Európai játékok…

EP-képviselők. Fizetésük 2009 óta egységes, és azt az EU, tehàt minden EU-ban élô állampolgár fizeti. A havi bér bruttó 8 ezer euró, ebből lejön a közösségi adó és a balesetbiztosítási járulék. Ezen felül kapjàk az általános költségtérítést (irodafenntartás, telefon, stb), amely további havi 4,3 ezer euró.
Mivel az ülések Brüsszelben és Strasbourgban zajlanak, így a képviselőknek jár utazási költségtérítés is. Business osztályú repülőjegyüket, első osztályú vonatjegyüket megtérítik, illetve, ha autóval közlekednek, akkor kilométerenként 0,5 euró a benzinpénz. A képviselők napidíjat is kapnak, amikor szolgálatot teljesítenek. Ez napi 300 euro, ebből kell fedezniük szállásukat, az étkezést, és minden olyan költséget, amely a részvétellel jár.
Ezen felül kapnak úgynevezett éves utazási költségtérítést is, ez évi maximum 4,2 ezer euró. A térítésre a megfelelő utazási bizonylat és a szükséges alátámasztó dokumentumok bemutatásakor kerül sor. A képviselők személyzetét is az EP fizeti, erre havi 21 ezer euro jut, ennek maximum egynegyede a képviselő által választott szolgáltató által nyújtott szolgáltatások (pl. szakértői tanulmány készítése) fedezésére használható.

Barroso utóda. A 28 tagállam vezetésének és az európai pártszövetségeknek, illetve a brüsszeli frakcióknak kellene közös nevezőre jutniuk arról, ki legyen az EU végrehajtó szervének, az Európai Bizottságnak az elnöke, és mely országok adhatnak ebben az öt évben biztosokat, és ők milyen tárcát kapnak majd. A tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak „az európai parlamenti választások figyelembe vételével” kell javaslatot tennie a Bizottság elnökének személyére, akire aztán az EP rábólint. A választásokat az előzetes eredmények szerint a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt nyerte, vagyis a pártszövetségek logikája szerint a Tanácsnak a volt luxemburgi miniszterelnököt, Jean-Claude Junckert kellene jelölnie. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű: az EP-ben egyik pártszövetgségnek sincs abszolút többsége (az Európai Néppártnak az előzetes mandátumbecslés szerint ebben a ciklusban csak 213 képviselői helye lehet, ami a mandátumok nagyjából 28 százaléka, míg az Európai Szocialisták Pártjának 190 képviselője nagyjából 25 százalékos mandátumarányt jelent). A bizottsági elnök megválasztásához szükséges abszolút többség 376 szavazat, a stabil többséghez az esetleges kiszavazások miatt ennél szélesebb támogatást kellene összegyűjteni. Dönteni kell az Európai Tanács állandó elnöke és az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ("külügyminisztere") posztjáról. Ezek szerepe akár fel is értékelődhet, elég csak a kiéleződő orosz–EU-viszonyra gondolni. Az EP csak július 1-jén ül össze először, a Tanácsnak van még ideje sakkozni a pozíciókkal, illetve próbálkozni azzal, hogy a jelöltek maguk mögé koalíciót kovácsoljanak. Jean-Claude Juncker jelölése ellen lobbizik a brit kormányfő, aki Magyarországot, Litvániát, Írországot, Svédországot, Szlovéniát "és talán Németországot" látja lehetséges szövetségesének. David Cameron más jelöltekkel is előállt, Enda Kenny ír, Donald Tusk lengyel, valamint Jyrki Katainen finn miniszterelnököt is szívesen látná az Európai Bizottság élén. A brit kormányfő a brit EU-tagság jövőjéről szóló, 2017-ben esedékes népszavazásra való tekintettel állítólag azt szeretné, ha egy "szimpatikus" elnöke lenne a bizottságnak Juncker helyett, akinek az euro köré épülő egységes Európáról vallott nézetei nem csengenek egybe a brit közvéleményével. A volt luxemburgi miniszterelnök "teljesen elfogadhatatlan" London számára – mondta Cameron párttársainak a hírek szerint. Cameron már a hétvégén hat ország vezetőjével beszélt telefonon, amennyiben David Cameron a maga oldalára tudja állítani őket, Juncker jelölését el lehet felejteni.