Nem, Jacques Attali 1981-ben nem jósolt meg egy "világjárványt", amelynek célja a "népesség csökkentése" volt

 

FAKE OFF - François Mitterrand egykori tanácsadója elítéli a közösségi oldalakon neki tulajdonított, de "totálisan kitalált" szöveget

Vajon Jacques Attali kívánt volna egy olyan járványt, amely az idősek halálát okozza? François Mitterrand egykori tanácsadójának tulajdonított szöveg terjed a közösségi oldalakon.

Ezek, az Attalinak tulajdonított megjegyzések azonban nem szerepelnek a forrásként említett könyvben:

"A jövőben meg kell találnunk a módját annak, hogy csökkentsük a népességet. Az idősekkel kezdjük, mert amint 60-65 év fölé érnek, az emberek tovább élnek, mint amennyit termelnek, és ez sokba kerül a társadalomnak."

A koronavírus világjárványt már több évtizede tervezték volna? Ezt sugallja az idézet, amely terjed a Facebookon.

A szöveg állítólag Jacques Attali Michel Salomon újságíróval és orvossal készített interjújából származik, és az 1981-ben megjelent L'Avenir de la vie című könyvében jelent meg, így folytatódik: "Majd találunk valamit vagy előidézzük, egy járványt, amely bizonyos embereket céloz meg, egy valódi vagy ál gazdasági válságot, egy vírust, amely az öregeket vagy a kövéreket érinti, nem számít, a gyengék el fognak pusztulni”. És a védőoltásra való utalással zárja: "Gondoskodni fogunk arról, hogy [...] olyan kezelést biztosítsunk, amely megoldást jelent. Az idióták kiválasztása magától fog megtörténni: maguktól mennek majd a vágóhídra."

A köztársasági elnök volt tanácsadójának szavait részben vagy egészben tartalmazó számos publikációt kommentálva egyes internetezők a Covid-19-járvány révén létrehozott "új világrendet" ítélnek el, amelynek célja a lakosság egy részének eltüntetése.

Csakhogy ez a Jacques Attalitól származó hosszú idézet nem található meg Michel Salomon könyvének lapjain.

FAKE OFF

Az AFP Factuel munkatársainak megkeresésére a volt tanácsadó a "teljesen kitalált" szöveget mélyen elítéli. Jacques Attali valóban megszólalt a L'Avenir de la vie című könyvben, azonban ezeket a mondatokat az elmúlt napok vírusos publikációiban teljességgel kitalálták. A Facebookon reprodukált szöveg "semmiben sem hasonlít az eredeti szövegre. Ez olyan, mintha azt mondanák, hogy én írtam a Mein Kampfot" - jelentette ki az AFP-nek, amely megerősítette, hogy nem találta a Facebookon reprodukált részletet a Michel Salomon által aláírt könyvben. Jacques Attali soha nem beszélt a legkiszolgáltatottabb embereket célzó "vírusról".

Nem ez az első eset, hogy a L'Avenir de la vie című könyvben megjelent interjúról félretájékoztatnak. Jacques Attali megjegyzéseit a Libération "CheckNews" című rovata szerint már 2009-ben, jóval a Covid-19 járvány előtt kiragadták a szövegkörnyezetéből. A tisztviselőt csonka mondatok alapján azzal vádolták, hogy a 60 vagy 65 év feletti emberek eutanáziáját támogatja.

Az elmúlt napokban megjelent új változat "nem más, mint a korábbi hamis idézetnek a delíriumos fokozása, amelyet 1983-ban rágalomként elítéltem" - tette hozzá Jacques Attali még az AFP-nek adott válaszában.

            Khadija Toufik

Forrás. https://www.20minutes.fr/high-tech/3024575-20210420-coronavirus-non-jacques-attali-predit-1981-pandemie-destinee-reduire-population

 

Bev. kép: Attali irószobájában 2013

Magyarázat fiatal barátainknak az értéktöbbletről

Mi az  az… «értéktöbblet»?

Az a különbség, ami a dolgozók bére és a termelés/szolgáltatás értéke között található. Két kategórája van:  

·        abszolút

·        relatív

Mindkettőt a dolgozók állítják elő munkájuk által.

Azért, hogy jobban megértsük a két fajta értéktöbbletet, vegyünk példának egy munkanapot.

Jánosunk egy autóalkatrész üzemben dolgozik. Napi munkaideje 8 óra, de 1 óra alatt létrehozza azt az értéket, ami megfelel a bérének. A 7 óra a munkáltatójának jár.

