????A Ciprasz-kormány éppencsak felállt (a Baloldali Radikális Koalíció egy kis jobboldali populista párttal, az ANEL-lel kötött egyezséget), amikor miniszterein keresztül bejelentette első intézkedéseit.
A
görög Efimerida Ton Syntakton (jan. 29.) újság számbaveszi: «Közszolgáltatások:
a memorandumok által munkahelyükről kiebrudált személyek munkahelyükre
visszahelyezése. Energia: DEI (görög elelektromos művek) köztulajdoni jellege
megtartása (…). Kikötők: az elbocsátások leállítása. Újratárgyalás a COSCO-val
(kínai cég, amely javára Pireusz kikötőjét 2008-ban részlegesen már
privatizálták a jelenlegi Védelmi miniszter, az ANEL
vezetője Panos Kamennos részvételével…). Repülőterek: az eladás
meghirdetésének leállítása, a periferiális repülőtereket illető egyezmények
felülvizsgálata. Szakmaközi egyezmények: a minimálbér növelése 751 euróra, semmiféle
nyugdíjkorhatár-emelés, semmi nyugdíjcsökkentés. (…) Egészségügy: mindenki számára
kivétel nélkül. A kórházi 5 ill. 1 eurós adó megszüntetése, gyógyszervásárlásnál
a saját rész fizetésének csökkentése.»
A
pénzügyminisztériumban Yanis Varoufakis minisztert megtapsoltak a hónapok óta tiltakozó
elbocsátott takarítónők, akikkel most közölték visszavételüket. (Ugyanez a miniszter jelentette be febr. 3-án,
hogy a már befejeződött privatizációs folyamatot nem kérdőjelezi meg a kormány
). A kormány bejelentette kétezer tisztviselő visszavételét, melyet a trojka (IMF-Európai Központi Bank- Európai Bizottság)
memorandumai összesen 15 ezerben határoztak meg.
Vajon ezeknek a bejelentéseknek volt-e «kontrollált» jellege? Semmi nem kevésbé bizonyos. Az athéni tőzsde már jan. 27-én 9 %-ot esett arra kötelezve a miniszterelnök helyettesét, Dragazakist, hogy felhívja miniszterei figyelmét Alexis Ciprasz febr. 5-i parlamenti politikai beszédének kivárására. Ciprasz a választások utáni napon a Minisztertanácsban már egyszerre fújt «hideget és meleget» – biztosította, hogy el akarja kerülni a szakítást Görögország «partnereivel», de véget is akar vetni az ország alávetésének (Libération, jan. 28.).
Ugyanezen a napon az amerikai Standard and Poor’s ügynökség Görögország negatív osztályzatú leminősítéssel fenyegetett, mivel a bejelentett intézkedések «összeegyeztethetetlenek az előző kormányok és a hitelezők közötti tárgyalások során kialakított politikai keretekkel».
Vajon ezeknek a bejelentéseknek volt-e «kontrollált» jellege? Semmi nem kevésbé bizonyos. Az athéni tőzsde már jan. 27-én 9 %-ot esett arra kötelezve a miniszterelnök helyettesét, Dragazakist, hogy felhívja miniszterei figyelmét Alexis Ciprasz febr. 5-i parlamenti politikai beszédének kivárására. Ciprasz a választások utáni napon a Minisztertanácsban már egyszerre fújt «hideget és meleget» – biztosította, hogy el akarja kerülni a szakítást Görögország «partnereivel», de véget is akar vetni az ország alávetésének (Libération, jan. 28.).
Ugyanezen a napon az amerikai Standard and Poor’s ügynökség Görögország negatív osztályzatú leminősítéssel fenyegetett, mivel a bejelentett intézkedések «összeegyeztethetetlenek az előző kormányok és a hitelezők közötti tárgyalások során kialakított politikai keretekkel».
Ennek
ellentéteképpen a dolgozó rétegek az intézkedéseket úgy fogadták, mint az elmúlt
évek sok-sok sztrájkja, tüntetése,
foglalása folyamán kifejezett követeléseinek részleges kielégítését. Meg nem
valósulhatott követeléseié, melyek minduntalan beleütköztek a szakszervezetek, baloldali politikai
pártok vezetői képezte akadályokba.
«Kollégáim megelégedéssel fogadták ezeket az első bejelentéseket – mondja egy argoszi pedagógus, a regionális szakszervezet (ELME) tagja –, 26-án, hétfőn a középiskolások lelkesen skandálták az iskolaudvaron: “Ciprasz! Ciprasz!”, üdvözölve, hogy eltörölték az igazságtalanul szelektív vizsgát a 10. és 11. osztály között». Themis Kotsifakis, az OLME középiskolai pedagógusszakszervezetének elnöke megértette a lelkesedést, de hozzátette: «a kollégák most azt várják, hogy a bejelentések megvalósuljanak».
