«Őszinte és szívből jövő gratulációm a tegnap
délutáni műszak megszervezéséért, ahol is a 4 hátsógépes és egy elsőgépes
helyett egy-egy emberke maradt csak a bejövő 5 kamionra és a gyártás
kiszolgálására.
Kíváncsi vagyok, hogy a minimum alatti létszámmal történő terhelés nem veszélyezteti-e az üzemrész zökkenőmentes működését, vagy a dolgozók testi épségét.
Remélem a szakszervezet - feladatának megfelelően - legalább egy kérést intéz a vezetőséghez, hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő».
Kíváncsi vagyok, hogy a minimum alatti létszámmal történő terhelés nem veszélyezteti-e az üzemrész zökkenőmentes működését, vagy a dolgozók testi épségét.
Remélem a szakszervezet - feladatának megfelelően - legalább egy kérést intéz a vezetőséghez, hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő».
Ennyi volt a bejegyzés, amit egy élelmiszerfeldolgozó
üzem fiatal munkása tett a Facebookon, az «Üzenet a frigóból» nevû zártkörű
közösségi honlapon. Másnap kitört a botrány, harmadnap elbocsátották, mivel «a bejegyzés
sérti a cég jó hírnevét». A cég egy multinacionális vállalat, Belgiumban,
Németországban, Franciaországban, stb. és persze Magyarországon is vannak üzemei.
Az előbbi országokban – ha ilyen lépéshez merne folyamodni – nagy valószínűséggel
a szakszervezet tiltakozna, az üzem pedig azonnal leállna és sztrájkba kezdene;
s ez még a legkevesebb, mert ha «egyet bántasz közülünk, mindannyiunkat bántod»
- … Magyarországon azonban a munkáltató bármit megtehet, minimális létszámú alulfizetett
dolgozóval végeztetheti a munkát, a kritikus megjegyzéseket megtorolja, és az átalakított
munkatörvényköny megteremtette a lehetőséget arra, hogy akár a legkeményebb megtorlással
éljen. Emellett ezek a multicégek minden nyereségüket kiviszik az országból – a
tőke és a szolgáltatások szabad és akadályozatlan mozgása ezt jelenti.
Kik a bűnösök? Először is azok a politikai erők,
amelyek «elprivatizálták» a közvagyont, a dolgozói jogokat minimálisra
csökkentették (az MDP-től az MSZP-n át a Fideszig); azok, amelyek bármennyire
is «baloldalinak» mondják magukat, nem emelték fel hangjukat az ezt kikövetelő
Európai Unió ellen; s mindenki felelős, aki hozzájárult a dolgozói szervezetek ekkora
legyengítéséhez.
Mit kell tenni ahhoz, hogy
ne folytatódjék ugyanígy? 2014. márc. 1-2-án Párizsban l9 ország 140 munkásküldötte
tanácskozott. Megállapította, hogy független munkás érdekképviseletre van
szükség minden országban, egységet kell létrehozni a munkásmozgalomban a
nemzetközi tőkét képviselő Európai Unió direktívái, az azokat kiszolgáló kormányok
elleni sikeres harc érdekében; a határokon átívelő politikai együttműködésre
van szükség, mert az EU-EKB-IMF politikája azért lehet „sikeres”, mivel kormányaink
alávetik magukat az európai szerződéseknek – népeink akarata ellenére.
A mi fiatal
munkásunk nem fogja hagyni magát. Munkaügyi bírósághoz fordul, ügyét közzéteszi
a multi működési területének országaiban, kérni fogja munkatársai, a szakszervezet
segítségét. Ne hagyjuk magára, mert az ő ügye – a mienk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.