Persze a munkáltató nem tesz mindent zsebre. Fizeti az anyagköltséget, gépeket, szerszámokat. Erre használja fel a többletérték egy részét, amely persze nem a tiszta profit, a haszon, de mégis János a munkájával fizeti meg.

A 8 óra munkából tehát 7 ingyen jár a tőkés főnöknek.

A főnök nagyon egyszerűen tudja növelni az értéktöbbletet, Úgy, hogy megemeli a napi munkaidőt anélkül, hogy a munkabért is emelné. Igy Jánosunk 10 órát dolgozik 8 helyett, azaz az értéktöbblet közel 30%-kal emelkedik!

Ezt nevezzük abszolút értéktöbbletnek. Ez a bázisa minden kizsákmányolásnak.

De nem lehet a végletekig emelni a napi munkaidőt: Jánosnak aludni is kell, enni, pihenni, stb. Van tehát egy biológiai határ, amelyhez hozzáadódik a szociális dimenzió, a munkásosztály ereje, harca megszabja a munkaidő hosszát.

A tőkés számára az is megoldás, ha intenzívebben dolgozunk. Ugyanúgy 8 órás munkanap alatt 100 autóalkatrész helyett János 150-et fog elkészíteni.  

Ezt nevezzük relatív értéktöbbletnek.

Kronométerrel mérik János gesztusait, minél gyorsabb munkatempóra kényszerítve. Emelik a normát, termelési kvótákat állítanak fel számára.

Természetesen, a cél nem tisztán az értéktöbblet emelése, benne van az is, hogy lássa a proli, ki a gazda… De a metódus terjed, már nem csak János dolgozik így, de Pál is az irodában, Ilonka a bolti kasszában, Béla a vendéglátásában …

Roma önkormányzat

Jézus!

Az a kampánydal! :)

Értsük meg!

A roma önkormányzatiság fából vaskarika! Nulla! Semmi! Nem rendelkezhet egyetlen cigány felett sem!

Valójában egy kultúrális biz-basz. Jó esetben egy az oktatás-foglalkoztatás körébe mesterségesen betelepített, aljaskodásra, "okosságra" alkalmas plusz kihasználó rendszer.

Sosem tudtatok iskolákat fenntartani, mint más kisebbségek! Sosem küzdöttek egy cigány színházért! A németeknek lehet német óvodájuk, nektek sosem lesz roma óvodátok, mert magatokat jelentenétek fel a szegregáció miatt!

Soha nem fogjátok segíteni az íróinkat, költőinket művészeinket, hogy műveik kiadásra, kiállításra, bemutatásra, terjesztésre kerüljenek, pedig ez lenne a feladatotok, de ti hagyjátok (mert még erre sem vagytok méltó politikusok), hogy néhány civil kormánypárti samesz játszadozzon azokkal a pénzeszközökkel, amiből TI a kultúra felesküdött, botcsinálta, tanulatlan és pénzéhes őrei rendelkezhetnétek!

Valamiféle testület vagytok, de nincsenek híreitek, mert a világon semmi jót és értékeset nem tesztek!

Ti nem küzdötök egy cigányrádióért, nektek nincs egy saját televíziótok, azt sem tudjátok mi a média és a médium között a különbség, csak nyaljátok a nagytestvér politikai tomporát az egyéni jólétetekért cserébe, és ehhez használtok fel egy csomó szerencsétlen és buta cigányt!

Ha nem így lenne, Farkas Flórián emléke is szétfoszlott volna régen, de ti megalkuvó aljas emberek vagytok, sokan köztetek méteres priusszal a zsebében!

Nem foglalkoztok a felsőoktatásba bekerült fiatalokkal sem, mert azt a terepet is átengedtétek külföldi alapítványoknak, az ott dolgozó nyálas, okoskodó cigányoknak! Ti inkább féltek azoktól a cigány fiataloktól, akiket ösztöndíjakkal illene segítenetek! Féltitek a kis féregségeteket!

Küzdeni is csak parancsra és a gyengébbek ellen van bátorságotok vagy a koncért de azért nagyon! Hányinger még nézni is!

Fekete fekélyekként lepitek el a cigányság beteg testét!

Gyilkosok vagytok! A sajátjaitok megölő ellenségei, még ha nem is fogjátok fel, mert az "okosság" nektek fontosabb, mint a gondolkodás!

94' óta szolgáltok egy olyan rendszert, ami tönkre teszi a magyar romákat!...és ezért ti, népetek aljas árulói lemondtok arról, hogy az identitásotok jogán bejuttassatok egy 6 fős frakciót a parlamentbe.

Elvileg meg lehetne csinálni, de veletek, soha!

