Innen-onnan

 

Az ukrajnai orosz nyelvű területeken felkelésekről, tüntetésekről érkeznek a hírek, azonosíthatatlan fegyveres csapatokról. Moszkvát eszkalációval vádolja a nyugat, a diplomáciai szankciókat ki akarják szélesíteni, a gazdaságiakat pedig előkészítik. A NATO-ban több katonai opció is felmerült, jelenleg a «szomszédos országokban erősíti katonai jelenlétét».

Az Európai Unió az «új» ukrán kormány támogatására nemcsak egymilliárd eurót kölcsönöz, hanem erősen csökkenti a vámtarifákat is. Ukrajna gazdasági nehézségei óriásiak – a súlyos politikai és katonai válságon kívül. A kölcsön, az EU elvárásai ennek fejében még inkább súlyosbítják majd helyzetét.

Ehhez az összeghez adjuk hozzá azt a 610 milliós «makropénzügyi segítséget», amelyet szintén beígért az EU. Összességében 11 milliárdról van szó, ennek folyósítása az IMF-fel közösen eldöntött feltételek teljesítésétől függ. A vámok könnyítése egy évre 500 millió eurós megtakarítást eredményezhet az ország számára.

Az EU külügyi felelőse egyébként még 4 ukrán főt adott hozzá ahhoz a listához, amellyel szankcionálni akar (az ürügy: «közjavak eltulajdonítása»). Jelenleg a lista 18 személyes, külföldi javaikat zárolták és nem kaphatnak vízumot az EU-országokba.

Az USA pedig egymillió dolláros garanciát biztosít az ukrán kormány számára. "Ez az egyezmény, amelyet az elnök is támogat (Barack Obama), valamint a kongresszus két háza, mutatja, hogy az USA elkötelezett egy stabilizálódott és a demokrácia felé haladó Ukrajna ügyében", jelentette ki a pénzügyminiszter Jacob Lew az ukrán pénzügyminiszterrel, Slapakkal annak aláírása után Washingtonban.

 

«Obama, állítsd le a deportálásokat» állt a molinókon számos amerikai városban, közöttük a Houstonban, San Diegoban és Bostonban. Közel kétmillió személyt utasítottak ki Obama elnöksége óta, ugyanannyit, mint Bush két mandátuma alatt. George W. Bush idején ezek egynegyedében szegték meg a törvényt, a menekülőket bírósági ítélet nélkül toloncolták vissza hazájukba. Obama idejében ezek 90 %-ában egyéb mellékbüntetés is jár: egyéves börtönbüntetés terhe mellett öt évig nem tehetik a lábukat se az USA-ba. Obama a republikánusok ellenállásával magyarázza a bevándorlás szabályozásának késését, a 11 millióra becsült illegális bevándoroltat támogató szervezetek azonban szemére vetik, hogy ez a közigazgatást nem akadályoza a kitoloncolások végrehajtásában. Április eleje óta megsokszorozódtak a kiuatsítások elleni tüntetések. Janet Murguia, a National Council of La Raza, a spanyolajtkú közösség legnagyobb védelmi szervezete Obamát a «kiloncolók vezérének» titulálta.

Valls, az új francia miniszterelnök Németországba látogatott. Biztosította, hogy Franciaország 2015-ig leszállítja költségvetési deficitét az előírt 3 % alá, merthogy «Franciaország olyan ország, amely teljesíti kötelezettségét», vagyis a közkiadásokból legalább 50 milliárdot takarít meg. A dolgozók, a népesség rovására. 82 munkáltató, közöttük a Bricoramaé, az Yves Rocher-é a Les Echos hasábjain fordultak a miniszterelnök, hogy «legyen még gyorsabb, menjen még messzebbre». Közben pedig bejelentették a hatóságok, hogy 50 intézkedésből álló könnyítéssel fogják egyszerűsíteni a vállalkozások életét, amellyel azok 4-6 milliárdot spórolhatnak meg. Vagyis profitnövekedést érnek el. A konkrét változásokra egy szakértőcsoport tesz sürgős javaslatokat, közöttük vannak a munkatörvénykönyvi szabályok is. Folyamatos deregulariációról van szó – a munkáltatók irányításával. A szakszervezetek máris tiltakoznak…

Dél-Afrikában két hónappal a választások előtt a kormány két volt minisztere is arra szólít, ne szavazzanak az Afrikai Nemzeti Kongresszus pártra, amely a kommunista párttal és a COSATU nagy szakszervezeti szüvetséggel együtt gyakorolja a hatalmat.

Az EB az Unión belül a tagállamok közötti «egyenlő elbánási» követeli  – minthogy egyenlő pl. a tyúkólba beszabadult róka is a védtelen csirkékkel. A hatályos magyar  földtörvény ezzel ellentétes volt 2004-ben, ennek fennmaradására kapott Magyarország 7 év átállási időt, majd a külföldiekre vonatkozó  eladási tilalmat 3 évvel meghosszabbították, ti. területének 78%-a termőföld, na és jóval olcsóbb, mint nyugaton. Az új földtörvény ezért kell, lejár a moratórium.
A földszerzésén tagállami állampolgárok, de  - hogy teljesüljön az egyenlő elbánás - a magyaroknak is ugyanilyen korlátokat emel, 4 együttes feltételt kell teljesíteni:
- 3 éve Magyarországon élni
- 3 éve mezőgazdasági tevékenységet folytatni
- a törvény szerint meghatározott földműves kritériumának megfelelni
- a szerzendő földtől lakóhelye nem lehet távolabb, mint 20 km.
Egyedül zártkerti termőföldet vehet majd bárki, de ebből is csak max. 1 hektárt. Elvben, aki földet vesz, annak földművesnek kell lennie, s művelnie kell. Ha nem műveli, akkor bírságot kell fizetnie addig, amíg a jogellenes állapot fennáll. Könnyű kijátszani és nem termelni, hanem csak az eu-s támogatást felvenni.

 

A 199 parlamenti helyből a Fidesz-KDNP 133 képviselővel rendelkezik,

                  az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP 38-cal,

                                                         az LMP 5-tel,

                               a  szélsőjobbos Jobbik 23-mal.

A szavazatok 99,99 százalékának feldolgozása alapján a voksok megoszlása:

       a Fidesz-KDNP országos listája 2 264 730,

         az MSZP-Együtt-DK-PM-ML  1 290 804,

                                           a Jobbik  1 020 476,

                                            az LMP     269 413.

                                         Összesen 4 845 423 fő

(plusz a maradék 0,01 %, amely nem változtat a helyzeten)

A távolmaradás: 37  % (64 ezer pedig érvénytelen)

A Fidesz 48 %-ot kapott, kevesebbet, mint ellenzéke együtt, mégis 2/3-os többsége lesz a parlamentben.