Nemzetközi információk

Nemzetközi információk

207. sz. (576) –2015. jan. 9.

INDIA

A kormány hatályon kívül akarja helyezni a függetlenség másnapján elért munkatörvénykönyvet  

A 2014 májusi törvényhozói választások Kongresszusi Párt (az elmúlt ötven év zömében a hatalom birtokosa) vereségét, a két kommunista párt választási összeomlását hozták és a Bharatiya Janata Party (BJP, «Indiai Nép Pártja») győzelmét, amely «hindu» ideológiát reklamál és szerinte csak a hinduk a «valódi indiaiak».

A párt kampányában győzelme esetére az indiai gazdaság «dinamizálását» igérte, a külföldi befektetők előtti nyitást és a «rentabilitás» (vagyis a kizsákmányolás) előtti akadályok elhárítását.

Ez az az ok, amiért a burzsoázia tömegesen hagyta el a korrupció miatt egyébként is nagymértékben diszkreditálódott Kongresszusi Pártot és zárkózott fel a BJP vezetője, Narendra Modi mellé, annak ellenére, hogy Gujarat kormányzójaként felelős volt a muzulmánellenes pogromok többezer áldozatáért. Modi gujarati vadprivatizációja a befektetők számára modellértékű régiót eredményezett.

Nyolc hónappal később a Modi-kormány törvénytervezetek sorozatát viszi az indiai parlament elé, amelyek alapvetően módosítják a függetlenség elnyerése után született munkatörvényeket (1947: törvény a minimálbérről; 1948: törvény a munkahelyekról; 1961: szakmunkás törvény). Új törvényt is benyújt, a «Small factories Ac»t-ot (a kis- és közepes vállalkozásokról).

A társadalombiztosítási küszöbök változtatása

Tudni kell, hogy Indiában a munkaerő többségét a kis – gyakran nagyon kicsi – alvállakozói termelési egységek foglalkoztatják. Egy bizonyos küszöb alatt ezután a bérből élők nem részesülhetnek a munkaügyi törvényben előírt munkahelyi védelemben. Azon vállalkozásoknál, melyek nem használnak elektromosságot,  eddig 20 fős foglalkoztatás volt a küszöb, most 10 lesz. A többi vállalkozásnál 10-ről 40-re változik. Indiában  a 175 710 «üzemnek» minősített vállalkozás 58 %-át érinti.

A Hollande-Valls kormányhoz hasonló diskurzus

Indiában is hasonló «érveléssel» él kormány, mint Franciaországban. Mindenütt azt állítják, hogy «az archaikus törvényeket meg kell szüntetni, hogy a gazdaságot a technikai fejlődéshezkell igazítsuk». A 2014-ben hozott tanonc-törvényreform Rajasthan államban a termelés minden területén a tanoncok “használatát” könnyíti meg.

Éjszakai nő munka, gyermekmunka

Változtatások:

— megszüntetik a «mozgó gépezet melletti női és gyermekmunka» tilalmát;

— hatályon kívül kerül az 1948-as törvény, amely tiltja  a nők éjszakai munkavégzését, ezentúl az lehetséges (19 és 6 óra között) a «dolgozó nőkkel való megbeszélés után».

A törvénytervezetek bejelentése után az összes szakszervezet (ideértve a hatalomhoz közeli konföderációt is) teljes egyetnemértését fejezte ki és dec. 5-re akciónapot hirdetett, melyet országszerte jelentős tüntetések kisértek.

Levelezőnk

KUBA

A kubai forradalmi folyamat leverésére indított katonai, gazdasági és diplomáciai beavatkozás 53 éve után Obama bejelenti a diplomáciai kapcsolat «normalizációját» és az embargó részleges megszüntetését

2014. dec. 17-én az amerikai elnök, Barack Obama bejelentette, hogy «normalizálja» a diplomácia kapcsolatokat Kubával, több, 1961-ben bevezetett, személyes, gazdasági és pénzügyi aktivitás körébe tartozó restrikciót megszüntet. Ez a «normalizáció», mondta, a Kuba elnökével, Raoul Castroval és Ferenc pápával folytatott 18 havi tárgyalás eredménye.

Mit jelent az amerikai imperializmus meghátrálása?

Az amerikai munkásaktivista szemszögéből az embargót azonnal és feltételek nélkül fel kell számolni – ezért küzdött mindig is.

A világ «baloldali» szakszervezeti és politikai köreiben, különösen Dél-Amerikában Obama döntését mintegy a kubai kormány és a forradalom győzelmeként fogták fel.

Van valami igazság benne, annak ellenére, hogy meglehetősen egyoldalú a castrista szektor ujjongása. Méginkább, hogy egyáltalán nem jelzik, milyen veszély fenyegeti a forradalmi vívmányokat, ezek között is leginkább a társadalmi tulajdont, a belkereskedelmi monopóliumot. Ezek a politikai erők nem érzékelik annak realitását, mit takar az imperializmus Kubával szembeni új politikája.

Ami igaz, az igaz, az amerikai imperialista politika kudarcot vallott a kubai forradalmi folyamat szétverésében. Erőfeszítései megtörtek 1961 áprilisában a Playa Giron (Disznó-öböl) katonai beavatkozási kisérlettől kezdve a kubai nép fegyveres ellenállásán; a gazdasági blokád,  a kubai területeken létrehozott fegyveres csoportok segítése, szabotázsakciók, kalóztámadások, a cukornádültetvények felgyújtása, a főbb vezetők meggyilkolásának kisérletei, a légi és tengeri területek megsértése, az 1962-es rakétaválság, stb. – minden kisérlet kudarcba fulladt.

Tehét új politika kell Kubával szemben, ami majd az amerikai politika volt és jelenlegi céljának kivánt eredményèt meghozza.  

Ugyan Obama ezt nyíltan nem mondja ki — inkább olyan szavakat használt, mint «értékeink fejlesztése» —, ami azonban most is és mindig annyit jelent, Kuba gazdasági és  rendszerváltását akarja.  

A Fehér Ház kommünikéje nagyobb pontossággal fejti ki, mik azok az «értékeink»:

«Kuba az utóbbi években gazdasági reformok mellett kötelezte el magát, amelynek pozitív hatása van, de azokat el kell mélyíteni. A nyitási politika lehetővé teszi a szükséges reformok kialakítását».

A Kubára nehezedő nyomás erősödni fog. Raoul Castro liberalizációjával a közszolgáltatási szektorban 500 ezer álláshely szűnt meg, tehát a forradalom vívmányainak megsemmisítése máris elkezdődött.

A “nyitás” politikája még csak nem is az USA embargó-politikájának végét jelenti.

A Fehár Ház a kubai magánszektornak nyújt speciális engedélyt, amely a Kubába irányuló amerikai exportot fejleszti. Amerikai pénzintézetek nyithatnak irodákat Kubában. Kubát leveszik a «terrorszervezeteket támogató országok» listájáról – ami lehetővé teszi a nemzetközi intézmények (IMF, Világbank, stb.) behatolását, a «pénzügyi segélyek» nyújtását… feltételekkel persze, olyan politika megvalósításával, amelyet a nemzetközi intézmények akarnak.

Beszédében Obama nyíltan kimondta, hogy az embargót, minthogy a Kongresszus fogadta el, annak is kell visszavonnia. Másképpen szólva: egyelőre nincs napirenden.

Az embargó teljes és azonnali megszüntetésének követelése tehát teljes mértékben aktuális marad.

Alan Benjamin

“Óriási lehetőségek rejlenek Kubában – a játékszabályok megváltoztatásának feltételével ”

(Alan Tracy, az USA gabonatermesztési egyesülésének elnöke)

Az USA multinacionális mezőgazdasági vállalatai lobbiznak leginkább azért, hogy a kubai blokád szűnjék meg. Azért, hogy a kubai kormány belkereskedelmi monomóliuma megszűnjön és lehetővé váljon a mezőgazdasági termékek «szabadkereskedelme» Kubában. «A 11 millió lakosú Kuba az USA közvetlen közelében búzánk, rizsünk, kukoricánk számára jelentős potenciál», jelentette ki Alan Tracy. « Ha sikerül normalizálni kapcsolatainkat Kubával, ha sikerül a kubai kormány minden banki, pénzügyi és kereskedelmi szabályozását a kukába dobni, hasznunkat 80- 90 %-kal tudnánk növelni. Óriási lehetőségek rejlenek Kubában – a játékszabályok megváltoztatásának feltételével.»

Directeur de la publication : Daniel Gluckstein

Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738 Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse