Németország: a minimálbért, amelynek
emelésével az SPD vezetése saját kormányszerep-vállalását igazolta, 8,5 euróban rögzítették
2015 január 1-től. Azonban kizárják belőle a képzésben résztvevő 18 éven aluli
fiatalokat és a 16 ezer tartós és a munkaügyi hivatalok által segített munkanélkülit. Az
intézkedés bevezetése akár két évet is várathat magára a gazdaság 17 ágában,
amelyekben jelenleg a tárgyalások folynak. Összehasonlításként:Franciaországban a minimális
órabér 9,53 euró.
A Lufthansa személyzete 95 %-ban megszavazta szakszervezete sztrájkjavaslatát arra az esetre, ha a bértárgyalások nem járnának eredménnyel.
E
héten a Ver.di szakszervezet hirdetett sztrájkot a közszolgáltatásokban. 16
tartományban a hét minden napján egymást követik a munkabeszüntetések. A
követelések a több mint 2,1 millió állami és helyi tisztviselők 100 eurós, 3,5
%-os béremelését érintik. A szövetségi és tartományi kormányok nem akarnak
beleegyezni, mondván, hogy a 100 eurós béremelés 7 %-nak felelne meg, azt pedig
túlzottnak tartják. A
leginkább érintett szektorok a tömegközlekedés, a repülőterek, a köztisztaság,
bölcsődék. Jelentős tüntetés volt Frankfurtban. Annak ellenére, hogy a német
helyhatóságok (2013-ból) 1,1 milliárdos többlettel rendelkeznek, a közszolgáltatás
munkáltatói a korábban felhalmozott adósságokra hivatkozva elutasítják a
béremelési követeléseket és azt állítják, hogy rendkívül szorongatott pénzügyi
helyzetben vannak. A bankok, takarékszövetkezetek az államtól és a helyhatóságoktól
dotációkat kaptak, hogy a piacokon ragyogó eredményeket produkáljanak. A
szövetségi állam pedig 3 %-kal akarja csökkenteni kiadásait és béremelésről
hallani sem akar. A Ver.di felelőse újabb
figyelmeztető sztrájkokat jelentett be Postdamban, a tárgyalások pedig márc.
31-én folytatódnak.
Franciaország:
rekordszintű, a munkásnegyedekben olykor a 60 %-ot is elérő volt a távolmaradás
a helyhatósági választások első fordulójában.
A rendszer válságának mélyülését
jelzi a helyzet, ebben az egymás követő jobb- és baloldali hatalom érintett.
A kormány azonban mégis
folytatni szándékozza a «felelősségi paktum» alkalmazását, az 50 milliárdos
közkiadás megspórolását és a családi pórtlék 30 milliárdos elvonását.
A szocialista párt vezetői a
szélsőjobbos Front National eredményeit látván «köztársasági front» létrehozására
szólít. Senki nem okolhatja a dolgozókat, a népességet azért, hogy nem akarja
támogatni az Hollande-kormány oldalán álló a jelölteket, akiket – kezdve a
szocialistákkal – mindössze két évvel az elnök megválasztása után jogosan
tartanak felelősnek.
A szélsőjobb elleni küzdelem
nevében a «felelősségi paktummal» történelmi kompromisszumot, nemzeti egységet
akarnak létrehozni a jobb- és a baloldal, a munkáltatók és a szakszervezetek
között. Márc. 18-án azonban a dolgozók világosan válaszoltak szakmaközi sztrájkokkal,
tüntetésekkel, amelyeket szervezeteik, a CGT, a CGT-FO, az FSU és a Solidaires közösen
hirdettek a kormány paktuma és a konszenzuskeresése ellen.
Minden egyes nappal sürgetőbbé
válik, hogy szakítani kell ezzel a politikával, mert ez a nagy többséget bizonytalanságba,
munkanélküliségbe, nyomorba dönti. Minden egyes nappal sürgetőbbé válik az
V. Köztársaság és az Európai Unió intézményeivel való szakítás és a valódi
demokrácia elérése, amelyben a hatalmat az alkotmányozó nemzetgyűlés
gyakorolja. A dolgozók és szervezeteik együttes megmozdulása el tudja söpörni ezt
a kormánypolitikát.
Claude Jenet, Daniel
Gluckstein, Gérard Schivardi, Jean Markun országos titkárok»
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.