Nemzetközi információk
207. sz. (576) –2015. jan. 9.
INDIA
A kormány hatályon
kívül akarja helyezni a függetlenség másnapján elért munkatörvénykönyvet
A 2014 májusi
törvényhozói választások Kongresszusi Párt (az elmúlt ötven év zömében a
hatalom birtokosa) vereségét, a két kommunista párt választási összeomlását
hozták és a Bharatiya Janata Party (BJP, «Indiai Nép Pártja») győzelmét, amely
«hindu» ideológiát reklamál és szerinte csak a hinduk a «valódi indiaiak».
A párt
kampányában győzelme esetére az indiai gazdaság «dinamizálását» igérte, a
külföldi befektetők előtti nyitást és a «rentabilitás» (vagyis a kizsákmányolás)
előtti akadályok elhárítását.
Ez az az
ok, amiért a burzsoázia tömegesen hagyta el a korrupció miatt egyébként is
nagymértékben diszkreditálódott Kongresszusi Pártot és zárkózott fel a BJP
vezetője, Narendra Modi mellé, annak ellenére, hogy Gujarat kormányzójaként
felelős volt a muzulmánellenes pogromok többezer áldozatáért. Modi gujarati
vadprivatizációja a befektetők számára modellértékű régiót eredményezett.
Nyolc hónappal
később a Modi-kormány törvénytervezetek sorozatát viszi az indiai parlament
elé, amelyek alapvetően módosítják a függetlenség elnyerése után született
munkatörvényeket (1947: törvény a minimálbérről; 1948: törvény a munkahelyekról;
1961: szakmunkás törvény). Új törvényt is benyújt, a «Small factories Ac»t-ot (a kis- és közepes vállalkozásokról).
A társadalombiztosítási küszöbök változtatása
Tudni
kell, hogy Indiában a munkaerő többségét a kis – gyakran nagyon kicsi – alvállakozói
termelési egységek foglalkoztatják. Egy bizonyos küszöb alatt ezután a bérből
élők nem részesülhetnek a munkaügyi törvényben előírt munkahelyi védelemben. Azon
vállalkozásoknál, melyek nem használnak elektromosságot, eddig 20 fős foglalkoztatás volt a küszöb,
most 10 lesz. A többi vállalkozásnál 10-ről 40-re változik. Indiában a 175 710 «üzemnek» minősített vállalkozás
58 %-át érinti.
A Hollande-Valls kormányhoz hasonló diskurzus
Indiában
is hasonló «érveléssel» él kormány, mint Franciaországban. Mindenütt azt állítják,
hogy «az archaikus törvényeket meg kell
szüntetni, hogy a gazdaságot a technikai fejlődéshezkell igazítsuk». A
2014-ben hozott tanonc-törvényreform Rajasthan államban a termelés minden
területén a tanoncok “használatát” könnyíti meg.
Éjszakai nő munka, gyermekmunka
Változtatások:
— megszüntetik
a «mozgó gépezet melletti női és gyermekmunka» tilalmát;
— hatályon
kívül kerül az 1948-as törvény, amely tiltja a nők éjszakai munkavégzését, ezentúl az
lehetséges (19 és 6 óra között) a «dolgozó nőkkel való megbeszélés után».
A
törvénytervezetek bejelentése után az összes szakszervezet (ideértve a
hatalomhoz közeli konföderációt is) teljes egyetnemértését fejezte ki és dec.
5-re akciónapot hirdetett, melyet országszerte jelentős tüntetések kisértek.
Levelezőnk
KUBA
A kubai
forradalmi folyamat leverésére indított katonai, gazdasági és diplomáciai
beavatkozás 53 éve után Obama bejelenti a diplomáciai kapcsolat «normalizációját»
és az embargó részleges megszüntetését
2014.
dec. 17-én az amerikai elnök, Barack Obama bejelentette, hogy «normalizálja» a
diplomácia kapcsolatokat Kubával, több, 1961-ben bevezetett, személyes, gazdasági és
pénzügyi aktivitás körébe tartozó restrikciót megszüntet. Ez a «normalizáció»,
mondta, a Kuba elnökével, Raoul Castroval és Ferenc pápával folytatott 18 havi
tárgyalás eredménye.
Mit
jelent az amerikai imperializmus meghátrálása?
Az
amerikai munkásaktivista szemszögéből az
embargót azonnal és feltételek nélkül fel kell számolni – ezért küzdött
mindig is.
