"Az élet rózsaszínben" Sergio Haro Cordero

 

 

"Amikor megcsókolsz, az ég felsóhajt... És amikor lehunyom a szemem, rózsaszínben látom az életet", Edith Piaf dala.

Ez a könyv éppen ebből a dalból vette a címét, amely a "romantikus" szerelem eszméjét dramatizálja, amely a "rózsaszín" fantáziákon alapul, egy olyan szín, amely a nőiességhez társul, és amely a kapitalista-patriarchális reprodukció társadalmi viszonyain belül az örök boldogság illúzióját árulja, elfedve a kizsákmányolást, az elnyomást és az erőszakot, amelynek a nők, különösen a munkásosztálybeli nők ki vannak téve. Az ellentmondás abban rejlik, hogy a rózsás, szeretettel teli élethez fel kell áldoznunk magunkat, fel kell adnunk álmainkat és törekvéseinket, fel kell adnunk mindent, még az életünket is.

A La Vida en rosa Sergio Haro Cordero újságíró posztumusz könyve (2017), amely a Mexikó és az Egyesült Államok határán fekvő Baja California fővárosában, Baja California államban történt nőgyilkosságok jelenségéről számol be egy évtized alatt, 2006 és 2016 között.

Ebben a műben ezekről a nőgyilkosságokról nem csupán egyszerű hírekként számol be, amelyekben meggyilkolt, megerőszakolt, megkínzott, feldarabolt és szeméttelepre vagy csatornába dobott nőkről számol be, hanem mindegyikük élettörténetét elmeséli, akik mind szerény és kiszolgáltatott háttérrel rendelkeznek, rávilágítva egyrészt az osztálykapitalista kizsákmányolásra, másrészt arra, hogy az a nőket árucikké, eldobható fogyasztási tárgyakká teszi, egészen addig, hogy a szeméttelepeken végzik.

Az egyik legszörnyűbb történet Diana Mia története, a mostohaapja által megerőszakolt és meggyilkolt 4 éves kislányé, akit túszként használtak fel, hogy beszedjék a gyermektartást, amelyet a biológiai apjának kellett volna fizetnie. Ez a történet a társadalmi hanyatlás hátterében játszódik az Egyesült Államokkal határos ipari komplexumokat körülvevő lakótelepeken, a maquiladora gyárakban, amelyek több ezer munkást foglalkoztatnak.

Más történetek, mint például Lupita (egy maquiladora alkalmazott) és Esmeralda (egy katona felesége) története, az Egyesült Államokkal közös határvidékkel kapcsolatos összefüggéseket mutatják be: a militarizációt, a munkaerő deregulációját, a férfi munkaerő munkanélküliségét, a maquiladora munkaerő elnőiesedését, a kábítószer-kereskedelmet és a prostitúciót.

Az "Ana Luisa y Esmeralda, el enano y la chaparra" (a törpe és a kislány) esete leírja, hogy az állam és a szervezett bűnözés bűnrészessége miatt sok gyilkosság büntetlenül marad: a bűnösöket koholnak.

A történetek között a könyvben igazságügyi orvosszakértőkkel, jogászokkal és emberi jogi szakértőkkel készült interjúk is olvashatók.

A La Vida en rosa különös érdeme, hogy az 1990-es években történt juárezi halálesetek után kevés újságíró közelítette meg a kérdést osztályszempontból.

Bár igaz, hogy Mexikóban és a világon minden nap több férfit ölnek meg, ami aggasztó, az az erőszak, amellyel a nőket meggyilkolják, az a mód, ahogyan testüket felhasználják és megerőszakolják, még haláluk után is, és végül a családok áldozattá válnak a hatóságok által, akik hanyagságukkal és mulasztásukkal megengedik büntetlenül.

A polgári sajtó általában azt akarja elhitetni velünk, hogy a nőgyilkosság elszigetelt eset, amelyet egy mentálisan zavart személy követ el, de számos tanulmány egyetért abban, hogy az erőszak, amely megelőzi, nem magánügy, még akkor sem, ha sok esetben párkapcsolati vagy személyes kapcsolatok keretében történik. A nőgyilkosságok a társadalmi és intézményi nőgyűlölettel, az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságaival és a büntetlenséggel, az intézményi erőszakkal, a nők megvetésével és a munkásosztályhoz való tartozásukkal függnek össze; meg kell említeni, hogy a mexikói nőgyilkossági térkép szerint e bűncselekmények 63%-a a szervezett bűnözéshez kapcsolódik.

A nőgyilkosságok intézményes elismerése Mexikóban nem a kormány engedménye volt, hanem az anyák és az áldozatok hozzátartozóinak szervezete által támasztott társadalmi követelés.

A jelenlegi becslések szerint naponta 9-11 nő hal meg nőgyilkosság áldozataként(fiatal lányok, tinédzserek vagy felnőttek), azaz körülbelül minden két és fél órában egy nő. Fontos hangsúlyozni, hogy Mexikóban csak minden negyedik nőgyilkosságot tekintenek nőgyilkosságnak. Egy ilyen összetett helyzetben az egyetlen kiút az osztályszintű szerveződés. Ebben az értelemben nemcsak a családok, hanem a nők, főként a női dolgozók és diákok, valamint a férfiak is évek óta az utcára vonulnak, hogy követeljék, hogy a hatóságok szolgáltassanak igazságot, és ne éreztessenek az áldozatokkal bűntudatot.

A jelszavak a következők: büntessék meg a felelősöket, szolgáltassanak igazságot az áldozatoknak és családjaiknak, vessenek véget a nőgyilkosságoknak és a nemi alapú erőszaknak, és hívjanak fel minden nőt, munkavállalót és fiatalt a mozgósításra. Ezeket a tüntetéseket a rendőrség, az ügyészség és a nemzeti gárda visszaszorította és elfojtotta, miközben a tüntetések mérete és osztályérzéke nőtt - mint például a 2020 novemberében Cancúnban a tüntetők elleni katonai művelet.

Nem titok, hogy a kapitalista rendszer túlélése egyre inkább a fosztogatáson és a munkaerőköltségek csökkentésén alapul (a nőket alposan érintő helyzetek), de épül a kapitalista gazdaságot életben tartó motornak számító illegális tevékenységekből származó profitra és bevételekre is. a kábítószer-kereskedelem, a rabszolgaság céljából folytatott emberkereskedelem, a prostitúció, a nőkereskedelem, a szervkereskedelem, amelyek sok olyan dolognak az eredetét és/vagy indítékát jelentik, amit ma tapasztalunk, és az áldozatoknak nincs hangjuk, hogy harcoljanak értük.

Ez a könyv ennek a hangnak a kifejezéséhez járul hozzá.

 

(1)   Sergio Haro Cordero mexikói újságíró, fotós és egyetemi oktató 1957. január 3-án született. A pedagógus végzettségű, szakmáját tekintve újságíró, diákként részt vett az 1970-1980-as egyetemi sztrájkokban. Aktivista és támogatója volt olyan szocialista szervezeteknek, mint a Forradalmi Munkáspárt és a Marxista Munkásszövetség (1984), mindkettő a Negyedik Internacionálé tagja. Különböző médiumokban dolgozott, többek között a SieteDías hetilapban, amelynek igazgatója volt, a Zeta, a Proceso, az El País, a La Jornada és az El Universal című hetilapokban. Helyi és országos referenciává vált riportjaival, amelyeket világszerte láttak, mint például az 1994-es Colosio-gyilkosságról és Benjamin Flores újságíró meggyilkolásáról szóló tudósításait. 2021-ben posztumusz megkapta a Nemzeti Újságírói Díjat, újságírói munkásságáról pedig a 2014-es, Emmy-díjra jelölt Reportero című dokumentumfilmben (elérhető az Apple TV-n) is beszámoltak, a helyzet és a büntetlenség miatt Mexikó az ENSZ és az emberi jogi szervezetek látókörébe került.

Q

(2)    https://www.indicedepazmexico.org/el-aumento-en-la-violencia-de-gnero

(3)    Több erről: https://comunistasinternacionalistas.org/2020/11/16/represion-en-cancun-violencia-en-mexico-expresion-de-la-barbarie-capitalista/

"Szükség van a segítségedre, a háború elleni nemzetközi nemzetközi találkozó sikeréhez"

 

Interjú Dominique Vincenot-val, a francia Dolgozók Pártja országos  elnökségének tagjával.

A Parti des travailleurs (Dolgozók Pártja) aláírta „a globális imperialista háború elleni rendkívüli nemzetközi találkozóra való felhívást*”. 

Miért?

