Röviden

Görögország: az IMF–EU zsarol

A görög miniszterelnök  nem kapta meg a szükséges voksokat a köztársasági elnök jan. 29-i választásához. Az alkotmány előírja ilyen esetre az országgyűlés feloszlatását és az új választásokat. Ezt  jan. 25-re jelölték ki. A (jobboldali) Új Demokrácia és a (szocialista) Paszok  koalíció kudarca nyilvánvaló. Ez a két párt valósította meg a Trojka (IMF, EKB, EU) diktálta memorandumot, mely a bérek 25 %-os csökkenését és tömeges munkanélküliséget eredményezte.  A gazdasági összeomlás különösen fájdalmassá  teszi a GDP 175 %-os arányú adósságfizetés teljesítését, a Trojka kölcsönei csak a korábbi adósság kamatainak fizetésére szolgálnak, azok részleteit csak akkor hívhatja Görögország le, ha a privatizációs ütemet és a bércsökkentést betartja.

A közvéleménykutatások szerint a Syriza tört az élre, győzelme esetén kormányt alakíthat. A memorandumnak opponáló Syriza 2010 óta gyors fejlődést ért el és még ha vezetője, Alexis Tsipras biztosította is az EU-t – mivel csak a memorandum egyszerű újratárgyalását kérte –, a Trojka kötelezni akarja az országot a korábbi kormányok tette igéretek teljesítésére. Az IMF a választások eredményére várva felfüggesztette aktuális hitelrészlete utalását, a miniszterelnök pedig újraválasztási kudarca esetére saját népét káosszal fenyegette meg.

A Jordán völgyében: öntözőberendezések lerombolása

NAPLOUSE (Ma’an) – Az izraeli katonaság a Jordán völgy északi részén dec. 25-én lerombolta az őntözőberendezést, tudatták Ma’an település lakói.

Bulldózerekkel kísért katonai járművek érkeztek az al-Jiftlik régióba és leromboltak hat, palesztin földművesek által használt víztározót. Az öntözőrendszer európai országok adományaiból épült, megsemmisítésének ürügye – az itt élők szerint – az, hogy «katonai területen» fekszik.

A Jordán völgye a megszállt Ciszjordánia kb. 30 %-án fekszik. Az övezet több, mint 90 %-át Izrael állam a palesztin építkezés határain kívül fekvő C-zónaként jelölte ki.

Belgium

 

A kormány január elsejétől  eddigi járandóságától 37-38 ezer személyt foszt meg. Közöttük a különösen prekaritásos helyzetű felsőoktatási hallgatók, elvált fiatal anyák, ALE (helyi munkaügyi ügynökségek) által kihelyezett vagy részmunkaidős dolgozói havi többszáz eurót veszítenek, holott helyzetük már eddig is nehéz volt.

Brüsszelben a számok még riasztóabbak: itt kb.  8.000 személy szociális juttatásainak megszüntetése történik az év végéig.  Anderlecht, Molenbeek, Schaerbeek és Brüsszel-város ezen lakosainak 70% -a már pauperizálódott. Várható, hogy tömegesen kell forduljanak a CPAS  szociális központhoz segítségért, amely már most sem képes segítséget nyújtani.

Mások is veszítenek, pl. a «családi kötelezettség» nélküli családtagok.

A kormány hivatalos magyarázata: ezzel akar ösztökélni az intenzívebb munkahelykeresésre. Azonban ez a munkaerőpiaci helyzet realitásával teljes mértékben ellentétben áll, Brüsszelben pl. 2013-ben 2.315  munkahelyet kínáltak fel 111.529 munkahelykérőnek, amely 48 személy számára  jelent egy munkahelyet.