A Daimler dolgozói koporsót visznek ezzel a felirattal: "munka a sírig" / Kienzle / AP / SIPA |
Újságot
hordanak ki, a szupermarketekben a polcokat rendezik, telefonos közvéleménykutatók,
stb. Több, mint 660 ezer német nyugdíjasnak
muszáj folytatnia a munkát részmunkaidôben nyugdíja kiegészítéséhez. A létszámuk állandóan emelkedik: a mini-job-ok
sokasodnak, s a gyenge fizetés nyomorúságos nyugdíjat ereményez.
A
"német modell" problémái
Az 57 éves, Wolfgang süteményt
szolgál fel egy jó kávézóban Berlin szívében. Pedig már két év nyugdíjas. Két
szívroham után a sofőrmunkáját abba kellett hagyni, nem mégsem töltheti idejét
keresztrejtvénnyel vagy kertészkedéssel. Havi
525 eurót nyugdíjat kap. 440 euró a lakbér. Ehhez jön a telefon, a gáz, stb,
150 euró. Nem elég tehát, még meg is élni. Muszáj dolgoznia.
Wolgang heti 20 órát dolgozik
itt, ami havi 390 eurót hoz neki. Ezt nevezik rajnai mini-jobnak, amit a
Hartz IV-reformmal vezetett be a 2000-es évek elején a szociáldemokrata Schröder. Ezek
a szerzôdések, ha nem haladják meg a 400 euró, a munkáltatót mentesítik a társadalmi
terhek fizetése alól…
Elszegényedés
Ezóta az ilyen munkák
megsokszorozódtak az egész országban. Sokaknak muszáj elfogadniuk, a
szociális ügyek minisztériuma szerint 660 ezer 65-74 éves nyugdíjasnak van
ilyen részmunkája. Nagy tévedés azt gondolni, hogy minden nyugdíjas örömmel dolgozik tovább. Ulrike Mascher, a VdK társadalmi jogvédő egyesület elnöke kereken
tagadja: Látni kell, hogy mit
csinálnak, reggel 5-kor újságot hordanak ki, a szupermarketek polcait teszik
rendbe, éjszakai kapusok. A nyugdíj nem elég, muszáj vállalniuk.
Ugyan ez a 660 000 dolgozó
nyugdíjas a 65 évnél idősebb lakosságnak csak 3,3%-t képviseli, amit a kormány
sietett is közölni, hogy megnyugtassa a tömegeket. De a gond az, hogy a létszám
állandóan emelkedik és az egész lakosságot fenyegeti az elszegényedés. 2000-ben
416 ezer volt ez a szám, tíz év alatt több, mint 58 %-kal nőtt.
A nyugdíj rejtett csökkenése
Ulrike Mascher szerint a
tendenciát a létkörülmények erős drágulása is magyarázza: "Az idősek számára
roppant fontos területeken (pl. fűtés, egészségügy) jelentős drágulások történtek". Ez az infláció nem gond, ha a nyugdíjak
követik azt, de éppen az a gyakorlat, hogy azok csökkennek.
A német nyugdíjbiztosítások
értékükbôl 10 %-ot vesztettek az utóbbi tíz év alatt – állítja a VdK elnöke. Oka a
mini-jobok terjedése, a különösen alacsony bérezésű szerződések. Nagyon sok
dolgozó képtelen egy jó nyugdíjbiztosítást fizetni magának. Ezenfelül 2007-ben
a német kormány a korhatárt 65-ről 67-re emelte.
Szégyenlenek társadalmi segítséget
kérni
A prekaritásos helyzetű
idősek állami kiegészítô segélyt kérhetnének, de sokan nem teszik. "Az emberek egész életükben
dolgoztak, most pedig szégyenkeznek, hogy kéregetniük kell",
jelenti ki Ulrike Mascher. Azt nem is számítva, hogy a segély feltételei drákóiak.
A 68 éves Reingardnak 704 eurós
a nyugdíja, pedig 40 évig dolgozott. Kérhetett
volna segélyt, de bizonyítania kellett, hogy semmiféle tulajdona nincs, még egy
kis kert sem, és semmiféle megtakarítása.
Az energiával teli nagymama
egy telefonközpontban dolgozik hát, az Ipsos számára végez közvéleménykutatást.
Eképpen tudta megôrizni kis kertjét a munkáskolónián. Arról nem is beszélve,
hogy a segély csak havi 100 eurót jelentene.
Megoldás?
A szakértők szerint az
időskori elszegényedés a következő 20 évben növekedni fog. A népesség elöregszik
Nénetországban. A kormány párbeszédet javasol az idősek képviselőivel, Ulrike
Mascher is ott lesz. Kiegészítő rendkívüli nyugdíjemelést akar kérni, de elsőszámú
követelése a minimálbér bevezetése, mert nyomorúságos
fizetés csak nyomorúságos nyugdíjat hozhat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.