A PT mélységesen internacionalista. Mint sok munkást, tagjainkat is felháborítja a népirtás Gázában, a vérontás Ukrajnában és az Afrikában zajló rablóháborúk. Tudják, hogy ez a háború a kapitalista rendszer bomlásának eredménye. Hogy ez a kormányok által a munkások és a fiatalok ellen vívott „belső háborúhoz” kapcsolódik. A PT ezért természetesen részese a 44 országból érkező aktivisták és szervezetek találkozójának.

Mi a cél?

Ellentétben azzal, amit Trump állít, folytatja és jelentősen súlyosbítja Biden háborús politikáját. De azt kell mondani, hogy az imperialista országokban, mint Franciaország, a baloldali pártok vezetői nem mozgósítanak a háború ellen. Ami még rosszabb, ők is szavaznak a háborús hitelekre, ahogy a PS, az LFI és más baloldali pártok is március óta harmincadszor az Európai Parlamentben 2022 márciusa óta.

Pedig sok olyan mindenféle meggyőződésű munkavállaló és aktivista van, aki felháborodik a munkásmozgalmi reagálás hiánya miatt saját kormányunk háborús politikájával szemben, amely a NATO-val szövetkezik és eltussolja a népirtást Palesztinában.

Ezért sürgős, hogy összefogjanak a munkásmozgalom azon erői, amelyek nem fogadják el ezt a kapitulációt, nem hajlandóak tudomásul venni a háborús hitelek megszavazását. Sürgősen szükség van szembállítani az imperialista háborút a Munkás Internacionáléval és a a népek közötti testvériséggel.

Mikor és hol lesz a találkozó?

Március 21-22-én és 22-én Franciaországban fogunk találkozni.

Március 21-én, pénteken este Párizsban lesz egy nemzetközi találkozó a háború ellen. Március 23-án a Negyedik Internacionálé újjáalakításának szervezőbizottságának (CORQI)  aktivistái találkoznak a saját terveik szerint.

Szeretném megragadni az alkalmat, hogy felhívást intézzek tagjainkhoz és olvasóinkhoz. Mindenkire szükségünk van ahhoz, hogy ez a találkozó sikeres legyen! Kezdjük el már most a nemzetközi találkozóra való felkészülést, és jelentkezzenek kollégák, barátok és elvtársak. És gyűjtsük össze, euróról euróra, a dolgozóktól a találkozó önfinanszírozásához szükséges összegeket. Lapunk minden héten beszámol az előkészületekről.

Összefoglalva?

Száztíz évvel ezelőtt, 1915 májusában, a nagy német a nagy német forradalmárok, Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht kiadtak egy röplapot, amely így zárult: „Elég és több mint elég a mészárlásból! Le a háborús uszítókkal ezen az oldalon és határ másik oldalán! Legyen vége a népirtásnak! Világ proletárjai (...), egyesüljetek a titkos diplomácia összeesküvései ellen, a szocialista békéért! A fő ellenség a ti saját országotokban van!" Egy szót sem kell megváltoztatni.

Ennek az álláspontnak a folytonossága jellemzi a nemzetközi találkozót.

Jean Alain interjúja

* A felhívás a https://latribunedestravailleurs.fr/ oldalon jelent meg. Magyarul itt olvasható: https://balmix.hu/hu/hirek/103953-radikalis-bal-nemzetkozi-felhivas-1734129004

La Tribune des Travailleurs 472.sz.

Nemzetközi felhívás

 Sürgős nemzetközi találkozót a globális imperialista háború ellen! (2025. márciusa)

Holttestek százezrei borítják Ukrajna és Oroszország, Gáza és Libanon, ideértve Szudán és a Kongói Demokratikus Köztársaság csatatereit. Férfiak és nők millióit csonkítják meg életük hátralévő részére. Az előző generációktól örökölt egész civilizációt kiirtja a legkegyetlenebb barbárság.

Bárki is legyen közvetlenül felelős ennek vagy annak a háborúnak a kirobbantásáért, egy dolog biztos: a háború, amely ezt a káoszt okozza, az imperializmus terméke. Ez a káosz az eredménye annak a vágynak, hogy a tőkésosztály az emberi munka és a bolygó természeti erőforrásainak kizsákmányolásából éljen.

A bolygót uraló nagy tőkéscsoportok nyíltan állítják ezt, ahogyan az Egyesült Államok leghatalmasabb befektetési bankjának, a JPMorgan-nak a vezérigazgatója is, aki kijelentette: "A harmadik világháború már elkezdődött. Az egyes konfliktusokat már országról országra koordinálják" (Fortune,október 29.)

Igen, ezt a háborút a nagy tőkéshatalmak vívják. Egy és ugyanaz az imperialista háború az ukrajnai és oroszországi csataterektől kezdve a gázai népirtáson át a libanoni bűnös invázióig, a szudáni és a kongóbeli végtelen háborútól a Kína elleni amerikai háborús előkészületekig. Háború, amely ürügyül szolgál a katonai kiadások történelmileg példátlan mértékű növeléséhez, kizárólag az Egyesült Államok érdekeit szolgálva, kizárólag a fegyveripar hasznára, amelyet a világ szinte összes kormánya támogat a közszolgálati költségvetések kifosztásával együtt.

Egy "külső háború", amely felgyorsítja a tőkés kormányok "otthoni háborúját" a munkások és az előző generációk által kivívott munkás- és demokratikus vívmányok ellen. Egyetlen társadalmi erő képes megállítani a totális háború felé tartó menetelést: a nemzetközi munkásosztály. Ez az az osztály, amely minden jólétet megtermel, és amely képes magával ragadni a társadalom összes elnyomott rétegét, hogy végleg véget vessen a háborúknak és azok gyökerének: a kapitalista kizsákmányolásnak.

Ezért állítjuk, hogy aki őszintén harcolni akar a népek közötti békéért és testvériségért, annak harcolnia kell a munkásmozgalomnak minden kormánytól való függetlenségéért. Biden és Trump, Netanjahu, Putyin, Zelenszkij, Macron, Scholz, Starmer, Sanchez, Albanese és mások, akik magukat alávetik az előbbieknek, mind háborúra szítanak.

Aki őszintén a békéért és a népek közötti testvériségért akar harcolni, annak el kell utasítania azoknak a manővereit, akik elítélik a gázai háborút, de támogatják a NATO ukrajnai háborúját vagy a terrorizmus elleni háborút vagy Amerika Kína elleni háborús előkészületeitm amelyeket semmi más nem motivál, mint az Egyesült Államok akarata.

Aki őszintén harcolni akar a békéért és a népek közötti testvériségért, annak ki kell állnia a palesztin nép joga mellett, hogy szabadon dönthessen saját sorsáról, az elmúlt hetvenhat évben ellenük hozott döntések ellen.

Aki őszintén harcolni akar a népek közötti békéért és testvériségért, annak követelnie kell az orosz csapatok kivonulását Ukrajnából, az ukrán csapatok kivonulását Oroszországból, a NATO kivonását Európából, a külföldi csapatok (különösen a francia csapatok) kivonását Afrikából, az izraelit Libanonból, a Gázai övezetből és Ciszjordániából.

Aki őszintén a békéért és a népek közötti testvériségért akar harcolni, annak minden imperialista országban tudnia kell, hogy a munkások legfőbb ellensége a saját kormányuk, és ezért segítenie kell a munkások osztályharcát "saját" háborús uszító kormányuk megbuktatásáért.

Aki őszintén harcolni akar a békéért és a népek közötti testvériségért, annak meg kell szerveznie a munkások és a fiatalok tömeges mozgósítását: "Egy fillért, egy fegyvert, egy katonát sem a mocskos háborújukra", és "a háború milliárdjait kobozzák el és fordítsák a nép szükségleteire!".

Aki őszintén harcolni akar a békéért és a népek közötti testvériségért, annak el kell ítélnie, hogy a dolgozók nevében beszélő képviselők (a DSA képviselői az amerikai kongresszusban, a legtöbb „baloldali” képviselő az Európai Parlamentben és az orosz Duma "kommunista" párt képviselői)  a háborús költségeket megszavazzák.

A csataterekre, vágóhídra küldött katonáknak, a fiataloknak, a parasztoknak, az elnyomott népeknek szembe kell szállniuk az imperialista háborúval. A Munkás Internacionáléért folytatott harc zászlaja: „Világ proletárjai, egyesüljetek!

Esetleges különböző nézőpontjainkon, politikai és szakszervezeti származásunkon túlmenően mi, a munkásmozgalom aktivistái, szervezetei, pártjai és áramlatai úgy döntünk, hogy egyesítjük erőnket ebben a vészhelyzetben, a globális imperialista háború ellen rendkívüli nemzetközi találkozót hívunk össze 2025 márciusában Párizsban.

