek nincs szüksége, hogy az állampolgárokkal párbeszédet folytasson, elég neki a «személyre szóló» levelekből, néhány morzsa a családi és nyugdíjas «ajándékból», és főként mindenütt az országban óriásplakátok elszabadult kampányából. Ez táplálja a kormányközeli komprádorburzsoáziát: a fantommigránsáradat a munkádat, házadat, asszonyodat akarja, de a kormány megvéd… és 500-600 ezer dolgozó, fiatal már elhagyta az országot, migrált Nyugat-Európa országaiba.  

Ebben a rendszerben a nép, a (volt, jelenlegi és jövőbeli) dolgozók nincsenek jelen. A különböző politikai színű egymást követő kormányok politikája egyforma, a társadalmi különbségek minden évben nőnek, csak a hatalom élén álló elit variálódik (olykor). Orbán lett a keresztény Európa megmentője, annak ellenére, hogy a «baloldal» sem akarja lebontani a szögesdrót kerítést a szerb határon.

Mi történt? Az a tény, hogy a «többség», a választók 30 %-a a kormányra szavazott, ömagában nem teszi legitimmé azt. A Fidesznek nem volt programja (csak ennyi: folytatjuk) és szóvivője a választások másnapján bejelentette, hogy az abszolút prioritás az államadósság fizetését illeti, a Maastrichti recept alapján. Tehát az egészségügy, oktatás, szociális ügyek, energia, tömegközlekedés, stb várhat… a privatizációra. Legitim ez? Orbán soha nem vívott «szabadságharcot az EU ellen» és ha az «európai értékekről», a pénzügyi támogatásokról van szó, gyorsan abbahagyja a «makrancoskodást». Alig néhàny hete ismertük meg Brüsszel országjelentését: "A jelentés átfogó üzenete az, hogy a magyar gazdaság aktuális stabilitása és a gazdasági ciklus felfele tartó szakasza egy rövid ideig nyitva álló lehetőséget ad arra, hogy az ország bebiztosítsa a stabil fejlődést a következő évtizedre". Szóval, be lettünk biztosítva.

Tegnap egy, a «Mi vagyunk a többség» tömegmozgalom kezdődött tüntetéssel (100 ezer résztvevőről beszélnek). A «bal-» és a jobbololdal a civil szerzők mellé sorakozott – utóbbiak a diáktüntetések volt szervezői. Mindenki a szavazatok újra számolása után kiált, új választási törvényt, pártatlan sajtót reklamál, demokráciát, «szabad Magyarországot» - komikusan az európai zászlók és az Örömóda hangjai alatt.      

De a mozgalomban sokan vannak, akik a közszolgáltatások helyreállításáért mentek oda, akik felteszik a kérdést : nem volna itt az ideje, hogy szakítsunk az állandó «kisebb rossz» taktikájával, a hatalomtól és az EU-tól függőséggel és saját bázisunkon építkezzünk?

(a IV. Internacionálé magyar hívei)



2018. április 8., vasárnap

Nemzetközi szolidaritás: a brit vasutasok megakadályozták az Eurostar igazgatóságának sztrájktörési akcióját!


 "Ne törjétek meg a sztrájkot!"

Nagy Britannia dolgozói megakadályozták, hogy a munkáltatók megtörjék az SNCF (francia vasutak) sztrájkját.  A kegyetlen harc példás szolidaritási demonstrációja - ez az európai összetartozás, az osztály nemzetközi egysége.
Franciaországban a vasutasok a múlt hét keddjén is sztrájkoltak, ez volt a 36 napos munkabeszüntetési sorozat első mozzanata. Az Eurostar vezetése azonnal megpróbálta áthelyezni a leytoni (Kelet-London) központban dolgozó technikusokat, munkásokat a párizsi régió Landy technikai központjába.
Az SNCF az Eurostar 55%-os többségi részvényese.
A brit személyzet  két, szokatlan problémák esetén bevethető csapatból áll, ezek a «Kontingens» és a «Téli szükség» (pl. ha károsodás történik a hideg miatt).
A dolgozók kivételes prémiumot kaptak volna abban az esetben, ha Franciaországba mennek – küldetésükben világosan megjelölték számukra a célt: a sztrájkoló vasutasok helyettesítését .
A brit vasutasszakszervezet, az RMT, azonnal tájékoztatott, hogy sztrájktörési kísérletről van szó. A francia CGT a maga részéről felháborodva tiltakozott az Európai Vállalati Tanácsnál és megindította szükséges eljárást. Franciaországban illegális a dolgozók sztrájktörési céllal áthelyezése.
Az RMT szakszervezet kommunikét küldött a leytoni központba, ismertette a vasutassztrájk menetét, hogy a dolgozókat ne lehessen sztrájktörésre felhasználni.  
Az RMT, amely tagjait a Brexitre szavazásra hívta, a harcoló francia vasutasokkal szolidáris jelvényeket osztott ki, a CGT szórólapjait is terjeszteni fogja Leytonban, lobogóit kifüggeszti, csatlakozik a francia sztrájkhoz a sztrájktörés megakadályozásával.
 A cikk eredeti megjelenése : Socialist Worker


2018. április 3., kedd

Bizottság a IV. Internacionálé rekonstrukciójáért (CORQI) nyilatkozat


16 palesztint megöltek, több mint 1400-at megsebesítettek (sokakat a hátukon lőttek meg) a békés tüntetés alatt, melyet a Föld Napján hivtak össze a «Menet a visszatérésért» jegyében. Ez a 2018. márc. 30-i vérfürdő eredménye.

