2014. április 16., szerda

Van munka, hát, jöttünk


Van munka, hát, jöttünk – romániai napszámosok Magyarországon



A helyhatóság lényegében legalizálja a nagygazdák által fenntartott „rabszolgaságot” a Csongrád megyei Mórahalmon, ahol más homokháti településekhez hasonlóan sok a román vendégmunkás. Miközben a helyi gazdaság számára nélkülözhetetlenek az olcsó napszámosok, az önkormányzat rendészetileg korlátozza szabad mozgásukat, és akadályozza hozzáférésüket a szociális, egészségügyi rendszerekhez. Riport az Európai Unió rabszolgáiról.

Estefelé összeverődnek a zákányszéki bolt előtt a romániai napszámosok, beszélgetnek. Kezükben kenyér, konzerv. A bolt mellett egy náddal elkerített asztal, ott leülnek, söröznek. „Persze, hogy tudom, mi az Európai Unió", mosolyodik el az egyik sovány férfi. "Nekünk munka kell. Otthon semmi nincs. Itt, ha szólnak, megyünk, ha nem szólnak, nem megyünk. Most baj lesz ebből?” – kérdezi.
A világ szeme elől elrejtett romos tanyákon, összezsúfolva élnek román vendégmunkások százai, gyerekekkel, feleségekkel, nagyszülőkkel, együtt akár több ezren. A Homokhátság 11 településén jártunk. Pontos adatok a vendégmunkások és hozzátartozóik számáról nincsenek. Sok helyiben félelmet keltenek, a kertgazdaság viszont összeomlana nélkülük: tavasztól őszig napszámba járnak a nagygazdákhoz. Szociális, egészségügyi ellátásukra se pénz, se hajlandóság. A gyerekek iskoláztatása sem megoldott. Tavaly március óta néhány településen önkormányzati rendészeti szerv „felügyeli” őket, a tervek szerint átfogó adatbázis is készül, mellyel „kiszűrik a jó vendégmunkásokat”.
A helyhatóság lényegében legalizálja a nagygazdák által fenntartott „rabszolgaságot”, a gazdák fizetnek a regisztrációért, cserében az a munkavállalókat kordában tartja”, ha a vendégmunkások megjelennek közterületen, hazaszállítják őket. A helyhat+sàg gondosodik arról, hogy a NAV, a munkaügyi felügyelőség stb. ne «zaklassa» a gazdàkat, rajtuk keresztül mennek ki ellenőrizni. Kimondottan üldözik az integrációt, és különböző adminisztratív eszközökkel (gyámhatóság, egészségügyi szűrővizsgálatok) akadályozzák a letelepedését azoknak, akik nem munkavállalási céllal vannak itt. Azok, akiket gazdáik nem jelentenek be, nem kerülnek az adatbázisba. Az „ellenőrzéseket” a tavaly létrehozott önkormányzati rendészeti szerv végzi, megalakulására egy 2012-es törvény ad jogalapot, amely a köztisztviselőket különböző jogokkal ruházza fel: például az intézkedés alá vetett személyt ellenállás esetén feltartózhatja, és meg is bilincselheti a hatóságok megérkezéséig. A térségben felnőttek és gyerekek százai élnek nyomorban, kiszolgáltatottan, akik zömében európai uniós állampolgárok, egy részük a honosítási eljáráson keresztül magyar állampolgárságot is szerzett. Sőt, szavazott is április 6-án.
A homokháti települések szinte mindegyikén vannak romániai vendégmunkások, világos nappal azonban alig lehet velük találkozni az utcákon. Kora hajnali órákban viszik őket a földekre, a fóliasátrakhoz, majd naplementével vissza a szállásra. Napközben csak az öregek, a várandós asszonyok, a gyerekek vannak otthon.
Olykor megy a „büdösrománozás”, a bűnbak mindig az idegen. Lopják a biciklit, a krumplit – biztos, hogy a román vitte el. A Szegedi Rendőrkapitányság parancsnoka elmondta azonban, hogy a tavalyi 32-höz képest, az idén csupán 24 bűncselekmény történt, és ebből csak 3 esetben volt román az elkövető. Ami viszont gyakori, hogy az intézkedés alá vont cselekmények elkövetői többnyire alkoholt fogyasztottak.
Az ügyben inkriminált önkormányzati képviselő a hvg.hu-nak nem kívánt nyilatkozni. A fórumon ugyanakkor elmondta, hogy nem támogatja a magyar nyelvet nem beszélő, nem munkavállalás céljából ideérkezők letelepedését, szociális, egészségügyi ellátását, iskoláztatását, hiszen ez utóbbira normatívát sem biztosít az állam. Arra kell törekedni szerinte, hogy ne lehetetlenítsék el a gazdasági kényszerből fakadó munkavállalást, de a lakosságot fenyegető kockázatokat csökkenteni kell. Nógrádi úgy véli, a közbiztonsági kockázatokat ki kell szűrni, s szerinte ide sorolható a magyarul nem beszélő, romániai állampolgárok jelenléte, márpedig a vendégmunkások 90 százaléka ilyen.
 
Egy kommentelő:
Peresznyén (Vas megye) van egy gyümölcsmosó, Romániából hozzák oda napi 15-16 órában dolgozni. 60 ezer forintot kapnak, konténerben laknak, amiért még fizetnek havi 13 ezer forintot, plusz rezsi/fő, 4-en laknak egy konténerben, a munkások kb 2/3-a nem tud írni olvasni se, annak ellenére, hogy 20-30-40 évesek. A munkások olyan kötényt hordanak, hogy elöl és hátul egy hatalmas nagy szám van rajta, a főnökük az üzemben egy függőfolyosón jár kel fölöttük, megafonnal a kezében és kb így beszél: 102-es a kurva cigány anyád, dolgozzál...!!! Ki- és belépni az üzem területére nem lehet csak úgy, 2m-es kerítés szögesdrót, mint egy koncentráció lágerben, erről minden létező hatóság tud…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.