A világ
«baloldali» szakszervezeti és politikai köreiben, különösen Dél-Amerikában
Obama döntését mintegy a kubai kormány és a forradalom győzelmeként fogták fel.
Van
valami igazság benne, annak ellenére, hogy meglehetősen egyoldalú a castrista
szektor ujjongása. Méginkább, hogy egyáltalán nem jelzik, milyen veszély
fenyegeti a forradalmi vívmányokat, ezek között is leginkább a társadalmi
tulajdont, a belkereskedelmi monopóliumot. Ezek a politikai erők nem érzékelik annak
realitását, mit takar az imperializmus Kubával szembeni új politikája.
Ami igaz,
az igaz, az amerikai imperialista politika kudarcot vallott a kubai forradalmi
folyamat szétverésében. Erőfeszítései megtörtek 1961 áprilisában a Playa Giron (Disznó-öböl)
katonai beavatkozási kisérlettől kezdve a kubai nép fegyveres ellenállásán; a
gazdasági blokád, a kubai területeken
létrehozott fegyveres csoportok segítése, szabotázsakciók, kalóztámadások, a
cukornádültetvények felgyújtása, a főbb vezetők meggyilkolásának kisérletei, a
légi és tengeri területek megsértése, az 1962-es rakétaválság, stb. – minden
kisérlet kudarcba fulladt.
Tehét új
politika kell Kubával szemben, ami majd az amerikai politika volt és
jelenlegi céljának kivánt eredményèt meghozza.
Ugyan Obama
ezt nyíltan nem mondja ki — inkább olyan szavakat használt, mint «értékeink fejlesztése» —, ami azonban
most is és mindig annyit jelent, Kuba gazdasági és rendszerváltását akarja.
A
Fehér Ház kommünikéje nagyobb pontossággal fejti ki, mik azok az «értékeink»:
«Kuba az utóbbi
években gazdasági reformok mellett kötelezte el magát, amelynek pozitív hatása
van, de azokat el kell mélyíteni. A nyitási politika lehetővé teszi a szükséges
reformok kialakítását».
A
Kubára nehezedő nyomás erősödni fog. Raoul Castro liberalizációjával a közszolgáltatási
szektorban 500 ezer álláshely szűnt meg, tehát a forradalom vívmányainak megsemmisítése
máris elkezdődött.
A
“nyitás” politikája még csak nem is az
USA embargó-politikájának végét jelenti.
A
Fehár Ház a kubai magánszektornak nyújt speciális engedélyt, amely a Kubába irányuló
amerikai exportot fejleszti. Amerikai pénzintézetek nyithatnak irodákat Kubában.
Kubát leveszik a «terrorszervezeteket támogató
országok» listájáról – ami lehetővé teszi a nemzetközi intézmények (IMF,
Világbank, stb.) behatolását, a «pénzügyi
segélyek» nyújtását… feltételekkel persze, olyan politika megvalósításával,
amelyet a nemzetközi intézmények akarnak.
Beszédében
Obama nyíltan kimondta, hogy az embargót, minthogy a Kongresszus fogadta el,
annak is kell visszavonnia. Másképpen szólva: egyelőre nincs napirenden.
Az
embargó teljes és azonnali megszüntetésének követelése tehát teljes mértékben
aktuális marad.
Alan Benjamin
“Óriási lehetőségek rejlenek Kubában – a játékszabályok
megváltoztatásának feltételével ”
Az USA multinacionális
mezőgazdasági vállalatai lobbiznak leginkább azért, hogy a kubai blokád szűnjék
meg. Azért, hogy a kubai kormány belkereskedelmi monomóliuma megszűnjön és
lehetővé váljon a mezőgazdasági termékek «szabadkereskedelme»
Kubában. «A 11 millió lakosú Kuba az USA közvetlen
közelében búzánk, rizsünk, kukoricánk számára jelentős potenciál», jelentette
ki Alan Tracy. « Ha sikerül normalizálni
kapcsolatainkat Kubával, ha sikerül a kubai kormány minden banki, pénzügyi és
kereskedelmi szabályozását a kukába dobni, hasznunkat 80- 90 %-kal tudnánk
növelni. Óriási lehetőségek rejlenek Kubában – a játékszabályok megváltoztatásának
feltételével.»
Directeur de la
publication : Daniel Gluckstein
Imprimerie
Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) -
Commission paritaire n° 0713 G 82738
Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470
Saint-Rémy-lès-Chevreuse
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.