A IV. Internacionálé rekonstrukciójáért alakult bizottság és szervezetei osztják az egész világ népeinek és dolgozóinak felháborodását Netanyahu izraeli hadserege provokatív mészárlása felett.

A CORQI és szervezetei részt vesznek minden tiltakozó megmozduláson és kezdeményezésben, azért, hogy a palesztin nép elleni bűnöket leállítsák.

Üdvözöljük az arab és zsidó aktivistákat, akik a magában a cionista államban is együtt emelik fel szavukat a gyilkosságok ellen.

A CORQI és szervezetei elítélik a a nagyhatalmak aktív cinkosságát kezdve a Trump-adminisztrációval, amely a régióba küldte megbízottját, Jason D. Greenblattot, hogy a mészárlás előtt néhány órával engedélyt adjon Netanyahunak. Elítéljük minden cinkosságot, amely – az ENSZ-től az Európai Unióig – Netanyahut mérsékletre meri inteni és « üggetlen vizsgálatot» követel (Macron, Merkel, May és mások), mintha vizsgálat kellene annak megállapítására, ki az áldozat és ki a gyilkos !
Ebben a cinkosságban részes minden reakciós arab rezsim is. Tegnap még csalárd módon a palesztin nép barátainak hirdették magukat, s ma sem veszik le a maszkot. Egyikőjük, Ben Salmane, a szaudi trónörökös azt nyilatkozta, hogy «az izraelieknek joguk van, hogy saját földjük legyen (…) persze, sok tekintetben közösek az érdekeink» (ápr. 2., The Atlantic), miközben új akcióra szólított Irán ellen Trump égisze alatt.

Mindenki, aki a mészárlásokból kivezető útként a «nemzetközi jogra» hivatkozik, nagyon jól tudja, hogy az imperializmus korában a «nemzetközi jog» a legerősebbek joga, amelynek a palesztin nép 70 éve az áldozata.   

1947 novemberében az ENSZ kereteiben tettek pecsétet az imperializmus és a Szovjetunió bürokráciája között kötött ellenforradalmi egyezményre, Palesztina megosztására (181-es határozat). Ez a határozat az eredete a palesztin nép szakadatlan elnyomásának, földjéről elűzésének, legyilkolásának, és diszkriminálásának. Ugyanúgy ez a határozat csapda a Palesztinába emigrált zsidó lakosság számára, bezárva azt az amerikai imperializmus csatlósaként az USA-szubvenciók által életben tartott elnyomó államban.

Több tízezer gázai vett részt a “visszatérésért menetben”. A mészárlás ellenére, annak ellenére, hogy Trump az UNRWA-táborok 750 ezer menekültjét és milliónyi leszármazottjait ki akarja éheztetni, a palesztin nép nem tett le arról, hogy visszatérjen, hogy ezt a minden nép számára elismert demokratikus jogot gyakorolja. Mindenki számára – kivéve a palesztin népet.

70 éve, az 1948-as Nakba és az elűzés ellenére, a mészárlások és Camp David, Oslo úgynevezett «békeszerződései» ellenére, melyek csak fokozták Palesztina széthullását, a 20017*es gázai gyilkos blokád ellenére – a palesztin nép soha nem tett le önrendelkezéséről.

A CORQI és szervezetei megerősítik a IV. Internacionálé 1947-es állásfoglalását: a palesztin nép és csakis az dönthet szabadon saját sorsáról, alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásával. Eképpen tud megszabadulni szétszabdaltságától, elnyomásától és olyan palesztinai nemzetet alkotni, amely arabok és zsidók laknak, jogaikban egyenlőek, a Jordán tenger világi és demokratikus országában.

2018.ápr.3.

CORQI - corqi.ocrfi@gmail.com


A közösségi hálózatok fogságában


Nem mondanék rosszat a Facebookról, a közösségi  hálózatatokról, mert végülis csak a dolgukat teszik. A terrorista terrorizál, a tanító tanít, a migráns migrál, a tolvaj lop …  
Minden kategóriának, minden egyénnek vagy korporációnak megvan az oka a létezésre. Nem önmagában kell tehát kritikával illetni, csak strukturális vagy személyi «léte okaként», kereteként. A közösségi hálózatokról beszélve azonban a személyes felelősségről is beszélni kell.  