Ha esély lenne rá, ti akkor is, oda is, a selejtjét küldenétek tekintélyalapon! :(

Hányingerem van tőletek!

Szégyelljétek magatokat! A saját hurkotok ellen se vagytok képesek megküzdeni!

Senkit nem képviseltek! Ti, senkit sem!

(H.F. romaaktivista)

«Klímasztrájk» ?

Szept. 20-ra «klímasztrájkot» hirdettek, olykor hivatalos formában is, mint pl. New Yorkban. A demokrata polgármester a valóban aggódó fiatalok ezreit hívta, hogy vegyenek részt a menetben. Részt is vettek, valódi nyugtalanságtól hajtva.

A szervezők - hivatalosan - szintén “iskolások” voltak az agyonmédiatizált Greta Thunberg körül is, aki rendszeresen megjelenik az ENSZ-ben és államfők fogadják. A “spontán” megjelenés mögött ott látjuk az olyan “nem kormányzati” szervezeteket, mint a Youth for Climate-ot vagy a Greenpeace-t.

Néhány szlogen az álami vezetőket szólitja fel cselekvésre a felmelegedés ellen. Mások a személyes felelősségre apellálnak «kevesebb műanyagot» vagy «kevesebb húsevést» (eléggé fucsa követelés, amikor éppen az ENSZ jelentései szerint 821 millióan éheznek, vagyis minden hetedik ember).

Mások «rendszerváltást, ne klímaváltást!» követelnek anélkül, hogy pontosítanák, milyen rendszert kéne leváltani.

A szervezők célja «nyomásgyakorlás a vezetőkre az ENSZ-ben a Klimaakció csúcstalálkozó megtartására» (France 24).

Az ENSZ-ben. Ez azt jelenti, hogy a nagyhatalmak döntsenek a népek helyett - és ellenére. Referenciaként a GIEC-jelentések szolgálnak (kormányzatonkívüli szakértői csoport a klímaváltozásról), melyek “egybeforrasztják” az állami vezetőket, sajtót és néha még a “baloldalt" is.

Aug. 8-án a Le Monde szalagcímében ezt írja: «A GIEC speciális jelentése: az emberiség kimeríti a földet».

De mi is az a GIEC?

1988-ban hozta létre kormányonkívüli szervezetként az amerikai elnök, Ronald Reagan és a brit miniszterelnök, Margaret Thatcher. 195 állam a tagja (kormányaik képviseletében) és, mint minden nemzetközi intézményt, a nagytőkések tartják fenn túlsúlyos helyet foglalva benne. A GIEC végülis Trump, Macron, Merkel, Johnson, Shinzo Abe, Putyin és néhányan mások. Ezek azok a vezetők, akiket “nyomás alá kéne helyezni, hogy a klíma érdekében cselekedjenek”.

Hogyan lehet egy pillanatra is elképzelni, hogy a multinacionális vállalatok szükségleteinek engedelmeskedő, a világ négy sarkában háborús kalandokat tápláló államfők alávessék magukat az emberiség és környezete érdekeinek?  Az óriási amazónai erdőtüzek, amelyeket az amerikai, francia, német, stb multinacionális vállalatok szolgálatában álló nagybirtokosok idéztek elő Bolsonaro és Trump biztatására, megmutatják, hogy nem általában az «emberiség» meríti ki a földet.

A GIEC eme hazugságára azok, akik a dolgozók és az emberiség emancipációjáért harcolnak, Marxnak a Tőkében leírt szavaival kell feleljenek: a «tőkés termelés» az, amely «egyszerre meríti ki a javak két forrását, a földet és a dolgozót». Az agonizáló tőkés rendszer, mely minden letarol, emberiséget és környezetet.

Így hát az emberiség és a környezete megmentése egyet és ugyanazt jelenti, ami pedig nem a kormányokhoz könyörgéssel valósul meg.

D.F.

2016. évvégi hírek

- «sok cég ahol csak tud, ott trükközik a munkaidõvel kapcsolatos szabályok betartásán» (összesen 993 vállalkozást ellenőriztek, a cégek 84 százalékánál találtak valamiféle szabálytalanságot, amely a dolgozók 64 százalékát érintette);

-«régen látott tömegek kerültek fel a nemfizetõk listájára Magyarországon», a létszám 2016. szeptember végére már 4,969 millió főig szaladt;

-«a világ mágnásai azért nem panaszkodhatnak», 2016-ban vagyonuk 237 milliárd dollárral gyarapodott, az első hely Bill Gatesé, a Microsoft társalapítójé, majd Warren Buffett következik, Hillary Clinton tàmogatója, ôket Harold Hamm olajmágnás és Jeff Bezos, az Amazon atyja követi a sorban. Ötödik a rangsorban a francia Bernard Arnault, az LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton SE luxuscikkgyártó tulajdonosa… 

-«A 2017-es év sem lesz kedvezőbb az ideinél a magyar nyugdíjasok számára», mert az Orbán-kormány a jövő évi költségvetésben 17 milliárd forinttal kevesebbet tervezett a korhatár alatti ellátásokra, 3,5 milliárd forinttal kevesebbet az özvegyi nyugdíjakra és 2,5 milliárd forinttal kevesebbet a rokkantak ellátására.

