Helyünk a nagyvilágban

♦ Londonban 104 milliárdos él (Moszkvában 48, New Yorkban 43, San Franciscoban 42, Hongkongban 34) a "Sunday Times" május 10-i publikálása alapján. A brit milliárdosok 368 milliárd eurót kitevő vagyona 120 milliárddal emelkedett 2008-hoz viszonyítva. Ugyanakkor az ország legnagyobb karitatív szervezete, a Trussell Trust megjegyzi, hogy március végén 913 000 személy fordult hozzájuk élelemsegélyért, a korábbihoz képest több, mint 160 %-os az emelkedés.

 
♦ Ukrajna: Christine Lagarde (IMF) azt nyilatkozta pénteken, «élénken reméli»,  hogy az IMF 17 milliárd eurós kölcsöne fejében elfogadott "programot az ukrán hatóságok be fogják tartani". A gáztarifák magánszemélyek számára már május elsejétől 50 %-kal megemelkedtek.

♦ Kínában a Radio Free Asia hírei alapján 20 ezren tüntettek szerda este Hangzhouban amiatt, hogy megkérdezésük nélkül építenek hulladékégetőt.

  

 

 

♦ A chilei Santiagoban május 8-án több tízezer diák tüntetett szervezeteikkel együtt. Az újonnan megválasztott szocialista elnöktől, Michelle Bachelet-től követelik, hogy teljesítse fő kampányigéretét, a Pinochet-diktatúrából megmaradt privatizált oktatási rendszer megszüntetését, oktatási reformot az ingyenesség elérésére.

 

♦ Marokkóban az egyik spanyol enklávé mellett az emigráció meggátlására újabb, pengékkel ellátott akadályt építenek a meglevő háromszoros és hét méter magas mellé. Spanyol hivatalos adatok szerint 2013-ben 50 %-kal nőtt az «illetéktelen» bevándorlók száma, akik az akadályokon átkelve a súlyos sérülést is vállalják. Spanyolország több kérést is benyújtott az EU-hoz, melyekben segítséget igényel a «bevándorlás elleni harcban».

 

♦ Az amerikai védelmi miniszter és a NATO főtitkára a védelmi kiadások növelésére szólította fel a tagországokat «az Ukrajna elleni orosz fellépés fényében» A figyelmeztetés többek között Magyarországnak is szól, a NATO 2013-as adatai szerint Magyarország csak GDP-je 0,9 százalékát fordítja katonai kiadásaira.

 

   ♦ A magyar kormány a múlt héten tette közzé az EU-nak kötelezően benyújtott gazdasági programját (az ún. konvergenciaprogramot). Eszerint 2017-re a jelenlegi 50%-ról 45%-ra csökkentené az állami kiadások GDP-hez viszonyított arányát, mivel «a versenytársakhoz képest például magasak a társadalmi juttatások»… (nyugdíjak, szociális kiadások, tömegközlekedés, oktatás, egészségügy …).