Az Európai Szakszervezetek Szövetsége megkérdőjelezi a Trojka ellenőrzési jogát

(2014. jan. 28. http://www.etuc.org/fr)

Ezen a napon az ESZSZ (ETUC/CES) bemutatta az Európai Parlementnek saját vizsgálata eredményeit a Trojka (Valutaalap - Európai Bizottság - Európai Központi Bank) ciprusi, görögországi, írországi és portugáliai tevékenységéről. A jelentés kimondja, hogy ezen országok, ahol a Trojka politikája valósul meg, magas árat fizetnek gazdasági és szociális téren. Az Európai Szakszervezetek Szövetsége a jelenlegi programokban és mechanizmusokban jelentős módosítást követel, hogy a jövőben a Trojka szigorítási és deregularizációs politikája ne ismétlődhessék meg.

 

Az ESZSZ jelentéséből* kirajzolódó általános kép olyan országokat mutat be, amelyek a Trojka ellenőrzése alatt állanak – saját választott kormányaikkal egyetértésével – anélkül, hogy a követeléslista teljesítésén kívül lenne más választásuk. A Trojka politikájának alapja minden esetben egyrészről a masszív költségvetési szigorítás, másrészről pedig a bérkialakítási, a kollektív szerződési rendszerek szabályozásának megszüntetése. A Trojka a társadalmi párbeszédet nem, vagy csak csekély mértékben tiszteli, a szakszervezeteket nemigazán hallgatja meg; csak kész válaszokat ad, s ami igényeit illeti, hajthatatlan. Még rosszabb azokban az esetekben, amelyekben a szociális partnerek egyezségre jutottak (Görögország, Portugália), a Trojka ezeket egyáltalán nem vette számításba és saját reformjait erőszakolta ki. Ezek a reformok meggyengítették és lerombolták a kollektív tárgyalásokhoz, a bérek kialakításához és a szociális védelemhez fűződő jogokat, és súlyos következményekel jártak. A gazdaság, a munkahelyek, a bérek és a szociális háló visszafejlődésével a munkanélküliség, a szegénység és az egyetlőtlenség robbanásszerűen megnőtt.  A Trojka politikája végül még arra sem volt képes, hogy mederben tartsa az államadósság emelkedését, helyreállítsa a pénzügyi csatornák normális működését, a hiteláramlást, valamint a kamatlábak közötti eltérés csökkentése is számos országban behatárolt maradt. Az ESZSZ jelentése követeli, hogy a kiigazítási programok felülvizsgálata úgy történjék, hogy ezek megfeleljenek az európai szociális vivmányoknak. Veronica Nilsson, az ESZSZ szövetségi titkára nyilatkozatában aláhúzta: «Az európai szerződés alapelveit tiszteletben kell tartani. Az, hogy a programok kidolgozása a piacok nyomása alatt történt és az idő sürgetett, nem változtat semmit, sőt, ellenkezőleg».

* Az ESZSZ jelentésének bázisa tagjainak kérdőíves válasza:http://www.etuc.org/IMG/pdf/THE_FUN...

 

Megjegyzéseink:

A szociális vívmányok követelése – nagyon helyes. Az Európai Unió Alapjogi Chartája nevet viselő «garanciában» megtalálunk mindent, ami szem-szájnak ingere. Azonban «Az Európai Unió működéséről szóló szerződés - Europa» szerint az EU tízparancsolatát a "hamisítatlan és akadályozatlan tőkés verseny" jelenti és a «Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit» http://europa.eu/pol/pdf/qc3209190huc_002.pdf).

A konzekvens érdekvédelmi magatartás annak kimondása lenne, "Az Európai Unió – Trojka néven megnevezett saját szervezeteivel – a tagországok ügyeit tökéletesen illetéktelen és antidemokratikus módon a nemzetközi tőkeérdekeknek megfelelően tartja kézben, ezek homlokterében piaci érdekekei állnak, ennek része a dolgozói vívmányok megsemmisítése, a népek nyomorba döntése – s nem csak az említett országokban».

Az ESZSZ logójában hangoztatja, ő «az európai dolgozók hangja». Vezetése azonban nem tud kilépni saját árnyékából: a tagság nyomására tiltakozik, de mégis a szerződések rendszerében kimutathatóan lehetetlen «szociális Európát» követel…