Katonai kiadások

Katonai kiadások 2015-ben a legnagyobb katonai költségvetéssel bíró országban dollármilliárdban számolva 

1./ Egyesült Államok 597,50
2./ Kína 145,8
3./ Szaud-Arábia 81,8
4./ Oroszország 66,5
5./ Egyesült Királyság 56,2
6./ India 48
7./ Franciaország 46,8
8./ Japán 41
9./ Németország 36,7
10./ Dél-Korea 33,5
11./ Brazília 24,3
12./ Ausztrália 22,8
13./ Olaszország 21,6
14./ Irak 21,1
15./ Izrael 18,6

Forrás: International Institute for Strategic Studies (IISS) - London

A 15 ország összesen 1262,2 milliárd dollárt költ katonai kiadásokra.
Az egész világ katonai költségvetése több mint 1600 milliárd dollár.
http://www.grip.org/fr/node/1996

A terrorizmus fabrikálói

A szaudi királyi család (az USA nagy barátja) az 1990-es években bőkezűen támogatta az Al-Kaidát.  

Szaud-Arábiában született a twin towerst 2001.szept. 11-én porrá sújtó 19 légikalóz közül 15.

Hogy megbosszulja, az USA minden eljárás nélkül lerombolta az ügybe semmiképpen bele nem keveredett Afganisztánt és Irakot.

Végül pedig 2016-ban az Egyesült Államok kongresszusa elfogadta azt a törvényt, amely engedélyezi, hogy a szept.11-i áldozatok hozzátartozói bíróság előtt támadják meg Szaud-Arábiát.

Erősebben és gazdagabban mint valaha, a talibánok és Allah egyéb bolondjai kacarásznak bajszuk alatt – ha tudnak egyáltalán nevetni.

http://www.legrandsoir.info/la-fabrique-de-terroristes.html

Belgium

A belga kormányok megszoritási politikája

Labdarúgó Európa-bajnokság

A reformok tükrében a hivatalos mez  

             

             bolti ára:             85 euró

             előállítàsi ára:       5,85 euró

             a munkás bére:    0,65 euró

ÜNNEPELJÜK EGYÜTT A MODERN RABSZOLGASÁGOT !

Az UEFA hivatalos támogatói, a Nike, Adidas és Puma a legolcsóbb munkaerőt biztosító ázsiai országokban gyártják sportcikkeiket, a bérre kifizetett összegek pedig alacsonyabbak, mint amit marketingre és szponzorálásra fordítanak…

Luxleaks

Ápr. 26: a szégyen napja.

Antoine Deltour – a Luxleaks-ügyek feltárása miatt bíróság elé állítják. 10 év börtönt és 1 millió euró büntetést kockáztat.

Jean-Claude Juncker – a Luxleaks-visszaélések szerzője luxemburgi miniszterelnöksége idején. Az EU elnöke, havi 31.272 eurós fizetéssel.

Élet (???)

Ugyan már egy hete dolgozik a koreai tulajdonú gyárban, de szerződést még nem kapott. Azt sem mondták, mennyi lesz a bére.

A közmunkából kitették, pedig kertészeti tanfolyamot is elvégeztettek vele, munka nélkül élni nem akar – nem is tudna, iskolásak még a gyerekei.

A cég saját busza viszi a dolgozókat – bejárva Tolnát-Baranyát -, egy órába telik, mire a 20 km-re levő üzemhez érkezik. Három műszakban dolgozik szalag mellett, napi háromszor tíz perc van cigarettára, wc-re, étkezésre. Vizet, kávét inni sem szabad a szalag mellett, ha meglátják, kirúgják rögtön, megmondták. Lehetne túlórát is vállalni, azzal valamivel többet kapna, talán pótolná a kieső adókedvezményt, merthogy csak időszaki munkavégzésre vették fel. Vagy alkalmi munkára? De már a 8 is sok, 136 munkadarab percenként, sorjázni kell a műanyagot mindenhonnan, selejtet nem csinálhat.