A kórházi szektorban, amelyben a trojka memorandumai drámai helyzetet eredményeztek, a Kórházi Dolgozók Szakszervezete aláhúzta, hogy az 5 és 1 eurós adó megszüntetése elégtelen, mivel az «ápolószemélyzetnek nap mint nap az orvos-, ápoló-, gyógyszer- és eszközhiánnyal kell szembenéznie».
Nikos Fotopoulos, a GENOP-DEI erős és hatalmas elektromossági szakszervezet volt elnöke reagálva Lafazanis miniszter (Syriza baloldali platform) bejelentésére a privatizáció leállításáról, üdvözölte annak «haladó tartalmát». A DEI felét már darabokra szedték és magánkézre adták. Megfogalmazta a «DEI dolgozóinak eltökélt harca a vállalat állami megtartásáért eredménnyel járt», emlékeztetve, hogy a dolgozók a «görög nép szolgálatában álló DEI-ért harcoltak». Azok számára persze, akik már elvesztették munkájukat a DEI-nél, a küzdelem tovább folyik munkahelyük visszaszerzéséért és a vállalat teljes újraállamosításáért.
De hogyan lehet a legitim követelések legszerényebbikének is érvényt szerezni, ha azokat a tőke nemzetközi intézményei «összeegyeztethetetlennek» minősítik a jan. 25-én elzavartak vállalta kötelezettségekkel?
Azon milliók számára, akik a «memorandumpártokat» jan. 25-én elküldték, megmarad a kérdés. Ahogyan a választások másnapján megfogalmazta egy görög aktivista: «Volt már sok tárgyalás a görög adósságról… Senki nem kérdőjelezi meg a tárgyalásokat. De miről tárgyaljunk? Ha folytatjuk az adósság kamattörlesztését, hol találunk pénzt az egészségügyre, az oktatásra, a lakhatásra? Ha aközött kell választanunk, hogy bért fizetünk vagy adósságot törlesztünk? Ha az iskolák fűtésének helyreállítása és az adósság között? Hát nem ezért harcoltunk a memorandumok ellen az utcákon és a választáson?»
Dominique Ferré
Febr.3., 15 óra
«Kollégáim megelégedéssel fogadták ezeket az első bejelentéseket – mondja egy argoszi pedagógus, a regionális szakszervezet (ELME) tagja –, 26-án, hétfőn a középiskolások lelkesen skandálták az iskolaudvaron: “Ciprasz! Ciprasz!”, üdvözölve, hogy eltörölték az igazságtalanul szelektív vizsgát a 10. és 11. osztály között». Themis Kotsifakis, az OLME középiskolai pedagógusszakszervezetének elnöke megértette a lelkesedést, de hozzátette: «a kollégák most azt várják, hogy a bejelentések megvalósuljanak».
A kórházi szektorban, amelyben a trojka memorandumai drámai helyzetet eredményeztek, a Kórházi Dolgozók Szakszervezete aláhúzta, hogy az 5 és 1 eurós adó megszüntetése elégtelen, mivel az «ápolószemélyzetnek nap mint nap az orvos-, ápoló-, gyógyszer- és eszközhiánnyal kell szembenéznie».
Nikos Fotopoulos, a GENOP-DEI erős és hatalmas elektromossági szakszervezet volt elnöke reagálva Lafazanis miniszter (Syriza baloldali platform) bejelentésére a privatizáció leállításáról, üdvözölte annak «haladó tartalmát». A DEI felét már darabokra szedték és magánkézre adták. Megfogalmazta a «DEI dolgozóinak eltökélt harca a vállalat állami megtartásáért eredménnyel járt», emlékeztetve, hogy a dolgozók a «görög nép szolgálatában álló DEI-ért harcoltak». Azok számára persze, akik már elvesztették munkájukat a DEI-nél, a küzdelem tovább folyik munkahelyük visszaszerzéséért és a vállalat teljes újraállamosításáért.
De hogyan lehet a legitim követelések legszerényebbikének is érvényt szerezni, ha azokat a tőke nemzetközi intézményei «összeegyeztethetetlennek» minősítik a jan. 25-én elzavartak vállalta kötelezettségekkel?
Azon milliók számára, akik a «memorandumpártokat» jan. 25-én elküldték, megmarad a kérdés. Ahogyan a választások másnapján megfogalmazta egy görög aktivista: «Volt már sok tárgyalás a görög adósságról… Senki nem kérdőjelezi meg a tárgyalásokat. De miről tárgyaljunk? Ha folytatjuk az adósság kamattörlesztését, hol találunk pénzt az egészségügyre, az oktatásra, a lakhatásra? Ha aközött kell választanunk, hogy bért fizetünk vagy adósságot törlesztünk? Ha az iskolák fűtésének helyreállítása és az adósság között? Hát nem ezért harcoltunk a memorandumok ellen az utcákon és a választáson?»
Dominique Ferré
Febr.3., 15 óra
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.