Német csoda, de milyen áron!

A Daimler dolgozói koporsót visznek ezzel a felirattal: "munka a sírig" / Kienzle / AP / SIPA

Újságot hordanak ki, a szupermarketekben a polcokat rendezik, telefonos közvéleménykutatók, stb.  Több, mint 660 ezer német nyugdíjasnak muszáj folytatnia a munkát részmunkaidôben nyugdíja kiegészítéséhez.  A létszámuk állandóan emelkedik: a mini-job-ok sokasodnak, s a gyenge fizetés nyomorúságos nyugdíjat ereményez.

A "német modell" problémái

Az 57 éves, Wolfgang süteményt szolgál fel egy jó kávézóban Berlin szívében. Pedig már két év nyugdíjas. Két szívroham után a sofőrmunkáját abba kellett hagyni, nem mégsem töltheti idejét keresztrejtvénnyel vagy kertészkedéssel. Havi 525 eurót nyugdíjat kap. 440 euró a lakbér. Ehhez jön a telefon, a gáz, stb, 150 euró. Nem elég tehát, még meg is élni. Muszáj dolgoznia.

Wolgang heti 20 órát dolgozik itt, ami havi 390 eurót hoz neki. Ezt nevezik rajnai mini-jobnak, amit a Hartz IV-reformmal vezetett be a 2000-es évek elején a szociáldemokrata Schröder. Ezek a szerzôdések, ha nem haladják meg a 400 euró, a munkáltatót mentesítik a társadalmi terhek fizetése alól…

Elszegényedés

Ezóta az ilyen munkák megsokszorozódtak az egész országban. Sokaknak muszáj elfogadniuk, a szociális ügyek minisztériuma szerint 660 ezer 65-74 éves nyugdíjasnak van ilyen részmunkája. Nagy tévedés azt gondolni, hogy minden nyugdíjas örömmel dolgozik tovább. Ulrike Mascher, a VdK társadalmi jogvédő egyesület elnöke kereken tagadja: Látni kell, hogy mit csinálnak, reggel 5-kor újságot hordanak ki, a szupermarketek polcait teszik rendbe, éjszakai kapusok. A nyugdíj nem elég, muszáj vállalniuk.  

Ugyan ez a 660 000 dolgozó nyugdíjas a 65 évnél idősebb lakosságnak csak 3,3%-t képviseli, amit a kormány sietett is közölni, hogy megnyugtassa a tömegeket. De a gond az, hogy a létszám állandóan emelkedik és az egész lakosságot fenyegeti az elszegényedés. 2000-ben 416 ezer volt ez a szám, tíz év alatt több, mint 58 %-kal nőtt.

   

A nyugdíj rejtett csökkenése

Ulrike Mascher szerint a tendenciát a létkörülmények erős drágulása is magyarázza: "Az idősek számára roppant fontos területeken (pl. fűtés, egészségügy) jelentős drágulások történtek". Ez az infláció nem gond, ha a nyugdíjak követik azt, de éppen az a gyakorlat, hogy azok csökkennek.  

A német nyugdíjbiztosítások értékükbôl 10 %-ot vesztettek az utóbbi tíz év alatt – állítja a VdK elnöke. Oka a mini-jobok terjedése, a különösen alacsony bérezésű szerződések. Nagyon sok dolgozó képtelen egy jó nyugdíjbiztosítást fizetni magának. Ezenfelül 2007-ben a német kormány a korhatárt 65-ről 67-re emelte.

Szégyenlenek társadalmi segítséget kérni 

A prekaritásos helyzetű idősek állami kiegészítô segélyt kérhetnének, de sokan nem teszik. "Az emberek egész életükben dolgoztak, most pedig szégyenkeznek, hogy kéregetniük kell", jelenti ki Ulrike Mascher. Azt nem is számítva, hogy a segély feltételei drákóiak.

A 68 éves Reingardnak 704 eurós a nyugdíja, pedig 40 évig dolgozott. Kérhetett volna segélyt, de bizonyítania kellett, hogy semmiféle tulajdona nincs, még egy kis kert sem, és semmiféle megtakarítása.

Az energiával teli nagymama egy telefonközpontban dolgozik hát, az Ipsos számára végez közvéleménykutatást. Eképpen tudta megôrizni kis kertjét a munkáskolónián. Arról nem is beszélve, hogy a segély csak havi 100 eurót jelentene.

Megoldás? 

A szakértők szerint az időskori elszegényedés a következő 20 évben növekedni fog. A népesség elöregszik Nénetországban. A kormány párbeszédet javasol az idősek képviselőivel, Ulrike Mascher is ott lesz. Kiegészítő rendkívüli nyugdíjemelést akar kérni, de elsőszámú követelése a minimálbér bevezetése, mert nyomorúságos fizetés csak nyomorúságos nyugdíjat hozhat.