Éjszakás a jövő héten lesz először, fél is tőle – pedig még öt éve is egy másik gyár szalagján dolgozott és akkor bírta. De most már az első napon összevagdosta a kezét, mire hazaért, már meg is dagadt. A fizikai munkát végző nők – még ha egészségesek is – első testi problémái 40 év után kezdődnek, nála már évek óta megvannak.

Aztán otthon főzni, takarítani, fáradtan, kialvatlanul. Bevásárlás a családnak. A falusi kisboltban mindennek dupla az ára, drága. Az is előfordult, hogy a felvágott nyálkás volt, a tej megbuggyant, holott szavatossága még nem járt le. Rosszul tárolhatták, de a boltos nem vette vissza. Cipőt kellene venni az urának, leszakadt róla, van is rá 3 ezer forintja. De ha az üzemből egyenesen az üzletbe menne, újabb órákat veszítene... Szombaton ment – és a megyeszékhelyen délben, 1 órakor minden már zárva volt.

Este még meghallgatta a jegybank milliárdos alapítványairól szóló híradást, aztán álomba zuhant. Azt már nem hallotta, hogy az ő munkahelyének megteremtésére is 7 és fél milliárdot adott a kormány közpénzekből...

Létezésének 93%-ában az USA háborút viselt, 239 évből 222 évig

Az Egyesült Államok 1776-os létrehozásától csak 21 évig élt békében

Forrás:  Danios, 2011 – a  Washington Blog közlésében

2015 február

Az USA kronológiája valóban érdekes dolgot vet fel, azt, hogy létezésének túlnyomó részében háborút viselt.  

* Bármely évet nézünk, 93 %-os eséllyel háborús évre találunk.

* Egyetlen elnökét sem lehet a béke képveselőjének minősíteni, mindegyik «háborús elnök».

* Az USA soha nem tudott egy egész évtizedig háború nélkül maradni.  

* Az egyetlen 5 éves periódus, ami alatt az Egyesült Államok nem viselt háborút (1935-40), a nagy gazdasági világválság ideje volt…

*  *  *

Az USA-háborúk kronológiája (1776-2011)

1776 – American Revolutionary War, Chickamagua Wars, Second Cherokee War, Pennamite-Yankee War

1777 – American Revolutionary War, Chickamauga Wars, Second Cherokee War, Pennamite-Yankee War

1778 – American Revolutionary War, Chickamauga Wars, Pennamite-Yankee War

1779 – American Revolutionary War, Chickamauga Wars, Pennamite-Yankee War

1780 – American Revolutionary War, Chickamauga Wars, Pennamite-Yankee War

1781 – American Revolutionary War, Chickamauga Wars, Pennamite-Yankee War

1782 – American Revolutionary War, Chickamauga Wars, Pennamite-Yankee War

1783 – American Revolutionary War, Chickamauga Wars, Pennamite-Yankee War

1784 – Chickamauga Wars, Pennamite-Yankee War, Oconee War

1785 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1786 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1787 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1788 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1789 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1790 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1791 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1792 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1793 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1794 – Chickamauga Wars, Northwest Indian War

1795 – Northwest Indian War

1796 – Nincs jelentős háború

1797 – Nincs jelentős háború

1798 – Quasi-War

1799 – Quasi-War

1800 – Quasi-War

1801 – First Barbary War

1802 – First Barbary War

1803 – First Barbary War

1804 – First Barbary War

1805 – First Barbary War

1806 – Sabine Expedition

1807 – Nincs jelentős háború

1808 – Nincs jelentős háború

1809 – Nincs jelentős háború

1810 – U.S. occupies Spanish-held West Florida

1811 – Tecumseh’s War

1812 – War of 1812, Tecumseh’s War, Seminole Wars, U.S. occupies Spanish-held Amelia Island and other parts of East Florida

1813 – War of 1812, Tecumseh’s War, Peoria War, Creek War, U.S. expands its territory in West Florida

1814 – War of 1812, Creek War, U.S. expands its territory in Florida, Anti-piracy war

1815 – War of 1812, Second Barbary War, Anti-piracy war

1816 – First Seminole War, Anti-piracy war

1817 – First Seminole War, Anti-piracy war

1818 – First Seminole War, Anti-piracy war

1819 – Yellowstone Expedition, Anti-piracy war

1820 – Yellowstone Expedition, Anti-piracy war

1821 – Anti-piracy war (see note above)

1822 – Anti-piracy war (see note above)

1823 – Anti-piracy war, Arikara War

1824 – Anti-piracy war

1825 – Yellowstone Expedition, Anti-piracy war

1826 – Nincs jelentős háború

1827 – Winnebago War

1828 – Nincs jelentős háború

1829 – Nincs jelentős háború

1830 – Nincs jelentős háború

1831 – Sac and Fox Indian War

1832 – Black Hawk War

1833 – Cherokee Indian War

1834 – Cherokee Indian War, Pawnee Indian Territory Campaign

1835 – Cherokee Indian War, Seminole Wars, Second Creek War

1836 – Cherokee Indian War, Seminole Wars, Second Creek War, Missouri-Iowa Border War

1837 – Cherokee Indian War, Seminole Wars, Second Creek War, Osage Indian War, Buckshot War

1838 – Cherokee Indian War, Seminole Wars, Buckshot War, Heatherly Indian War

1839 – Cherokee Indian War, Seminole Wars

1840 – Seminole Wars, U.S. naval forces invade Fiji Islands

1841 – Seminole Wars, U.S. naval forces invade McKean Island, Gilbert Islands, and Samoa

1842 – Seminole Wars

1843 – U.S. forces clash with Chinese, U.S. troops invade African coast

1844 – Texas-Indian Wars

1845 – Texas-Indian Wars

1846 – Mexican-American War, Texas-Indian Wars

1847 – Mexican-American War, Texas-Indian Wars

1848 – Mexican-American War, Texas-Indian Wars, Cayuse War

1849 – Texas-Indian Wars, Cayuse War, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians

1850 – Texas-Indian Wars, Cayuse War, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Yuma War, California Indian Wars, Pitt River Expedition

1851 – Texas-Indian Wars, Cayuse War, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, Yuma War, Utah Indian Wars, California Indian Wars

1852 – Texas-Indian Wars, Cayuse War, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Yuma War, Utah Indian Wars, California Indian Wars

1853 – Texas-Indian Wars, Cayuse War, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Yuma War, Utah Indian Wars, Walker War, California Indian Wars

1854 – Texas-Indian Wars, Cayuse War, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians

1855 – Seminole Wars, Texas-Indian Wars, Cayuse War, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Yakima War, Winnas Expedition, Klickitat War, Puget Sound War, Rogue River Wars, U.S. forces invade Fiji Islands and Uruguay

1856 – Seminole Wars, Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, California Indian Wars, Puget Sound War, Rogue River Wars, Tintic War

1857 – Seminole Wars, Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, California Indian Wars, Utah War, Conflict in Nicaragua

1858 – Seminole Wars, Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Mohave War, California Indian Wars, Spokane-Coeur d’Alene-Paloos War, Utah War, U.S. forces invade Fiji Islands and Uruguay

1859 Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, California Indian Wars, Pecos Expedition, Antelope Hills Expedition, Bear River Expedition, John Brown’s raid, U.S. forces launch attack against Paraguay, U.S. forces invade Mexico

1860 – Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Paiute War, Kiowa-Comanche War

1861 – American Civil War, Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Cheyenne Campaign

1862 – American Civil War, Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Cheyenne Campaign, Dakota War of 1862,

1863 – American Civil War, Texas-Indian Wars, Southwest Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Cheyenne Campaign, Colorado War, Goshute War

1864 – American Civil War, Texas-Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Cheyenne Campaign, Colorado War, Snake War

1865 – American Civil War, Texas-Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Colorado War, Snake War, Utah’s Black Hawk War

1866 – Texas-Indian Wars, Navajo Wars, Apache Wars, California Indian Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Snake War, Utah’s Black Hawk War, Red Cloud’s War, Franklin County War, U.S. invades Mexico, Conflict with China

1867 – Texas-Indian Wars, Long Walk of the Navajo, Apache Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Snake War, Utah’s Black Hawk War, Red Cloud’s War, Comanche Wars, Franklin County War, U.S. troops occupy Nicaragua and attack Taiwan

1868 – Texas-Indian Wars, Long Walk of the Navajo, Apache Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Snake War, Utah’s Black Hawk War, Red Cloud’s War, Comanche Wars, Battle of Washita River, Franklin County War

1869 – Texas-Indian Wars, Apache Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Utah’s Black Hawk War, Comanche Wars, Franklin County War

1870 – Texas-Indian Wars, Apache Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Utah’s Black Hawk War, Comanche Wars, Franklin County War

1871 – Texas-Indian Wars, Apache Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Utah’s Black Hawk War, Comanche Wars, Franklin County War, Kingsley Cave Massacre, U.S. forces invade Korea

1872 – Texas-Indian Wars, Apache Wars, Utah’s Black Hawk War, Comanche Wars, Modoc War, Franklin County War