Első aláírók:

Afganisztan

Association socialiste d’Afghanistan ; Gauche radicale d’Afghanistan (LRA).

Algéria

Aïcha F., Amel B. et Abdelkader Bentaleb, pour le Comité d’organisation des socialistes internationalistes (COSI) ; Mouloud H., Nourredine H. et Amar T. pour les Cercles des jeunes pour le socialisme (CJS) ; Mohamed Bouguerra, militant syndicaliste ; Nadine Kahina, militante ouvrière.

Németország

Daniel Cuadrado González, syndicaliste IG BAU (bâtiment) ; Thomas Dietzel; Thomas Elstner, syndicaliste Ver.di (services publics) ; Andreas Gangl, délégué syndical Ver.di ; Karin Gerlich, secrétaire syndicale Ver.di à la retraite et militante pacifiste internationale. Gudrun Hintermeier, syndicaliste IG Metall, membre de Die Linke ; Peter Hintermeier, président d’union locale DGB, syndicaliste IG Metall ; Joe Körner, lycéen ; Peter Kreutler, délégué syndical Ver.di ; Norbert Müller, membre du bureau des retraités Ver.di pour la région de Francfort ; Claudius Naumann, délégué syndical Ver.di, militant ISG (Groupe socialiste internationaliste), section allemande du CORQI ; Ernst Neweling, syndicaliste Ver.di ; Sean Nowak, syndicaliste Ver.di ; Ruben Schenzle, syndicaliste Ver.di ; Klaus Schüller, syndicaliste EVG (chemins de fer), membre du Comité ouvrier international contre la guerre et l’exploitation, militant ISG ; H.-W. Schuster, syndicaliste Ver.di ; Mitglied, militant ISG ; Dietmar Schwalm, syndicaliste Ver.di et DGB, membre de Die Linke dans l’arrondissement du Hochsauerland ; Jürgen Senge, membre du bureau Ver.di pour la région Düssel-RhinWupper, en Rhénanie-du-Nord-Westphalie ; le groupe ISG.

Ausztrália

 Workers International Discussion ; Juan González, organisateur, Workers International Discussion (Melbourne).

Ausztria

 Matthias B. Lauer, ACUS.

Azánia/Dél-Afrika

Mandlenkosi Phangwa, coordinateur de la section azanienne de la IVe Internationale ; Tatum Phangwa, section azanienne de la IVe Internationale, secrétariat des femmes ; Siyasanga Mancotywa, section azanienne de la IVe Internationale, secrétariat à la jeunesse ; Ashraf Jooma, secrétaire général de la section azanienne de la IVe Internationale ; Collen Mafa, président de ILAWU, Independent Liberated Allied Workers Union ; Miles Nomiya, Organisateur WozaWork Community of the Unemployed Workers (travailleurs sans emploi) ; Nicole Trom présidente Fondation Umntu Ngumntu Ngabantu ; Fatima Mohloase, présidente de Caucus des femmes noires ; Busisiwe Seabe, étudiante et militante féministe. Luboni Mbozomane, membre de la section azanienne de la IVe Internationale ; Ismael Parkies, membre de la section azanienne de la IVe Internationale ; Bongani Vilakazi, Initiative des entreprises communautaires d’Afrique du Sud ; Lebogang Phanyeko, à titre personnel ; Bofelo Mputlane, poète, écrivain, activiste et artiste ; Mpho Booysens, Forum des chômeurs d’Afrique du Sud ; Mpho Mokoena, membre de la section azanienne de la IVe Internationale ; Justice Coshi, membre de la section azanienne de la IVe Internationale ; Benjamin Chisare, Comité de crise du sud de Johannesburg ; Simon Mgwebelunde, militant malawite migrant en Afrique du Sud, Mzwandile Lomo, militant ouvrier, délégué syndical NUMSA

Banglades

Parti démocratique révolutionnaire ; Amlan Dewanjee, journaliste ; Badruddoja Chowdhury, secrétaire de la section de la IVe Internationale ; Zainal Abedin, association d’agriculteurs Patia Chittagong ; Morshed Alam, Parti démocratique des travailleurs ; Abbasuddin, secrétaire générale de la Democratic Garments Federation (Fédération démocratique des travailleurs de l’habillement) ; Salma Akhtar Shilpi, secrétaire générale de la Bangladesh Jatio Shramik Federation (BJSF) ; Harun’s Rosid, Travailleurs des chemins de fer du Bangladesh ; Sheikh Rabiul Islam, secrétaire à l’organisation de la section du CORQI ; Abdur Rashid, BJSF ; Sabuj Das, Fédération de la jeunesse ; Shamim Ara ; Mozibor Rahman ; Alak Kumar Da, Hindu Budhist Christian Unity, Parishad ; Abul Kashem Dulal, Fédération nationale des travailleurs du Bangladesh, Comilla.

Belgium

Anne Vanesse, Pierre Van Dooren, pour le cercle « Les Amies et les Amis de Rosa Luxemburg » ; Organisation socialiste internationaliste.

Bénin

Comité de liaison des trotskystes béninois.

Botswana

Lilo Tamocha, militant jeune.

Burundi

Hatungimana Richard, président du Parti des travailleurs et de la démocratie (PTD-Twungurunani) ; Ndayatuke Désiré, président du Cercle de réflexion sur la culture café au Burundi (CERCABU ); Sinzinkayo Jérôme, secrétaire général du PTD et membre de rédaction de La Tribune libre des travailleurs et de la démocratie ; Haziyo Frère, enseignant à l’université du Burundi et membre du comité directeur du PTD ; Nisubire Nestor, syndicaliste dans le secteur de l’enseignement (CONAPES) ; Nininahazwe Alice, professionnelle comptable et militante du PTD ; Kayuku Liliane, agent de banque ; Nzoyihera Thierry, serveur d’hôtel ; Ntihwanya Clément Robert, informaticien dans une entreprise privée.

Kanada

Pamela Mubeza, membre du Comité contre la guerre et l’exploitation et militante des droits des femmes ; Steven Joe Ntacyibuze, membre du Comité contre la guerre et l’exploitation ; Félix Bwitonzi, membre du Comité contre la guerre et l’exploitation ; Roya Roya, membre du Comité contre la guerre et l’exploitation ; Paul Nkunzimana, professeur d’université à la retraite ; Xjeneb, membre du Comité contre la guerre et l’exploitation ; Maher Kamal, membre du Comité contre la guerre et l’exploitation ; B. Ross Ashley, membre du Comité de liaison des trotskystes du Canada.

Kína

Labor Action in China ; Apo Leong.

Dél-Korea

Sang Su Ha, responsable du Centre des travailleurs sans papiers, CTSP ; Sung He Jung, membre de la commission exécutive du CTSP, Young Be Sine, membre de la commission exécutive du CTSP ; Jung Sikhwa, membre de la commission éxécutive du CTSP ; Mikyung Cha (Seraphina), chercheuse indépendante, fondatrice de Friends of Asia, coéditrice de Asia Dignity Freedom and Democracy.

Egyiptom

Essam Chaaban, journaliste, écrivain, Haby al-Masri, journaliste.

Spanyol állam

Juan Martin Moreno ; Soelí Lemes de Souza, citoyenne brésilienne ; Rakel Saiz Querendez, militante CNT, Pays basque ; Jacinto Duran Largo, syndiqué ESK ; Andeka de Miguel Zabala, président du comité d’entreprise d’un collège privé ; Miguel García Murillo ; Juan Manuel Lodosa, militant antiimpérialiste, Bizkaia ; Reme Martín Rodríguez, LAB, MPB, CORCI ; Comité de liaison trotskyste de l’État espagnol (CETEE).

