Nemzetközi
információk
211. sz. (580)
– 2015/02/06
Spanyol állam
A Podemos “változásért” menetének apropóján
Többszázezer tüntető mondott nemet a monarchia korrupt rendszerére
és az Európai Unió diktátumaira
Január 31-én a Podemos (1) a «változásért» menetre
hívott Puerta del Solba, Madrid központjába.
Háromszázezer dolgozó, fiatal válaszolt felkérésre (a
Podemos adata).
A hatalmas megmozdulás természetesen nem maradt visszhang nélkül,
különösen nem a görög eseményekkel egyidőben, ahol sokmillió állampolgár
szavazott a Syrizára azért, hogy a trojka memorandumainak és az évek óta tartó
és nyomorba döntő szigorításnak vége legyen.
Jan. 31-én Madridban a monarchia korrupt rendszerére, a Néppárt
(PP, jobboldal) és a szocialista munkáspárt (PSOE) igájára, az Európai Unió és
intézményei diktátumaira mondtak nemet.
A szervezők szerint a menet célja nem a követelések kifejezésére
irányult, sem a kormány kényszerítésére. A cél az volt: megmutatni, a
«változás » elkezdődött», s annak a következő választásokon, az év
végén, a Podemost kell sikerre vinnie. A tartalom sem lehet világosabb: «Meg
kell tisztítanunk az intézményeket és az emberek szolgálatába állítani».
A Puerta del Solban összegyűlt ezrek és ezrek nem rendeződtek
sorokba, nem szerveződtek szektorok vagy lakóhely szerint, (a rendezők által
felállított) követelésük is csak ennyi volt: «Igen, képesek vagyunk!», vagy
« Pablo, kormányfő!». De ez a háromszázezer tüntető megpróbálja kifejezni
azt, ami «nem fért» bele a tüntetés kereteibe.
A sztrájkok és tüntetések folytatódnak az országban. A dolgozók
megpróbálják létrehozni egységüket szakszervezeteikkel, hogy követeléseiknek
érvényt szerezzenek.
Február 18-án a szakszervezetek hirdettek minden városban
tüntetéseket a szakszervezeti szabadság védelmében, a szakszervezeti
tisztviselőkkel szemben indított hajsza ellen.
(1)
A Podemos 2014 januárjában jött létre az «méltatlankodók» mozgalma
folytatásaként és «állampolgári forradalomra» szólít.
Levelezőnk
EGYIPTOM
Négy évvel a forradalom után
A hivatalos ünneplés elmaradt, nemzeti gyászt rendeltek el Abdullah
szaud-arábiai király halála alkalmából. Jellemző szimbólum.
Ennek ellenére menetek és tüntetések zajlottak Kairóban és
Alexandriában. Erőszakos megtorlásuk eredménye 18 halott és 52 sebesült (az
egészségügyi minisztérium jelentése szerint). 150 személyt letartóztattak. Az
«Egyesülés a szólás- és gondolatszabadságért» (AFTE) 9 letartóztatott
újságíróról tud. Másokat, egy hollandot, egy BBC-riportert és egyiptomi
újságírókat bántalmaztak a rendőrök, felszerelésüket elkobozták. 15 nappal
előtte, a Charlie Hebdo-gyilkosságok után az egyiptomi külügyminiszter is felvonult
Párizsban a többi politikai vezetővel...
Előző napon a biztonsági erők megölték a Szocialista Népi Szövetség
egyik fiatal vezetőjét. Hátbalőtték. Mintegy 30 aktivistával jött a Tahrir
tértől nem messze virágot elhelyezni a 2011 január 25-i forradalom alatt
megöltek emlékére. Emberjogi aktivista volt, nő, a Mubarak, majd a Muzulmán
Testvérek elleni küzdelem harcosa.
2013-ban született törvény a tüntetés jogának korlátozásáról, ennek
megszegése kemény megtorlással jár. Fiatalok százait csukták börtönbe e törvény
értelmében, Mubarakot viszont szabadon engedték, s mindkét fiát, Gamalt és
Alaat felmentették a korrupciós vádak alól.
Mubarak törzsi vezérei visszatértükben, al-Sissi megtorló rezsime pedig
talán még brutálisabb, mint az elkergetett elnöké. A népet, a dolgozókat
terrorizálja, az egyiptomi parasztokat, aki felkeltek a «kenyeret, szabadságot
és társadalmi igazságot» jelszóval.
De a forradalom utáni négy évben a rendszer szüntelenül
szembetalálja magát a munkásosztállyal. 2014-ben 2274 munkásakció zajlott az
országban (sztrájkok, tüntetések, foglalások, útelzárások), ebből 558-at ipari
munkások szerveztek, 117-et a textiliparban, 426-ot a tisztviselők, 323-at az
egészségügyben és 137-et a pedagógusok.
A megmozdulások alapvető oka béremelés, a minimálbér alkalmazása,
a prémiumok kifizetése, az elbocsátások elleni tiltakozás, letartóztatott
társaik elengedése.
2015 jan. 14-től 17-ig, négy napon át a mahallai állami
gyapotfeldogozó 10 000 munkása a Nílus deltájában beszüntette a munkát,
ülősztrájkot folytatott az üzem előtt. Az igazgatóság átalakítását követelték,
a gyapottermesztés állami szubvenciójának visszaállítását, amelyet január
elején a kormány megszüntetett. Az IMF és a Arab-öböl haszonélvezői
követelésének megfelelően a rezsim apránként visszavonja a támogatásokat.
A gyapottermesztés támogatásának visszaállítását a
fellahok (parasztok) is követelik. «Véget vetettek az áram szubvenciójának,
a mezőgazdasági szövetkezetek műtrágyahasználatának, most a gyapotnak. A
kormány tönkreteszi a termelőket, általában az egész parasztságot», jelenti
nagy vehemenciával Osama al-Khouly, a fellahok független szakszervezetének alapító
tagja.
Levelezőnk
Directeur de la publication
: Daniel Gluckstein
Imprimerie Rotinfed 2000,
87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n°
0713 G 82738 Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.