Kína- levél

Kína-levél 422.sz. 2014. május elseje

 

 

Győztes sztrájk a Yue Yuennél? A gazdag Guangong tartományban a Yue Yuen dongguani óriás sportcipőgyártó vállaltnál ápr. 14-től a hónap végéig 40 ezer munkás sztrájkolt. A munka felvétele bizonytalan volt, mivel többezren folytatni kivánták a sztrájkot. Masszív rendőri beavatkozás, de a követelések teljesültek.

Ha hihetünk a tajvani vállalat igazgatóságának, a sztrájk 20 millió eurójába került és a bérkiadások 22 millióval fognak növekedni a követelések teljesítésével («Wall Street Journal», ápr. 28.). Itt bújik meg a munkások gyanakvása, akik tudnak számolni: a vállalat nem fizette a társadalmi terheket a dolgozók valódi bére után (átlagosan 3000 yüan a túlórákkal együtt, vagyis 360€), hanem csak az alapbérre (kb. 1800 yüan, vagyis 215€ ), akkor a különbséget most sem fogja kihúzni a zsebéből, hogy azt befizesse, különösen, ha az olykor 15 éve késik és a dolgozók száma 100 ezer!

A Yue Yuen tagadta a csalást egészen addig, míg a Munkaügyi és Társadalombiztosítási minisztérium be nem avatkozott és nyomást nem gyakorolt az igazgatóságra a törvények betartása érdekében. Akkor a dongguani társadalombiztosítás is követte ugyanezt az utat. 10 nappal a sztrájk kezdete után! Viszont a dongguani hatóságok elősegítették a vállalat és a hivatalos szakszervezet közötti egyezség megkötését …

 

«Soha nem látott egyetlen szakszervezeti bizalmit sem 20 év alatt!» A dongguani hivatalos szakszervezet, az ACFTU kommünikét adott ki … 10 nappal a sztrájk kitörése után, ugyanazon a napon, amikor a Munkaügyi minisztérium beavatkozott, és a küldöttek választása, valamint a tárgyalások voltak soron. Egy munkás: «Személy szerint soha nem láttam egyetlen szakszervezeti bizalmit sem, holott majdnem 20 éve itt dolgozom. Hallottam, hogy valami kommünikét kiadtak, de hozzánk nem juttatták el. Most meg utasításokat akarnak adni! De hol voltak akkor, amikor a vállalat a jogainkat sértette? Még a szakszervezeti elnök nevét se tudjuk!». Az ACFTU dokumentuma jelzi, hogy a vállalat fenntartja a jogot az elbocsátásokra például azok esetében, akik nem veszik fel a munkát. Egyébként pedig mindjárt másnap a rendőrség elözönlötte az üzemi főépületet, hogy munkafelvételre kényszerítse az embereket. 2-3 napig mégis eltartott, mivel a sztrájkolók soványkának találták a garanciát.

Represszió A rendőrség nyilvánvalóan túlzó közbelépése arra szolgált, hogy a sztrájkolókat terrorizálja. Kikérdeztek egy tucatot, majd elengedték őket, másokat megfenyegettek vagy megvertek, kényszerítették a munka felvételére. De két munkást fogva is tartottak, akik a migráns dolgozók érdekvédelmét végzik: Zhang Zhiru aktívát két nap múlva engedték ki, Lin Dong azonban ápr. 22. óta még mindig  a négy fal között van. A közrend megzavarásával vádolhatják, ügyvédének pedig nem engedik, hogy megvizsgálja a dosssziéját!

 

A jogok védelme tehát bűncselekmény lenne? Mi volt hát a bűnük? Egy sztrájkoló a BBC-ben ápr. 25-én: «Segítettek megfogalmazni a közös követeléseket». Egy másik: «Javasolták, hogy válasszunk küldötteket, aztán szakértők segítettek a tárgyalásban. Vannak, akik az interneten segítenek». A «China Daily» (ápr. 23.) szerint, amikor Zhang és csapata találkozott mintegy ötven küldöttel ápr. 21-én, kérték az elmaradt terhek fizetésének részletes kimutatását. Hát ez tényleg bűncselekmény! Zhang Zhiru hiába állítja, hogy nem képes befolyásolni a sztrájkot, a szakértőcsapatot is kikérdezte a rendőrség. Azonban folytatják munkájukat, segítik a munkásokat jogaik megvédésében, «akármilyen nyomás is nehezedjék rájuk».