A Cambridge Analytica szerint 50 millió amerikait kémlelnek és manipulálnak a Facebookon keresztül
Pillanatnyilag ez az új botrány.
Azt hányják a Facebook szemére, hogy sokmillió amerikai adatait adta el. A profilokat a Cambridge Analytica vizsgálta, hogy azután a személyeket célzott választási propagandával rábírja arra, Trumpra szavazzanak.
Igaz lehet?
Igen.
A Facebooknak nincs igaza? De.

A Facebook mestersége
Lehetővé tenni, hogy az emberek kapcsolatbaa lépjenek egymással, kezdeményezzenek, megosszák véleményüket. Mindezt ingyen a nap 24 órájában működő Facebookon, ami milliárdokba kerül… Fizetni senki nem akar.  
Akkor mégis mi lenne a Facebook mestersége?
A TF1 (a legrégibb francia nemzeti televízió) igazgatója egyszer így definiálta munkáját: «A TF1mestersége az, hogy a Coca-Colának adjon el a rendelkezésre álló agykapacitásból».
A Facebook mestersége jóval túlmegy a TV1 és a hagyományos média gazdasági modelljén, amelyek hiába vergődnek éppen ezen óriási különbség okán.
A Facebook képes a rendelkezésre álló agykapacitás eladására – méghozzá soha el nem ért egyéni és minőségi pontossággal.  
A Facebookon közzétett adataiddal tudhatom, ki vagy. Mit szeretsz, kikkel állsz kapcsolatban, milyen típusú információkra reagálsz, és még mesésebb, hogy milyen érzelmeket váltanak ki !
Egészen egyszerű példát adok.
Eredetileg volt egy kis felfelé mutatóhüvelykujj, «kedvelem», most már olyan emotikonok is, mint a nevetés, szomorúság, düh, stb.

Az emotikonok politikai beavatkozása
Tegyük fel, hogy olyan információt kapsz a Facebookon a média címlapján szereplő hírről, amelyben a líbiai partokon hajótörést szenvedett 150 migránsról van szó (túlélő nincs).
Aki a nevetésre nyom, feltehetően elégedett, a szélsőjobbos témák érdeklik.
Aki «a dühös vagyokra», az a szélsőbalosakra.
Aki a szomorúságra, valószínűleg érzékeny a migránsok fogadása, a humanista témákra.
Aki a felfelé mutató hüvelykujjat használhatta, csak érdeklődését mutatta ki anélkül, hogy valóban tudnánk, mit gondol a poszt tárgyáról. Az emotikonok többet mondanak.
A Facebook, a közösségi hálózatok mindegyike mást se tesz, mint az adataidat adja el, hogy jó üzenet menjen a jól kijelölt helyre. 

Csak marketing
A tömeges, egyénileg nem célzott marketinghez képest nyilvánvaló az előrelépés, ez pedig nyitott ajtó a propaganda és a manipuláció előtt.
Nem kell ezt a Facebook szemére hányni, a jogalkotókat és magunkat illeti a rosszallás.
Felelősek vagyunk azért, hogy milyen eszközt használunk, amelyek egyébként figyelemreméltóan sokoldalúak, de más aspektusukban rettentőeen veszélyesek.

A védekezés
Adataidat eladták; ha mégsem, akkor levadásszák, ellopják.
A védekezés legjobb módja az, hogy a lehető legmértékletesebb legyen «netéleted», ezt meg lehet tenni. A Facebookon az igazi barátokat kell előnyben részesíteni!!
Ne reagálj minden információra emotikonnal. Ne mutasd érdeklődéset a felemelt hüvelykujjal se.
Ne engedd meg, hogy a közösségi hálózatok «feltérképezzék» a valódi életedet, ne plakátold ki magad.
Használd ki a hálózatokat, ugyanakkor ne vesd magad azok alá. Gondolj arra is, a face, a net ‘nem felejt’, minden visszakereshető, az a megjegyzésed is, amit később letagadnál.
Két módja van annak, hogy elrejtsd a titkodat: a süket csönd vagy annyi mindennel nyakon önteni a lényeget, hogy ne legyen könnyen megkülönböztehető a haszontalanságtól.
Ha a Facebookon 5 000 hamis barátod van, közöttük 50 igazi, az algoritmusnak nehezebb lesz kihámozni valamit … a hatalom számára is, mert a tét már kezdetben az, hogyan lehet az embereket rávenni, hogy kimondják, kik ők, mit gondolnak, kire szavaznak, kik az elvbarátaik, kikkel állnak kaapcsolatban, mihez van kedvük, mik a terveik… 

Röviden, minden diktatúra és propaganda legszebb álma ez!

A közösségi hálózatok olyan termékek, amelyben te vagy a főhős.
Ugyan késő már, de nincs még minden elveszve. Készüljünk!

Charles SANNAT
https://insolentiae.com/reseaux-sociaux-le-produit-dont-vous-etes-le-heros-ledito-de-charles-sannat/