USA

(a szervezet megjelölése csak azonosításra szolgál) Mark Burrows, ancien coprésident et actuel rédacteur en chef des publications de Railroad Workers United (RWU), Chicago, Illinois ; Nancy Wohlforth, ancienne présidente émérite (à la retraite du syndicat Office and Professional Employees International Union (OPEIU), Venice, Californie ; Ron Dicks, ancien directeur régional (retraité), IFPTE (ingénieurs professionnels et techniques), San Francisco, Californie ; Nnamdi Lumumba, coprésident du Ujima People’s Progress Party, Baltimore, Maryland ; Desiree Rojas, présidente, section de Sacramento, Labor Council for Latin American Advancement (LCLAA), Sacramento, Californie ; Traven Leyshon, vice-président de l’AFLCIO du Vermont, Montpelier ; Mya Shone, comité directeur de Socialist Organizer, Vallejo, Californie ; Linda Thompson, comité des retraités de l’AFSCME, MA Green Rainbow Party, Boston, Massachusetts ; Jerry Levinsky, organisateur, Western Massachusetts AFL-CIO ; Alan Benjamin, membre du comité de rédaction du journal The Organizer, New York ; Millie Phillips, comité de continuation, LCIP, Oakland, Californie ; Brandon Walker, Ujima, Baltimore, Maryland ; David Walters, membre retraité, IBEW 1245, Pacifica, Californie ; Dan Kaplan, organisateur, AFT 1493, San Mateo, Californie ; Allan Fisher, ancien président (retraité), AFT 2121, Santa Cruz, Californie ; Mark Vorpahl, délégué syndical en chef, SEIU Local 49, Portland, Oregon ; Connie White, comité de continuation, LCIP, Long Beach, Californie ; Sabrina Peña-Young, comité de continuation, Labor and Community for an Independent Party (LCIP), Chicago, Illinois ; Sandy Eaton, Massachusetts Nurses United (ret.), Quincy, Massachusetts ; Don Bryant, Cleveland Peace Action, Cleveland ; Gary Votour, trésorier, South Carolina Workers Party, Caroline du Sud ; Jim Lafferty, Ancien président, Los Angeles, National Lawyers Guild, Los Angeles, Californie ; Donna Dewitt, ancienne présidente, South Carolina AFL-CIO, Charleston, South Carolina ; Michael Carano, Teamsters Local 348 (retraité), Tallmadge, Ohio.

France

Parti des travailleurs

Nagy-Britannia

(személyes címen) Jane Doolan, membre de l’exécutif national de Unison ; Audrey White, Liverpool ; Mike Calvert, secrétaire adjoint de la section Unison d’Islington ; Nick Phillips, Syndicat Unite Community ; Henry Mott, Syndicat Unite Community ; Charlie Charalambous.

Görögország

Andreas Guhl ; Sotiria Lioni. Haiti Berthony Dupont, rédacteur en chef,

Haiti

Liberté

Magyarország

Les partisans de la IVe Internationale en Hongrie ; Somi Judit, militante ouvrière.

India

Subhas Naik Jorge, syndicaliste, Goa ; Denzil Cheruvathoor, syndicaliste, Mumbai ; Franklin de Souza, syndicaliste, Mumbai ; Gausuddin Shaikh, syndicaliste, Mumbai ; Nambiath Vasudevan, syndicaliste, Mumbai.

Irán

Kaveh Nematipour.

Olaszország

Association « L’école pour la paix », Turin ; Arancio Viviana, membre du secrétariat de la FLC-CGIL, Caltanissetta ; Sergio Bonsignore, membre du secrétariat de la FLC-CGIL, Caltanissetta ; Giuseppina Calabrese, membre de l’assemblée générale de la FLC-CGIL ; Rita Campioni, militante pour les droits sociaux et démocratiques, Voghera ; Franco Cilenti, directeur de la revue Lavoro e Salute ; Giovanni Cocchi, militant pour les droits sociaux et démocratiques, Bologne ; Lillo Corda, membre de l’assemblée générale de la fonction publique-CGIL, Caltanissetta ; Loretta Deluca, secrétaire de la section Leini-Torino, Rifondazione Comunista ; Marina Dell’Utri, secrétaire générale de la FLC-CGIL, Enna ; Lillo Fasciana, membre de l’assemblée nationale de la FLC-CGIL ; Dario Granaglia, membre de l’assemblée provinciale de la FIOM, Turin ; Daniele Grego, membre de l’assemblée générale de la CISL-Ecole, Piemonte ; Monica Grilli, membre de l’assemblée nationale de la FLC-CGIL-Ecole ; Tonia Guerra, membre de la direction nationale de Rifondazione Comunista ; Giovanni Di Martino, membre du secrétariat de la FLCCGIL, Enna ; Basilia Lotario, présidente de « Proteo Fare Sapere », Enna ; Gabriella Mancuso, présidente de l’assemblée générale de la FLC-CGIL, Enna ; Giuseppe Micciché, secrétaire général de la FLCCGIL, Enna ; Alberto Musca, président de « Proteo Fare Sapere », Caltanissetta ; Elisabetta Raineri, rédactrice de Tribuna Libera ; Adriana Riggi, membre de l’assemblée générale de la FLC-CGIL, Caltanissetta ; Diego Stagno, secrétaire général de la FLC-CGIL, Caltanissetta, Lorenzo Varaldo, coordinateur du mensuel Tribuna Libera ; Vanna Ventre, rédactrice de Tribuna Libera.

Izland

Marzuk Ingi Lamsiah Svanlaugar, membre du Socialist Party d’Islande (Sosialistaflokkur Islands) ; Karl Hedinn Kristjansson, membre du Socialist Party d’Islande (Sosialistaflokkur Islands)

Marokkó

Mohamed Bentouhami, avocat, Al Hoceïma ; Moufid Zekkaghi, avocat, Tanger ; Mohamed el-Mansouri, avocat, Rabat ; Mohamed Dalouh, avocat Al Hoceïma ; Karam Lamqaddam, avocat, Al Hoceïma ; Abdessamad El jaziri, avocat, Al Hoceïma, Azzeddine el-Mommouhi, avocat, Nador ; Mouad Bentouhami, avocat stagiaire, Al Hoceïma ; Ahmed Lemkenfi, journaliste ; Ahmed Rabeh, enseignant, Nador ; Mohamed Jedraoui, ouvrier, Al Hoceïma ; Mohamed Benhaddou, syndicaliste enseignement, Errachidiya ; Thami Laamoum, syndicaliste enseignement, Tétouan ; Mohamed Saddik Abakhkhar, militant de gauche, Meknes ; Btissam Chakir, doctorante chercheuse, Meknes ; Mourad el-Ajbari, enseignant, Toulouse, France ; Mohamed Dahak, syndicaliste enseignement retraité, Oujda. Ad BC, syndicaliste UMT, Casablanca ; Mohamed Attabi, responsable national syndicat des transports (UMT) ; Mohamed elGhoulbzouri, secrétaire du bureau local du syndicat national de l’enseignement supérieur UMT ; Khalid Salhi, vice-secrétaire national du syndicat national de l’enseignement supérieur UMT ; Habil Bouras, chômeur, Al Hoceïma ; Mohamed el-Ajbari, syndicaliste commerce Al Hoceïma ; Y. Lamine, éditeur du bulletin « Lettre ouvrière et d’informations » ; Omar A.B., professeur agrégé, Agadir ; Azizi Jbari, employé hygiène, syndicaliste UMT, Tétouan ; Sanaa Ahayek, doctorante en droit, Tétouan.

Mexikó

Israel Cervantes, Generando Movimiento (travailleurs de General Motors du Mexique) ; Fernando Serrano Monroy, secrétaire général du Syndicat indépendant des travailleurs académiques et administratifs du Colegio de Bachilleres du Chiapas (SITAACOBACH) ; Juan Carlos Vargas Reyes, commission exécutive nationale de la Nouvelle centrale des travailleurs ; Muriel Ernesto Gómez Alvarado, Conseil central de lutte section 40, Coordination nationale des travailleurs de l’éducation (CNTE) ; Fernando Márquez Duarte UAW 2865 ; Liliana Plumeda, Syndicat national des travailleurs de l’éducation (SNTE) section 2 ; Raymundo Blas, ouvrier du bâtiment, militant de la LCI, CORQI ; Marco Rojo, Union nationale des travailleurs par application ; Catalina Miranda, SNTE section 37 ; Irma Moran, collectif La Basse-Californie résiste ; Laura Alejandra Rivera Arvizu, professeure ; Luis Carlos Haro Montoya, historien ; Rosemberg Pérez García SNTE section 40 ; Daniel Gómez Meza SNTE section 40, CNTE ; Jorge Manuel Arcia Nájera, retraité, section 7 SNTE ; CNTE ; Russell Aguilar, retraité de la section 7 SNTE, CNTE ; Marian Nuñez Lugo, étudiante UABC ; Hiram Vidal, étudiant et travailleur ; Carlos Uriel Salmerón, étudiant en psychologie ; David Martínez, historien ; Christian Santana González, étudiant UABC ; Manuel Ángeles, journaliste sportif ; Jesús Casillas Arredondo, professeur ; Raúl Ramos Sánchez, étudiant UABC ; Gilberto Montes Vázquez LCI ; Roger Cerda, retraité, section 7 SNTE ; Ana Lilia Escalante, LCI ; Fredy Rodríguez coopérative des motos-taxis bleus ; Colectivo Generando Movimiento, travailleurs de General Motors du Mexique ; Comité de Mexicali pour la solidarité avec la cause du peuple palestinien.