Wang Jiangsong a munkaügyi kapcsolatok szakértője úgy találja, hogy «a helyi vezetőknek vigyázniuk kellene arra, hogy milyen hatása lehet annak, hogy olyan független tanácsost fogva tartanak, mint Lin Dong. Ez rövid időre megoldja a gondot, de hosszú távon társadalmi feszültséget okoz» (Associated Press, ápr. 30.). Hozzáteszi: «Azt hiszem, a vezetők nem egészen fogták fel Xi Jinping elnök szavait, aki azt mondta, a társadalmi stabilitás fenntartása érdekében meg kell védeni a nép jogait».

 

Tanulság Először is tömeges volt a sztrájk. Egyetlen gép sem mozdult. 40 ezer munkás utasította vissza a munkát addig, amíg követelését nem teljesítik. Hosszú volt. Két hétig tartott a rendőrség «részvétele» ellenére. A sztrájk a központi kormányt is megmozdította, hogy érdekükben közbeavatkozzon. Na és főként: felébredtek a szakszervezeti aktivisták is, vitáztak és munkatársaikat megértve azok nevében léptek fel, az őket megbízók mandátuma értelmében, támogatásukat élvezve a holnap demokráciáját kovácsolva.

 

 

 

A 40 000 győzelme a Yue Yuennél?

 

 

A tajvani Yue Yuen 40 000 dolgozója ápr. 14. óta minden nap ott volt az üzem előtt, blokkoltak, de nem vették fel a munkát, mivel követeléseik teljes mértékben legitimek: a munkáltató által az ő utánuk fizetendő társadalmi terheket akarták. Többszáz rendőr a helyszínen, ahogy egyik munkás mondja: «Alighogy valaki egy jelszót kiáltott, a rendőrök azonnal elvitték! A molinókról nem is beszélve …» (BBC, ápr. 25.)

 

Letartóztatások Zhang Zhiru és Lin Dong, két elbocsátott munkás, aki jogi segítséget nyújtó központot hozott létre, tanácsokat adott a sztrájkolóknak. A rendőrség kihallgatta őket, Zhangot két nap múlva engedték ki, Linről május elsején még nem hír.

A Yue Yuen igazgatósága május végétől kezdve végül utalni fogja a hiányzó társadalmi terheket, nem úgy, ahogy kezdetben javasolta (2015-től). A munkaügyi és társadalombiztosítási minisztérium nyilvánosan kérte, hogy a Yue Yuen respektálja törvényben előírt kötelezettségeit még május 25. előtt. De hivatalosan sem volt szó az elmaradt terhek befizetéséről.

Ez idő alatt a munkahelyi csoportvezetők fenyegetéssel próbáltak mindenkit rávenni a munka felvételére. «Egy munkást megütöttek. Másokat elbocsátással fenyegettek», meséli egy sztrájkoló. 26-án fokozatosan felvették a munkát: «Nem volt választási lehetőség; mit akartok, ha egy sisakos, gumibotos fickó áll mellettetek?», teszi hozzá egy másik a «China Labour Bulletin»-nek.

 

Győzött-e a sztrájk? A hongkongi tőzsdén ápr. 24-én azt nyilatkozta a Yue Yuen , hogy «a hiányzó befizetéseket, amelynek mérete még nem ismeretes, fizetni fogja, s minden dolgozó utàn», jelentette a Bloomberg ügynökség (ápr. 25.).

De a «China Labour Bulletin» szerint «nagyon sokan nem hisznek a kormány és a vállalat garanciáiban, ami az elmaradott befizetéseket illeti». Azt mondja egy munkás: «Nem gondolom, hogy igazat mondanak. Mindenkinek ellenőriznie kellene saját tàrsadalombiztosítàsi számláját, hogy lássuk, befizették-e. Miért ne tennénk meg?»

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

A helyhatóságok a munkaügyi konfliktusokban

 

Folytatjuk a «China Labour Bulletin» cikkét, amely a 2011-2013 közötti munkaügyi konfliktusokkal foglalkozik «A szakszervezet keresése» címmel. Ebben az önkormányzatok szerepével is foglalkozik.