1873 – Texas-Indian Wars, Comanche Wars, Modoc War, Apache Wars, Cypress Hills Massacre, U.S. forces invade Mexico

1874 – Texas-Indian Wars, Comanche Wars, Red River War, Mason County War, U.S. forces invade Mexico

1875 – Conflict in Mexico, Texas-Indian Wars, Comanche Wars, Eastern Nevada, Mason County War, Colfax County War, U.S. forces invade Mexico

1876 – Texas-Indian Wars, Black Hills War, Mason County War, U.S. forces invade Mexico

1877 – Texas-Indian Wars, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Black Hills War, Nez Perce War, Mason County War, Lincoln County War, San Elizario Salt War, U.S. forces invade Mexico

1878 – Paiute Indian conflict, Bannock War, Cheyenne War, Lincoln County War, U.S. forces invade Mexico

1879 – Cheyenne War, Sheepeater Indian War, White River War, U.S. forces invade Mexico

1880 – U.S. forces invade Mexico

1881 – U.S. forces invade Mexico

1882 – U.S. forces invade Mexico

1883 – U.S. forces invade Mexico

1884 – U.S. forces invade Mexico

1885 – Apache Wars, Eastern Nevada Expedition, U.S. forces invade Mexico

1886 – Apache Wars, Pleasant Valley War, U.S. forces invade Mexico

1887 – U.S. forces invade Mexico

1888 – U.S. show of force against Haiti, U.S. forces invade Mexico

1889 – U.S. forces invade Mexico

1890 – Sioux Indian War, Skirmish between 1st Cavalry and Indians, Ghost Dance War, Wounded Knee, U.S. forces invade Mexico

1891 – Sioux Indian War, Ghost Dance War, U.S. forces invade Mexico

1892 – Johnson County War, U.S. forces invade Mexico

1893 – U.S. forces invade Mexico and Hawaii

1894 – U.S. forces invade Mexico

1895 – U.S. forces invade Mexico, Bannock Indian Disturbances

1896 – U.S. forces invade Mexico

1897 – Nincs jelentős háború

1898 – Spanish-American War, Battle of Leech Lake, Chippewa Indian Disturbances

1899 – Philippine-American War, Banana Wars

1900 – Philippine-American War, Banana Wars

1901 – Philippine-American War, Banana Wars

1902 – Philippine-American War, Banana Wars

1903 – Philippine-American War, Banana Wars

1904 – Philippine-American War, Banana Wars

1905 – Philippine-American War, Banana Wars

1906 – Philippine-American War, Banana Wars

1907 – Philippine-American War, Banana Wars

1908 – Philippine-American War, Banana Wars

1909 – Philippine-American War, Banana Wars

1910 – Philippine-American War, Banana Wars

1911 – Philippine-American War, Banana Wars

1912 – Philippine-American War, Banana Wars

1913 – Philippine-American War, Banana Wars, New Mexico Navajo War

1914 – Banana Wars, U.S. invades Mexico

1915 – Banana Wars, U.S. invades Mexico, Colorado Paiute War

1916 – Banana Wars, U.S. invades Mexico

1917 – Banana Wars, World War I, U.S. invades Mexico

1918 – Banana Wars, World War I, U.S invades Mexico

1919 – Banana Wars, U.S. invades Mexico

1920 – Banana Wars

1921 – Banana Wars

1922 – Banana Wars

1923 – Banana Wars, Posey War

1924 – Banana Wars

1925 – Banana Wars

1926 – Banana Wars

1927 – Banana Wars

1928 – Banana Wars

1930 – Banana Wars

1931 – Banana Wars

1932 – Banana Wars

1933 – Banana Wars

1934 – Banana Wars

1935 – Nincs jelentős háború

1936 – Nincs jelentős háború

1937 – Nincs jelentős háború

1938 – Nincs jelentős háború

1939 – Nincs jelentős háború

1940 – Nincs jelentős háború

1941 – World War II

1942 – World War II

1943 – Wold War II

1944 – World War II

1945 – World War II

1946 – Cold War (U.S. occupies the Philippines and South Korea)

1947 – Cold War (U.S. occupies South Korea, U.S. forces land in Greece to fight Communists)

1948 – Cold War (U.S. forces aid Chinese Nationalist Party against Communists)

1949 – Cold War (U.S. forces aid Chinese Nationalist Party against Communists)