Moldavia

Léonid Tchornykh, pour l’Organisation marxiste « le Coin rouge »

Palesztina

Naji El Khatib, One Democratic State Initiative (ODSI), Initiative pour un seul État démocratique.

Pakisztán

Anwer Gujjar, président de la All-Pakistan Trade Union Federation (APTUF) ; Nasir Gulzar, secrétaire à l’information de l’APTUF ; Rubina Jamil, secrétaire générale de l’APTUF ; Zarqa Soh hail, présidente de Punjab Employees Social Security, Staff Nursing Union, syndicat des employés de la sécurité sociale du Pendjab et des infirmières ; Fahad Munir, militant de l’organisation de jeunesse ; Saniya Bibi, syndicat des femmes conductrices de Rickshaw du Pendjab ; M. Ilyas, secrétaire adjoint de l’APTUF ; Amna Ali, Association des enseignants du Pendjab ; Main Khalid, président du syndicat des cheminots ; Muhammad Tahseen, Comité d’action pour les droits du peuple ; Director Faiz, Fondation pour la paix Indopak forum ; Sajid Kazmi, rédacteur en chef ; Adeeba Akram, enseignante ; Front de libération du travail en servitude (Bonded Labour Liberation Front) ; Syeda Ghulam Fatima Gilani, secrétaire générale de Bonded Labour Liberation Front Pakistan ; Rashed Rahman, rédacteur ; Farzana Bari ; Yasir Gulzar, secrétaire aux relations internationales (APTUF) ; Muhammad Imran, représentant le Qadri Engineering Employees Union/ syndicat de l’ingénierie ; Zulifqar Ali (Kasur), secrétaire général du Syndicat des travailleurs des métiers à tisser, district de Kasur ; Rahmat Ullah, secrétaire de la section jeunesse de All-Pakistan Trade Union Federation ; Bilal Ahmad Sial, président de Shezan International Workers Union, trésorier de Pakistan Workers Federation ; Aliya Jabeen (Gujranwala) présidente de l’Association des infirmières (PESSI) district de Gujranwala ; Shahid Iqbal Daskavi, journaliste ; Ameen Shah Al Hammd, Syndicat des imprimeurs APTUF, Pendjab ; Mian Zahid, premier vice-président de Sanati Mazdoor Welfare Society, Société ouvrière d’aide sociale, Labour Colony ; Muhammad Khalid, membre du Sazgar Engineering Workers Union (Ingénierie) ; Mirza Riffat ul Beg, secrétaire général PEL Workers Union ; Mohsin Ilyas secrétaire général du Packages Workers Union, syndicat des travailleurs de l’emballage, membre fondateur ; Sanati Mazdoor Etihad (Travailleurs industriels unis - Pakistan) ; Faiqa Shahbaz, secrétaire générale Women Workers Union, Syndicat des femmes travailleuses ; Aima Gulzar, secrétaire générale APTUF, Pendjab ; Sajid Shah, membre de l’exécutif de Railways Workers Union, Syndicat des cheminots ; Mahpara Alam, syndicat des enseignants du Pendjab ; Kamran Sagheer, président de Nisar Art Press Workers Union, syndicat des travailleurs de Nisar Art Press ; Amir Saeed Rawn, avocat à la Cour suprême du Pakistan, ancien secrétaire général du Conseil du barreau de la Haute Cour ; Nasir Mahmood secrétaire à l’information de la All-Pakistan Trade Union Federation, Pendjab ; Shahzad Masshi, président du Mazdoor Union Municipal Committee, Syndicat des travailleurs municipaux (Kot Radha Kishan) ; Muhammad Shabaz Bhatti, Syndicat des travailleurs de Muller et Phipps ; Shafiq Khan, président PC Hotel Employees Union, syndicat des employés de l’hôtellerie ; Ameer Abdullah Nayazi, président J & P Courts Workers and Staff Union, personnel judiciaire.

Fülöp-szigetek

Partido Mnanggagwa (Parti des travailleurs, PM).

Portugália

Plate-forme pour un parti des travailleurs ; Raquel Varela, professeur, historienne ; Mário Tomé, colonel retraité de l’armée, « capitaine d’avril ,» ex-député de l’UDP, ex-secrétaire général de l’UDP, membre du Réseau écossocialiste ; Pedro Viegas, professeur ingénieur.

Kongói Demokratikus Köztársaság

Kaneke Kanyanduru Rodrigue, coordinateur du Comité pour le Parti démocratique indépendant des travailleurs et des paysans (PDITP) en province du Tanganyika, à Kalemie ; Shabilepa Musimbi Gaius, coordinateur du Comité pour le PDITP en province du Sud-Kivu à Bukavu ; Kibally Yunga Marcel, coordinateur du Comité pour le PDITP en province du Haut-Katanga, à Lubumbashi ; Muhindo M. Sambo Frédéric, coordinateur du Comité pour le PDITP en province du Nord-Kivu à Goma.

Románia

Constantin Cretan, président de la Fédération nationale du travail (FNM) ; Luliu Iulian Pauna, président exécutif du Syndicat national du travail d’Olténie ; Gheorge Militaru, président exécutif du Syndicat national du travail de la Vallée du Jiu ; Tiberiu Grigoriu, président exécutif, Ligue des travailleurs de Roumanie ; Marioara Cretan, présidente, Organisation des femmes de la FNM.

Oroszország

Alexandre Voronkov, Union des militants de gauche de l’espace post-soviétique

Sri Lanka

Saman Mudunkotuwage ; Saman Panapura ; Nandasiri Thenuwara.

Svájc

Militants du CORQI en Suisse (Tribune OuvrièreBüezer Tribüne).

Szíria

Haji Mustapha Bassam, président du bureau politique de Union of Syrian Coordinations Around the World (USCAW) ; Faraj Barakhdar, poète (en exil).

Togo

Messan Lawson, secrétaire national du Parti démocratique des travailleurs/L’Émancipation.

Tunésia

Alaa Talbi, chercheur en histoire ; Lotfi Guesmi militant ouvrier.

Törökország

Munzur Pekgüleç, ancien président de Deri-Is (syndicat des travailleurs du cuir affilié à la confédération Türk-Is) ; Metin Ebetürk, ancien président de Sosyal-Is (syndicat des employés de bureau affilié à la confédération DISK) ; Mehmet Özgen, réfugié politique turc au New Jersey, ÉtatsUnis, qui est resté en prison pendant quinze ans après le coup d’État militaire de 1980 ; Hülya Havadır, IKEP, Ankara ; Kadrican Mendi, IKEP, Adapazarı ; Sevim Simsek, président du Parti des travailleurs (IKEP).

Ukrajna

Andreï Moryak, militant internationaliste ; Victor Sidorchenko, Union des militants de gauche de l’espace post-soviétique

Zimbabwe

Mafa Kwanisai Mafa, Chimurenga Vanguard section du Zimbabwe du CORQI, président ; Arasiah Phiri, secrétaire aux affaires féminines, Association nationale des enseignants du Zimbabwe, Chimurenga Vanguard ; Kudakwashe Shambare ; Mouvement des socialistes panafricains du Zimbabwe ; Tafirenyika Shoko, Mouvement des socialistes panafricains du Zimbabwe ; Mkondo Tungamirayi, Société des étudiants panafricains ; Nathan Ndlovu, Société des étudiants panafricains ; Takudzwanashe Taringa, Société des étudiants panafricains ; Tinashe T. Maenzanise, Société des étudiants panafricains ; Albert Chimhofu, Congrès de l’Union des étudiants du Zimbabwe ; Tipei Loratta Dube, Conseil de solidarité avec la Palestine ; Ntandoyenkosi Ayanda Ndhlovu, Congrès de l’Union des étudiants du Zimbabwe ; Shadreck Matindike ; Mouvement des socialistes panafricains du Zimbabwe ; Pianos Mugomba, Congrès de l’Union des étudiants du Zimbabwe ; Victor Maride, ZANU PF ; Cale eb Kuranga, Mouvement des socialistes panafricains du Zimbabwe ; Fortune Madondo, Forum de la jeunesse du Zimbabwe ; Tapiwanashe Chikwinho, Mouvement des socialistes panafricains du Zimbabwe ; Runesu Gumbo, Congrès de l’Union des étudiants du Zimbabwe ; Memory Rudo Mupandawana, Mouvement des socialistes panafricains du Zimbabwe ; Isabel Shumba, Mouvement zimbabwéen des socialistes panafricains ; Tanaka Chipere, Société des étudiants panafricains ; Rhoda Mafa, Congrès de l’Union des étudiants du Zimbabwe.

Csatlakozás, a felhívás további aláirása ezen a mailcímen:  internationalmeeting2025@gmail.com

NEMZETKÖZI BIZOTTSÁG AZ AFGÁN NŐK VÉDELMÉBEN

 

Mi, a 2022. október 29-én tartott Nemzetközi Dolgozó Nők Konferenciájának küldöttei, miután megkaptuk a Spontán afgán női mozgalom konferenciánkhoz intézett üzenetét, úgy határozunk, hogy nemzetközi bizottságot hozunk létre a rezsim ellen tüntető afgán nők védelmére.

Az üzenet az afgán nők tálib rezsim általi üldöztetéséről szól, valamint a nők tiltakozásáról és tüntetéseiről e támadások ellen.

Elhatároztuk, hogy széles körben megismertetjük afgán testvéreink üzenetét saját országainkban és különösen az üzenetben szereplő hat követelést (lásd alább).

Az általuk megfogalmazott követelések megvalósítása érdekében felhívunk minden olyan nőt és férfit, aki elkötelezett a demokratikus jogok és a nők jogainak védelme mellett, hogy csatlakozzon hozzánk a nemzetközi bizottsághoz kampányt szervezésében

(A konferencia által egyhangúlag elfogadva)

-      - - - - - - -

A "spontán afgán nőmozgalom" üzenete a Dolgozó Nők Nemzetközi Konferenciájának (2022. október 28., Kabul)

"Ma az afgán nők a legembergyűlölőbb rendszerben élnek, ahol minden emberi és polgári joguktól megfosztják őket.

Éppen emiatt az afgán nőaktivisták a tálib rezsim 2021. augusztusi megalakulása után saját tiltakozó mozgalmat alakítottak. Ez a mozgalom szervezett női tüntetéseket a következő városokban: Kabul, Dzsalalábád, Herat, Mazar-e-Sharif és Bamiyan - ezekkel a jelszavakkal: kenyeret, munkát, szabadságot!

Amikor a nők tiltakoznak és tüntetnek a jogaik megsértése ellen, a tálib rendőrség brutálisan elnyomja őket, veri, börtönnel és halállal fenyegeti őket [...].

A tálib hírszerző szolgálatok beazonosítják a női aktivistákat és tüntetőket, letartóztatják őket a tüntetések alatt, a felvonulások végén vagy később az otthonukban, börtönbe zárják őket, megkínozzák hivatalos vagy magánbörtönökben. (az ENSZ szeptemberi jelentése megerősíti a tálibok magánbörtöneinek létezését és a foglyok kínzását).

[...] Nem tudni, hány női tüntető és szabadságharcos van bebörtönözve és a magánbörtönökben milyen állapotban lehetnek. A hazai és külföldi emberi jogi szervezeteinek és a fogvatartottak családjainak nincs hozzáférésük.

[...] Néhány tálib börtönből szabadult nő kínzásokról, szexuális bántalmazásról, családtagjaik ellen is halálos fenyegetésekről beszélt, ügyvédhez való hozzáférés és a külvilággal való kommunikáció hiányáról.

A több tucatnyi női harcos és tüntető mellett, akik tálibok szörnyű börtöneiben szenved, tucatnyi női aktivistát megöltek [...], jelenleg több százan üldöztetnek és bujkálni kényszerülnek, szocialisták, szekularisták, feministák, civil társadalmi aktivisták, emberi jogi aktivisták, nőjogi aktivisták, újságírók, tanárok, egyetemi és középiskolai hallgatók és háziasszonyok. [...] A tiltakozó nőket körözik, életük halálos veszélyben van.

-     Ezért a "Spontán Afgán Női Mozgalom" követelései a franciaországi, németországi, amerikai és a világ más országainak nőharcosaihoz és progresszív erőihez hasonlóan a következőek: Nemzetközi bizottság létrehozása az afgán női tüntetők védelmére. A vezető nemzetközi nőjogi és emberi jogi szervezetek támogatásátnak kérése a hivatalos és magán tálib börtönökben fogva tartott nők azonosításához. Nemzetközi kampány indítása  a tálib börtönökben lévő női tüntetők szabadon bocsátásáért. Nyomásgyakorlás a körözött és veszélyeztetett nők védelméért Afganisztánban. A nők nemzetközi szolidaritásának megteremtése az afganisztáni női harcosokkal. Anyagi támogatás a bebörtönzött és körözött nők családjai számára."

 

A Nemzetközi Bizottság az afgán nők védelmére első aláírói:

ALGÉRIA : HAFSI Nadia. NÉMETOSZÁG : ALBERT Lara, Die Linke, IG Metall ; SCHADE Vera, Die Linke. BELGIUM : AIME Emilie, pedagógus ; DARMONT Eléonore, diák ; K. Olga, szociális munkás ; BÉNIN : GNONLONFOUN Liliane, szakszervezeti aktivista ; CHILE : LAPERTE Marcela, független mozgalom a nép jogaiéért (MIDP). SPANYOL ÁLLAM : MARTIN Reme, nyugdíjas, munkásaktíva. USA : BACCHUS Natalia, szakszervezeti aktivista Baltimore (Maryland)* ; BROWN Diamonte, szakszervezeti aktivista (AFT, AFL-CIO) (Maryland)* ; KHONSARI Niloufar, migránsjogi aktivista, ügyvéd ; KNOX Lisa, migránsjogi aktivista, ügyvéd; ROJAS Désirée, szakszervezeti aktivista (AFL-CIO)* ; SHONE Mya, Socialist Organizer; FRANCIAORSZÁG : ADOUE Camille, diák ; ANANOU Sarah ; ANDERSON Amy ; BAHLOUL Maïa, diák, FJR ; CORBEX Pascal, szakszervezeti aktivista; DUPUY Martine, POID ; FAUCHEUX Patrice, szakszervezeti aktivista ; FAURY Stéphanie, szakszervezeti aktivista; KEISER Christel, POID, a Dolgozó nők bizottsága felelőse ; LISCOËT Catherine, POID ; MAS Nicole, POID ; MICHAUD Isabelle, szakszervezeti aktivista, CGT ; RADJAÏ Émilie ; ROUDIL Isabelle, szakszervezeti aktivista; SAUVAGE Jeanne, kutatópedagógus ; TEMPEREAU Lucile,; THRONE Stella ; TIZZI Djemilla, syndicaliste. HAITI : THELOT Myrlène, Haïti Liberté. MAGYARORSZÁG : SOMI Judit, munkásaktíva. OLASZORSZÁG : GRILLI Monica, pedagógus, szakszervezeti aktivista; PANTELLA Agata, pedagógus. MAROKKÓ : LAMINE Sakina. MEXIKÓ : DIAZ CRUZ Maria de Lourdes, Moviemento Nacional por la transformacion Petrolera ; ORTEGA Marisela, Institu de formation politique de MORENA ; PLUMEDA Liliana Aguilar, Kommunista Internacionalista Liga ; SUAREZ Lidia, nemzeti pedagógiai egyetem. PAKISZTAN : JAMIL Rubina, All Pakistan Trade Union Federation. FÜLÖP-SZIGETEK : MIRANDA Judy Ann, (PM). ROMÁNIA : CRETAN Marioara, Romániai dolgozók ligája. 

* személyes címen

 

Csatlakozom az Afgán Nők Védelmének Nemzetközi Bizottságához

(név, keresztnév, foglalkozàs, minőség, cím, e-mail vagy telefonszám)  

·        Elküldendő: afghanistanwomen2022@gmail.com

OKTÓBER 29-30. VILÁGKONFERENCIA A HÁBORÚ ÉS KIZSÁKMÁNYOLÁS ELLEN, A MUNKÁSINTERNACIONÁLÉÉRT

A világkonferencia felhívása (Párizs, október 29-30.) a háború és kizsákmányolás elleni nemzetközi munkásbizottság kezdeményezésére, a Munkás Internacionáléért.*

Mi, munkások, fiatalok, a munkás- és demokratikus mozgalom harcosai 47 országból és minden kontinensről, a nemzetközi szocializmus történelmi alakjának, Jean Jaurès-nak az 1914-es háború kitörésének előestéjén mondott szavait idézzük: "A kapitalizmus úgy viseli magában a háborút, mint a felhő a vihart".

A formula még mindig aktuális. 2022-ben háborúk pusztítanak minden kontinensen, mészárlásokat, pusztítást, éhínséget és járványokat okozva. Emberek tízmillióit űzik el országukból. Tanúi vagyunk az emberi civilizáció puszta és egyszerű eltűnésssel fenyegető félelmetes visszavonulásának. A világ népei és munkásai ellenzik a háborút. Tudják, hogy ez még több elnyomást és kizsákmányolást jelent.

A legcsekélyebb habozás nélkül kijelentjük, hogy ezek a háborúk, a pusztítás és a barbárság, amelyet elszabadultak, a termelési eszközök magántulajdonán alapuló kapitalista rendszer bomlásának termékei. Egy olyan rendszer, amely az egyre nagyobb profit érdekében nem riad vissza semmilyen agressziótól. A munkások tudják ezt: a "háborús erőfeszítések" nevében minden kormány, függetlenül attól, hogy a frontvonal melyik oldalán áll, megszervezi a deregulációt, a munkanélküliséget, az oktatás és a közszolgáltatások lerombolását, a gyárak leépítését, a vidék elnéptelenedését. A munkások tudják, hogy a háborút a kormányok mindig arra használják, hogy a munkásszervezeteket függetlenségük feladására és az államnak való behódolásra kényszerítsék.

Mint minden dolgozó, mi is elítéljük az ukrajnai háborút, amelyet Putyin elnök utasítására 2022. február 24-én kezdtek el. A konfliktus kezdete óta követeljük az orosz csapatok kivonását az országból. De mint minden munkás, mi is látjuk, hogy a nagy kapitalista hatalmak a Biden-kormányzat, a NATO és az Európai Unió égisze alatt mindent megtettek, hogy ezt a konfliktust kiprovokálják, és mindent megtesznek, hogy szítsák.

Találkozónk idején, több mint 100 000 amerikai katona állomásozik Európában. A NATO több tízezer katonát állomásoztat az ukrán és az orosz határon. Az Egyesült Államok és az Európai Unió már 140 milliárd dollárt adott a háborús erőfeszítésekre, főként Ukrajna felfegyverzésére. A politikusok és a média nyíltan beszélnek egy esetleges harmadik világháború és a nukleáris fegyverek használatának kockázatáról.

A dolgozókat nem lehet becsapni: az imperialista hatalmak növekvő ukrajnai beavatkozásának célja az USA és más multinacionális vállalatok uralmának kiterjesztése az egész világra. Biden elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszországon túl Kína lesz a célpont.

A kormányok minden percben 4 millió dollárt költenek háborúra. Igen: 4 millió dollárt percenként, több mint 2,1 billió dollárt évente – háborúra! Míg az éhezés a világon 800 millió embert érint, az élelmiszer-biztonság hiánya pedig 2,3 milliárd embert - és ezek a számok folyamatosan nőnek! 4 millió dollár percenként a háborúra! És hiányoznak a pénzeszközök annak a több tízmillió gyermeknek a megmentésére, akik évente meghalnak olyan betegségekben, amelyeket ismerünk és tudunk kezelni.

Ezért követeljük az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását, és követeljük az amerikai és NATO-csapatok kivonását Európából. Követeljük a NATO feloszlatását, a külföldi megszálló csapatok kivonását a világ minden országából, valamint az imperialista és neokolonialista beavatkozások megszüntetését.

Az ukrajnai háború ugyanis nem választható el a háborúk hosszú láncolatától, amelyek több mint fél évszázada pusztítanak minden kontinensen, olyan háborúk, amelyeket mindig a tőkés hatalmak szítanak, és amelyek térképe általában átfedésben van az altalaj gazdagságának térképével.

A dolgozóknak nincs közös érdekük sem a multinacionális vállalatokkal, sem a különböző országok kapitalistáival, sem a saját kormányaikkal. Mégis egyértelmű, hogy a nagy kapitalista országokban a munkásszervezetek vezetői nem hajlandók valóban szembeszállni a háborúval. Az Egyesült Államokban támogatják Biden elnök háborús törekvéseit; az Európai Parlamentben választott képviselőik olyan állásfoglalások mellett szavaznak, amelyek súlyosbítják az orosz nép elleni szankciókat, túlfegyverzik a hadviselőket és erősítik a NATO-val való kapcsolatokat.

Felhívást intézünk minden munkavállalóhoz és fiatalhoz, a munkásmozgalom minden eredetű aktivistájához, a munkásszervezetekhez. Utasítsuk el a szent szövetség minden formáját a háborút szító kormányokkal és azokkal a tőkésekkel, akiknek az érdekeit védik. A béke és a társadalmi igazságosság ügyével csak az egész világ munkásainak és népeinek egyesülése áll összhangban. Le a háborúval! Le a kizsákmányolással! A világ munkásai, munkásszervezetek, elnyomott népek, egyesüljünk a háború és a kizsákmányolás ellen, követeljük a békét és őrizzük meg az emberiség jövőjét!

Kampányok

A világkonferencia 47 felszólaló meghallgatását követően rögzíti és támogatja a küldöttek által előterjesztett javaslatokat:

1. a Nemzetközi Dolgozó Nők Konferenciájának kezdeményezéseit, különösen az afgán nőket támogató nemzetközi bizottság megalakítását.

2. Felhívás az oroszországi foglyok családjainak támogatására és a Kirill Ukraincev orosz szakszervezeti aktivista szabadon bocsátásáért folytatott nemzetközi kampányra.

3. Felhívás az Amazon dolgozóinak megszervezését célzó nemzetközi kampány támogatására.

4. A kínai aktivisták felhívása, hogy "minden ország dolgozói álljanak ki a kínai nép elleni háborús előkészületek ellen".

5. A szolidaritásra és pénzügyi kampányra való felhívás a mexikói völgy népének támogatására (munkásház)

6. A Zimbabwe elleni nemzetközi szankciók feltétel nélküli feloldására való felhívás.

7. Felhívás, hogy ellenzünk minden amerikai és ENSZ beavatkozást Haitin.

8. Az indiai és pakisztáni küldöttek felhívása az állandó háborútól szenvedő kasmíri nők elnyomásának elítélésére.

9. A brit küldött javaslatára a liverpooli dokkerek bérharcának támogatása.

10. A világi Palesztina képviselőjének felhívása - amely a világi és demokratikus Palesztináért és a menekültek visszatérési jogáért küzd -, hogy támogassuk a palesztin nép jogaiért folytatott küzdelmét.

11. A Dolgozó Nők Nemzetközi Konferenciájának magyar küldöttjének felhívása az európai romák elnyomása ellen, akik megérdemlik a világ dolgozóinak szolidaritását. 

* 32 ország küldötteitnek részvételével: Algéria, Németország, Azania/Dél-Afrika, Banglades, Belgium, Bénin, Burkina Faso, Kanada, Chile, Kolumbia, Spanyol Állam, USA, Franciaaország, Nagy-Britannia, Görögország, Haiti, Magyarország, India, Olaszország, Marokkó, Mexikó, Pakisztán, Palesztina, Peru, Fűlöp-szigetek, Portugália, Románia, Oroszország, Svájc, Togo, Törökország, Zimbabwe. Néhányan nem tudtak személyesen eljönni: Afganisztán, Ausztrália, Belorusszia, Brazilia, Burundi, Kína, Korea, Egyiptom, Nigéria, Szenegál, Sri Lanka, Tunézia

.

A háború elleni nemzetközi rendkívüli találkozó felhívása (2022. április 3.)

 

A világ dolgozói, munkásszervezetek, elnyomott népek, egyesüljünk a háború és a kizsákmányolás ellen!

Mi, különböző földrészek 53 országában élő dolgozók, fiatalok, a munkásmozgalom és a demokratikus mozgalom aktivistái magunkénak valljuk Jean Jaurès, a nemzetközi szocializmus történelmi alakjának az 1914-es háború kitörésének előestéjén elhangzott mondatát: "A kapitalizmus úgy hordja magában a háborút, mint felhő a vihart ". 

A formula a legégetőbb aktualitással bír. A háborúk minden kontinensen pusztítanak, emberek tízmillióit űzik el országukból. Emberek tízmillióit űzik el országukból. Egész országok pusztulnak. Az éhínség az egész világon terjed.

Kijelentjük a legkisebb habozás nélkül: ezek a folyamatos háborúk, a rombolás és a barbárság, amit a munkások és a népek ellen szabadítanak el, a termelőeszközök magántulajdonán alapuló bomló kapitalista rendszer gyümölcse. Olyan rendszer, amely az egyre nagyobb profit érdekében nem riad vissza semmilyen agressziótól, nem riad vissza semmilyen agressziótól.

A Putyin elnök által 2022. február 24-én Ukrajnában kirobbantott háború nem kivétel a szabály alól. Ezt a beavatkozást semmi sem indokolja. Ezért a beavatkozás befejezésére, azonnali tűzszünetre és az orosz csapatok Ukrajnából való kivonására szólítunk fel.

Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a nagy tőkés hatalmak - Biden észak-amerikai adminisztrációja vezetésével -, az Európai Unió, különösen Németország, Franciaország és Nagy-Britannia tegnap mindent megtettek, hogy ezt a konfliktust kiprovokálják. Ma pedig mindent megtesznek azért, hogy ezt fenntartsák.

A NATO csapatokat, több tízezer katonát vonultat fel az orosz határon erejüket hétről hétre megerősítve. A NATO és tagállamai állandó túlfegyverkezést biztosít Ukrajnának, légtérzárat a határaikon.

A NATO, az Egyesült Államok és az Európai Unió társult felek a háborúban.

Ezért kombináljuk az "orosz csapatok kivonásának" követelését "az amerikai és a idegen csapatok Európából kivonásának" követelésével, "az összes külföldi megszálló csapat kivonását a világ minden országából", "minden imperialista és neokolonialista beavatkozás" befejezését, a "szankciók feloldását" és a "NATO felszámolását".

A munkásoknak nincs közös érdekük a multinacionális cégekkel és a különböző országok tőkés osztályaival. Nincs semmiféle közös érdekük a saját országuk kormányával.

Felhívást intézünk minden dolgozóhoz és fiatalhoz, a munkásmozgalom bármely irányzatához tartozó aktivistáihoz és a munkásszervezetekhez: utasítsatok el mindenfajta szent szövetséget (intézményesített osztálybékét) a háborúzó kormányokkal, a multinacionális vállalatokkal és a tőkésekkel, akik háborúkat provokálnak. Az egyetlen össszefogás, amely összhangban van a béke és a társadalmi igazságosság ügyével, az a munkások egyesülése, a világ dolgozóinak és népeinek szövetsége.

 

Le a háborúval, le a kizsákmányolással!

Venezuela, államcsíny

Az amerikai imperializmus nem először szít államcsínyt Latin-Amerikában (pl. 2016-ben láttuk Brazíliában Temert, aki utat nyitott Bolsonaronak). Venezuelában sem először, ebben a blokád által fojtogatott országban, ahol a venezuelai nemzet tulajdonában lévő kőolaj megrablására készül. Ezúttal azonban nem is rejtegeti, hogy azt a Trump-adminisztráció - Bolsonaroval versenyben - idézte elő.

Január 22-én 7 h 30-kor az USA alelnöke, Mike Pence Twitter-oldalán jelentette be a másnapi államcsínyt : «Mi, az amerikai nép nevében azt mondjuk, Venezuela bátor népével vagyunk, hogy holnap hallassa hangját»

Alig 24 órával később Guaido, a Parlement elnöke, saját maját kikiáltotta «ügyvezető elnöknek» és a puccskisérletet azonnal üdvözölte az amerikai imperializmus és a régióban lévő bábjai. Trump miniszterén keresztül azonnal lovaggá ütötte Guaidot: «Az USA elismeri Venezuela új ügyvezető elnökét», melyet Bolsonaro követett fenyegetésével a brazil hadsereg bevetéséről.

Az sem kelt meglepetést, hogy a puccsisták és megbízóik az Európai Tanács támogatását élvezik, amely ki merészeli jelenteni, hogy «a venezuelai nép tömegesen követeli a demokráciát és saját sorsának irányítását». Na és Macron szégyenletes megnyilatkozása: «Maduro megválasztása illegitim», megerősítve, hogy az EU «a demokrácia restaurálását támogatja» !

Mintha a demokrácia és a népek jogai nem éppen ellentétesek lennének a Washington rendezésében folyó imperialista beavatkozással!

A Negyedik Internacionálé újjászervező bizottságának (CORQI) titkársága mélyen elítéli a venezuelai puccsot és az imperialista beavatkozást. Támogatja a venezuelai kormányt abban is, hogy Washingtonnal megszakította diplomáciai kapcsolatait. A dolgozók és a nép mellett áll, vallja, hogy nekik van joguk minden eszközzel ellenállni nemzeti szuverenitásuk védelmében.

Azon dolgozók, aktivisták, fiatalok, szervezetek és szövetségek mellett is kiállunk, akik az Usa-ban mondják Trumpnak: «A mi nevünkben nem!» és kötelezik az amerikai intervenció leállítását. A brazil dolgozók mellett, akik megpróbálnak Bolsonaroval szemben széles frontot létrehozni a brazil katonai beavatkozás megakadályozására.

A CORQI az egész világ munkásszervezeteit hívja, hogy mobizálódjanak:

Le az államcsínnyel!

Imperialisták, kifelé Venezuelából, kifelé Latin-Amerikából!

Trump, Bolsonaro, Európai Unió: el a kezekkel Venezuelától!

A venezuelai nép joga, hogy szabadon döntsön sorsáról!

Brazília

Mintegy 35 éve a brazil munkásosztály hatalmas mozgalomban felkelt a katonai diktatúra ellen és autentikus munkáspártot hozott létre részben a szakszervezeti kapcsolatokra építve, de szakítva ezzel az integrációval, a Dolgozók Pártját, a PT-t. A munkásmozgalom minden irányzatát e pártban gyűjtötte össze, benne voltak a hatalmas szakszervezet, a CUT aktivistái, népi szervezetek, mint a Földnélküliek Mozgalma és a hagyományos munkásmozgalmi irànyzatok. Nem csak a katonai diktatúra felett győzött, hanem hosszú időre beírta magát Latin-Amerika történetébe, hatással volt Argentinára, Chilére, Uruguayra. 

35 évvel később pedig a diktatúra nosztalgikus figurája került megválasztásra a köztársaság élére a «Brazília mindenek felett» szlogennel. Ki akarja irtani a «vörösöket», a «szélsőségeseket», akiknek a helyreállított rend nem tetszik.

Tény, hogy Bolsonaronak nosztalgiája van a fasizmus iránt, de még nem jelenti azt, hogy a fasizmus be is rendezkedett Brazíiliában. A két dolog különbözik. A munkásosztály küzdelem nélküli vereséget szenvedett el, de nem gázolták le. Őrzi ellenállási és harci képességét az előtte álló hatalmas küzdelemhez.

A rothadó tőkés viszonyok között a «Népfront megnyitja az utat a fasizmus felé» mondja ki Átmeneti programunk, ezért központi kérdés a forradalmi párt létrehozása. 

Brazíliában is a népfront nyitott ajtót Bolsonaro győzelméhez. A PT 13 éven keresztül a hatalomban ezzel politikával vetette alá az osztályt az imperializmusnak, nem megkérdőjelezve a diktatúra maradék intézményrendszerét, benne a hadsereget, a rendőrséget, az igazságszolgáltatást, a munkás- és szakszervezetellenes törvényeket. Messze nem teljesítette földreformot, amit a földnélküli parasztok annyira vártak, hagyta, hogy legyilkolják őket a nagybirtokosok, hogy a profit kedvéért Amazóniában több milliónyi négyzetkilométert megsemmisítsenek. A PT a hatalomban nemcsak, hogy nem újraállamosított, hanem folytatta a privatizációkat, főként az olaj- és gázkincset, annak vállalatát, a Pré-salt, a Petrobrast. A lista pedig folytatható. Ez a politika fegyverezte le a munkásosztályt, amely pedig sokszor, különlegesen erős általános sztrájkokkal, tüntetésekkel mutatta ki elégedetlenséget. Ahelyett, hogy a PT szervező faktora lett volna a munkásmozgalomnak és -ellenállásnak, vezetése a demoralizáció, dezorganizáció, az osztály felbomlásának vezérkarává vált.

Amikor pedig az észak-amerikai imperializmus beavatkozott – mert a dolgok nem haladtak elég gyorsan és elég messzire –, brazíliai reléin keresztül a PT fejét levágta, a korrupcióellenes harc jelszavával Lulát börtönbe csukta és megfosztotta a PT-t attól, hogy saját jelöltje legyen az elnökválasztáson. Nem arról van szó, hogy Lula korrupt vagy nem. Lehet, hogy az. De a munkásmozgalom számára senki adjon erkölcsi leckét, pláne ne Trump, a Ku Klux Klan híve, annak saját joga a korrupció meg- és elítélése, saját elnökjelölt állítása! Ami miatt ez a jelölés nem történhetett meg, annak semmi köze nincs a korrupcióhoz. Ahhoz van köze, hogy az imperializmus el akarta hallgattatni a szervezett munkásosztály hangját. A PT vezetése pedig elfogadta, ez vezetett Bolsonaro győzelméhez.

Vajon a kialakult helyzet csak Brazíliára érvényes vagy általános tendencia minden kontinensen?

(DG 2018.nov.1)