 

Az önkormányzatoknak a társadalmi problámákba beavatkozása, csakúgy, mint azok természete, nagy vátozatosságot mutat aszerint, milyen a viszony a dolgozók és az önkormányzat között, valamit mekkora a konfliktus okozta «felfordulás» mértéke. Pl. (a gyakran az önkormányzattól függő) taxis vagy pedagógus sztrájk esetében a «közrend» közvetlenül érintett.

Ellenben a (magán-, vagy külföldi tulajdonú) üzemekben a helyi kormányzatok inkább semlegesnek mutatkoznak: a helyi tisztviselők jól tudják, hogy a probléma gyökere a bérből élők és a tulajdonosok között található, s inkább elhagyagolják. Ha beavatkoznak, akkor azért, hogy a rend megzavarása megszűnjék, s nem pedig azért, hogy megoldást keressenek. Viszont előbbre vihetik a helyzet tisztázását, a tárgyalások elősegítését.

 

Példák a beavatkozásra: Huangpu megyében (Kanton) a helyi jogi ügyek irodája lépett közbe egy műanyaggyártó üzemi sztrájk alkalmával 2013. márc. 7-én. A mintegy 60 sztrájkolót arra serkentette, hogy válassza meg képviselőit az igazgatósággal folytatott tárgyalásokra. Megtörtént és 4 %-os béremelést értek el, valamint írásos igéretet arra, nem lesz megtorlás. Foshanban a helyi tisztviselők reagáltak gyorsan akkor, amikor a Honda Nanhai mintegy 100, a felajánlott 10,2 %-os béremeléssel elégedetlen dolgozója 2013. márc. 18-án sztrájkba lépett. A tárgyalásokat a helyhatóság szervezte meg, az igazgatóság pedig elfogadta a 14,4 %-os emelést (havi 310 yüan [36€], plusz 50 yüanos lakhatási hozzájárulást). A Honda Nanhai volt a helyszíne a 2010 májusi nagy sztrájknak és a hatóságok mindig is érzékenyek voltak a munkahelyi problémákra. Néha azonban a munkabeszüntetők gyors lecsillapítása nem működik.

 

A munkáltató helyett fizetnek … Az üzem elköltözéséhez, bezárásához, fúziójához fűződő konfliktusokban a helyi igazgatás megpróbálja a dolgozók és a tulajdonosok közötti egyezséget még a termelés leállítása előtt összehozni. Amikor a munkáltató fizetség nélkül eltűnik, előfordul, hogy – nem minden nehézség nélkül – a helyi kormány rendezi az elmaradt béreket. 2011-ben a shenzheni hatóságok 353 esetben 10 millió yüan összegben tettek eképpen. Azonban csak a város két legnagyobb üzemében már összejött 70 millió yüan!

Példa: amikor Dongguanban egy nagy hongkongi játékgyár hirtelen csődöt jelentett 2012 januárjában, s a főnök eltűnt, közel ezer dolgozó vonult a városháza elé, hogy a hatóságok rendezzék az ügyet. Nem kaptak választ, blokkolták az utakat. Ekkor a helyhatóság megígérte, hogy 7 millió yüant szabadít fel az elmaradt bérek pótlására, de a szerződésszegésből adódó járandóságok kifizetésére nem vállalkozott. Ugyanez történt  Tengxinben egy textilipari cégnél Dongguanban 2012 novemberében, a helyhatóság azonban csak a helyi minimálbér 30 %-nak megfelelő összeget tudott fizetni …

 

Megtorlás is. A helyi kormányzatok megfélemlítés céljából nem tartózkodnak a rendőrségi kommandók bevetésétől sem. A «China Labour Bulletin» 150 rendőrségi beavatkozásról ad hírt. Az erőszakszervezetek sztrájkokba és tüntetésekbe avatkozásának száma jelentősen növekedett 2013-ban. Legtöbbször néhány nap múltán figyelmeztetéssel kiengedték a sztrájkolók zömét, néha hosszabb időre fogva tartották őket, máskor eljárást is kezdeményeztek. Wu Guijun küldött és a kantoni kórházból elbocsátottak jelentése a munkás- és demokratikus jogok védői elleni nyomásgyakorlás és erőszak alkalmazása szintén szerepel  a cikkben.