1950 – Korean War, Jayuga Uprising

1951 – Korean War

1952 – Korean War

1953 – Korean War

1954 – Covert War in Guatemala

1955 – Vietnam War

1956 – Vietnam War

1957 – Vietnam War

1958 – Vietnam War

1959 – Vietnam War, Conflict in Haiti

1960 – Vietam War

1961 – Vietnam War

1962 – Vietnam War, Cold War (Cuban Missile Crisis; U.S. marines fight Communists in Thailand)

1963 – Vietnam War

1964 – Vietnam War

1965 – Vietnam War, U.S. occupation of Dominican Republic

1966 – Vietnam War, U.S. occupation of Dominican Republic

1967 – Vietnam War

1968 – Vietnam War

1969 – Vietnam War

1970 – Vietnam War

1971 – Vietnam War

1972 – Vietnam War

1973 – Vietnam War, U.S. aids Israel in Yom Kippur War

1974 – Vietnam War

1975 – Vietnam War

1976 – Nincs jelentős háború

1977 – Nincs jelentős háború

1978 – Nincs jelentős háború

1979 – Cold War (CIA proxy war in Afghanistan)

1980 – Cold War (CIA proxy war in Afghanistan)

1981 – Cold War (CIA proxy war in Afghanistan and Nicaragua), First Gulf of Sidra Incident

1982 – Cold War (CIA proxy war in Afghanistan and Nicaragua), Conflict in Lebanon

1983 – Cold War (Invasion of Grenada, CIA proxy war in Afghanistan and Nicaragua), Conflict in Lebanon

1984 – Cold War (CIA proxy war in Afghanistan and Nicaragua), Conflict in Persian Gulf

1985 – Cold War (CIA proxy war in Afghanistan and Nicaragua)

1986 – Cold War (CIA proxy war in Afghanistan and Nicaragua)

1987 – Conflict in Persian Gulf

1988 – Conflict in Persian Gulf, U.S. occupation of Panama

1989 – Second Gulf of Sidra Incident, U.S. occupation of Panama, Conflict in Philippines

1990 – First Gulf War, U.S. occupation of Panama

1991 – First Gulf War

1992 – Conflict in Iraq

1993 – Conflict in Iraq

1994 – Conflict in Iraq, U.S. invades Haiti

1995 – Conflict in Iraq, U.S. invades Haiti, NATO bombing of Bosnia and Herzegovina

1996 – Conflict in Iraq

1997 – Nincs jelentős háború

1998 – Bombing of Iraq, Missile strikes against Afghanistan and Sudan

1999 – Kosovo War

2000 – Nincs jelentős háború

2001 – War on Terror in Afghanistan

2002 – War on Terror in Afghanistan and Yemen

2003 – War on Terror in Afghanistan, and Iraq

2004 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, and Yemen

2005 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, and Yemen

2006 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, and Yemen

2007 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, Somalia, and Yemen

2008 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, and Yemen

2009 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, and Yemen

2010 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, and Yemen

2011 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Pakistan, Somalia, and Yemen; Conflict in Libya (Libyan Civil War)

A hùborúk nagy többsége támadó jellegű volt, de Danios lehetségesnek tartja, hogy egy része védekezô, viszont nem veszi szàmítàsba azokat a titkos hadműveleteket, amelyeket a CIA indított bizonyos rendszerek szétverésére. A lista hosszù lenne. Ezen kívül is lennének persze héborús aktusnak számító tettek. 

Danios 2011-ben elemezte a helyzetet, nézzük mi minden történt azóta:

2012 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Somalia, Syria and Yemen

2013 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Somalia, Syria and Yemen

2014 – War on Terror in Afghanistan, Iraq, Somalia, Syria and Yemen; Civil War in Ukraine

2015 – War on Terror in Somalia, Somalia, Syria and Yemen; Civil War in Ukraine

Végül pedig meg kell állapítani, hogy a második világháború óta gyakorlatilag minden katonai hadműveletet az USA indított.

Ezen felül, az USA katonai kiadásai (az offenzívák költsége…) az egész világ együttes ilyen jellegű kiadásait meghaladják.

Érthető tehát, ha mindenki úgy tartja, az Egyesült Államok a globális békére alapvető fenyegetést jelent.

(A Résistance 71 megjegyzése: Vannak amerikaiak – többen, mint gondolnánk –, akik csodálkozva teszik fel a kérdést: “De hát miért utál bennünket az egész világ?” A jenki propaganda örökös válasza: “Mert irigyek ránk, a szabadságunkra, nagyságunkra, kultúránkra.”  Patetikus, nem ?....)

http://www.infowars.com/america-has-been-at-war-93-of-the-time-222-out-of-239-years-since-1776/

~ Angolból fordította franciára : Résistance 71 ~ franciából magyarra: Ida)