Nemzetközi információk

Nemzetközi információk

211. sz. (580) –  2015/02/06

 

 

Spanyol állam

 

A Podemos “változásért” menetének apropóján

 

Többszázezer tüntető mondott nemet a monarchia korrupt rendszerére és az Európai Unió diktátumaira

 

 

Január 31-én a Podemos (1) a «változásért» menetre hívott Puerta del Solba, Madrid központjába.

 

Háromszázezer dolgozó, fiatal válaszolt  felkérésre (a Podemos adata).

 

A hatalmas megmozdulás természetesen nem maradt visszhang nélkül, különösen nem a görög eseményekkel egyidőben, ahol sokmillió állampolgár szavazott a Syrizára azért, hogy a trojka memorandumainak és az évek óta tartó és nyomorba döntő szigorításnak vége legyen.

 

Jan. 31-én Madridban a monarchia korrupt rendszerére, a Néppárt (PP, jobboldal) és a szocialista munkáspárt (PSOE) igájára, az Európai Unió és intézményei diktátumaira mondtak nemet.

 

A szervezők szerint a menet célja nem a követelések kifejezésére irányult, sem a kormány kényszerítésére. A cél az volt: megmutatni, a «változás » elkezdődött», s annak a következő választásokon, az év végén, a Podemost kell sikerre vinnie. A tartalom sem lehet világosabb: «Meg kell tisztítanunk az intézményeket és az emberek szolgálatába állítani».

 

A Puerta del Solban összegyűlt ezrek és ezrek nem rendeződtek sorokba, nem szerveződtek szektorok vagy lakóhely szerint, (a rendezők által felállított) követelésük is csak ennyi volt: «Igen, képesek vagyunk!», vagy « Pablo, kormányfő!». De ez a háromszázezer tüntető megpróbálja kifejezni azt, ami «nem fért» bele a tüntetés kereteibe.

 

A sztrájkok és tüntetések folytatódnak az országban. A dolgozók megpróbálják létrehozni egységüket szakszervezeteikkel, hogy követeléseiknek érvényt szerezzenek.

 

Február 18-án a szakszervezetek hirdettek minden városban tüntetéseket a szakszervezeti szabadság védelmében, a szakszervezeti tisztviselőkkel szemben indított hajsza ellen.

 

(1) A Podemos 2014 januárjában jött létre az «méltatlankodók» mozgalma folytatásaként és «állampolgári forradalomra» szólít.

Levelezőnk

 

 

 

EGYIPTOM

 

Négy évvel a forradalom után

 

A hivatalos ünneplés elmaradt, nemzeti gyászt rendeltek el Abdullah szaud-arábiai király halála alkalmából. Jellemző szimbólum.

Ennek ellenére menetek és tüntetések zajlottak Kairóban és Alexandriában. Erőszakos megtorlásuk eredménye 18 halott és 52 sebesült (az egészségügyi minisztérium jelentése szerint). 150 személyt letartóztattak. Az «Egyesülés a szólás- és gondolatszabadságért» (AFTE) 9 letartóztatott újságíróról tud. Másokat, egy hollandot, egy BBC-riportert és egyiptomi újságírókat bántalmaztak a rendőrök, felszerelésüket elkobozták. 15 nappal előtte, a Charlie Hebdo-gyilkosságok után az egyiptomi külügyminiszter is felvonult Párizsban a többi politikai vezetővel...

 

Előző napon a biztonsági erők megölték a Szocialista Népi Szövetség egyik fiatal vezetőjét. Hátbalőtték. Mintegy 30 aktivistával jött a Tahrir tértől nem messze virágot elhelyezni a 2011 január 25-i forradalom alatt megöltek emlékére. Emberjogi aktivista volt, nő, a Mubarak, majd a Muzulmán Testvérek elleni küzdelem harcosa.

 

2013-ban született törvény a tüntetés jogának korlátozásáról, ennek megszegése kemény megtorlással jár. Fiatalok százait csukták börtönbe e törvény értelmében, Mubarakot viszont szabadon engedték, s mindkét fiát, Gamalt és Alaat felmentették a korrupciós vádak alól.

Mubarak törzsi vezérei visszatértükben, al-Sissi megtorló rezsime pedig talán még brutálisabb, mint az elkergetett elnöké. A népet, a dolgozókat terrorizálja, az egyiptomi parasztokat, aki felkeltek a «kenyeret, szabadságot és társadalmi igazságot» jelszóval.

 

De a forradalom utáni négy évben a rendszer szüntelenül szembetalálja magát a munkásosztállyal. 2014-ben 2274 munkásakció zajlott az országban (sztrájkok, tüntetések, foglalások, útelzárások), ebből 558-at ipari munkások szerveztek, 117-et a textiliparban, 426-ot a tisztviselők, 323-at az egészségügyben és 137-et a pedagógusok.

 

A megmozdulások alapvető oka béremelés, a minimálbér alkalmazása, a prémiumok kifizetése, az elbocsátások elleni tiltakozás, letartóztatott társaik elengedése.

 

2015 jan. 14-től 17-ig, négy napon át a mahallai állami gyapotfeldogozó 10 000 munkása a Nílus deltájában beszüntette a munkát, ülősztrájkot folytatott az üzem előtt. Az igazgatóság átalakítását követelték, a gyapottermesztés állami szubvenciójának visszaállítását, amelyet január elején a kormány megszüntetett. Az IMF és a Arab-öböl haszonélvezői követelésének megfelelően a rezsim apránként visszavonja a támogatásokat.

 

A gyapottermesztés támogatásának visszaállítását a fellahok (parasztok) is követelik. «Véget vetettek az áram szubvenciójának, a mezőgazdasági szövetkezetek műtrágyahasználatának, most a gyapotnak. A kormány tönkreteszi a termelőket, általában az egész parasztságot», jelenti nagy vehemenciával Osama al-Khouly, a fellahok független szakszervezetének alapító tagja.

Levelezőnk

 

 

Directeur de la publication : Daniel Gluckstein

Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738 Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse