Nemzetközi információk

Nemzetközi információk

212. sz. (581) – 2015. febr. 13.

ROMÁNIA

Zsilvásárhely (Târgu Jiu) bányászai és energetikai dolgozói az utcákon

Ezer bányászati és energiaipari dolgozó gyűlt össze 2015. jan. 28 és 29-én az Oltenia komplexummal (CEO) szemben Zsilvásárhelyen, hogy az FNME föderáció szervezésében tiltakozzon a CEO vezetése által tervezett 40 %-os bércsökkentés ellen. Számos prémiumot meg akarnak szüntetni és elbocsátásokat helyeztek kilátásba. A dolgozónkénti 3860 lejes szabadságolási pénzeket 1050 lejre vinnék le, az alkalmi prémiumot 700-ról 300-ra, csökkentenék a hűségjutalmat, felére mérséklik az utazási térítést, 2000 embert elbocsátanának, stb. 

Az intézkedések a DEO 17 ezer dolgozóját érintikkisebb-nagyobb mértékben.

A követeléseket a nagygyűlés molinóin olvashattuk: «Semmi elbocsátást!», «A bérből élőkre nehezedő nyomás megszüntetését!»; «Véget vetni a szakszervezetekbe beavatkozásnak!». A tiltakozók követelik a CEU vezetésének lemondását is, nevezetesen a Ponta-kormánynak a trojka nyomására kinevezett Laurent Ciurel igazgatóét és Ion Calinoiu, a gorji megyei tanács elnökéét. Utóbbi azzal vádolta a tiltakozókat, hogy kizárólag politikai indokkal mentek az utcákra.

Az egyik molinóra ezt írták: « Az ANRE a román gazdaság szabotőre». Az ANRE (az energiaszabályozás nemzeti ügynöksége) követelte ki a «zöld tanusítványok» megvásárlását, amely végett a román állam és a fogyasztók óriási összegeket fizetnek a megújuló energiáért a népességet kötelezve bizonyos magántársaságok üzleteinek finanszírozására.

A szakszervezeti vezetők kimutatták, hogy Laurent Ciurel rossz igazgatása és a vállalat kifosztása következtében a CEO közel áll a csődhöz.

A Pandurul helyi újságban az FNME vezetője kijelentette: «Laurent Ciurel a modellszerűen működő céget rommá tette... Nem megyünk el innen, míg Ciurel nem távozik. Ez a kalandor nem tett mást, mint kiszivattyúzta az összes pénzt a megyei vezetés felé. Ha nem mond le, általános sztrájkot hirdetünk».

Ha a CEO vezetése megvalósítja bejelentéseit, a dolgozók 1000 lejt fognak kapni fizetésként, (kb. 225 euró), amely megegyzeik a minimálbérrel. Egyébként pedig azt is kérték a bányászoktól és energetikai dolgozóktól, lépjenek át a sárga szakszervezetbe, az SMEO-ba, mert úgymond «jobban tudják érdekeiket, jogaikat és munkahelyüket megvédeni».

Egy munkás szintén a helyi újságban: «Nincsenek csilléink, nincsenek csavarok, nincs mivel dolgoznunk. Nincs munkahelyi biztonság sem. Meg akarják szüntetni az utazási térítést a munkába, de a bányán belül sem biztosítják a munkahely megközelítését, órák hosszat megyünk gyalog».

Nehéz elképzelni is a CEO bányászainak munkakörülményeit a XXI. században. Órákig tartó gyaloglás után, a szerszámokat kézben cipelve térdig érő sárban kell a szenet fejteniük magasfeszültségű kábelek között. Ha tiltakoznak, elbocsátással fenyegetik őket. Olykor őrző-védőket vetnek be velük szemben.

Egyedül januárban a rossz munkakörülmények miatt 3 munkás vesztette életét a CEO-nál.

Meg kell mondani, a CEO mai helyzetének oka a trojka, annak lakája, Ponta munkásellenes politikája. Még Constantin Cretan is, a sárgákhoz tartozó szakszervezeti vezető, aki ott volt a nagygyűléseken, ezt nyilatkozta a Pandurul újságnak: «A bűnösök az IMF, a Világbank, az EU, a román kormány és a politikai osztály. Hosszú évekig csak áldozatokat kértek, a jogokat nyirbálták. Kollektív munkahelyi szerződéseket követelünk, ezekben a bányászok, az energetikai dolgozók jogainak garanciáit.»

A tiltakozás febr. 5-én is folytatódott kb. hatezer szakszervezeti taggal. Mégha a román törvények tiltják is a munkahelyi konflikust a kollektív szerződésekre irányuló  tárgyalások alatt és előírják, hogy a stratégiai vállalatoknak legalább 30 %-ban működniük kell ilyenkor, a szakszervezetek lehetségesnek tartják az általános sztrájk meghirdetését, ha ezeket a drákói intézkedéseket nem vonják vissza.

Annak ellenére, hogy az FNME a régi sárga szakszervezetben gyökerezik, amelyet bizonyos politikai szimpátiával lehet gyanusítani, a dolgozók problémái reálisak és sürgetőek. A tény, hogy a sárga szakszervezetek vezetői ma, egy adott pillanatban kiállnak az általános sztrájk mellett, jel arra, hogy a szakszervezetek élnek, mégha az összeomláshoz közel is állnak. Egy fecske nem csinál nyarat, szokás mondani, de mégiscsak a tavasz jele. Ezek a vezetők, talán Constantin Cretant kivéve, még nem értették meg, vagy ami súlyosabb, elmaszkírozzák a trojka szerepét a román bányaipar tönkretételében. Ezt azért mondom, mert a gyűlésen résztvevő szakszervezeti vezetők a trojka marionett-figurája, Klaus Iohannis beavatkozását kérték… A szakszervezeti mozgalomnak, általánosságban a munkásmozgalomnak, szakítania kell a burzsoá pártok érdekeivel, azokéval, akik Európában mindenütt iga alá vetették a dolgozókat az összeomlás alól menekülő tőkés rendszerben.

Ahogyan a zsilvásárhelyi téren skandálták, egység kell - osztályelvek alapján, egység azok ellen, akik mindenütt a világban az éhséget, a háborút és a dolgozók közötti ellentéteket hintik.  

Costi Chivulescu

Spanyolország

Amit az új “antiterrorista paktumok”jelentenek

Información Obrera (részletek)

«Jan. 30-án bejelentették a kormány és a szocialista párt (PSOE) közötti paktumot a “dzsihadista terrorizmus ellen” és febr. 2-án Rajoy, a Néppárt, valamint Pedro Sanchez (PSOE) vezetői a Moncloában (az elnöki lakosztályban) ünnepélyesen aláírták azt. A paktum a politikai küzdelem mélységes módosulására utal.

Ez lett Obama megbízottja a jan. 11-i párizsi európai kormánytalálkozón (a Charlie Hebdo elleni támadás után) elhangzott követelésének konkretizálása.

Két nappal később Madridban – minden külösebb ok nélkül – a kormány elárasztotta az utcákat géppisztollyal felszerelt rendőrökkel, a bel- és igazságügy miniszterei pedig bejelentették, hogy a «dzsihadista offenzívával szemben a kormány és legfőbb ellenzéke antiterrorista szerződést kötött, mint annak idején az ETA ellen».

Senki nem tudja megindokolni az Obamához lóhalálában kötődőt «terrorellenes» csatlakozás okát. De a szakszervezetekre gyakorolt nyomás nem ért még célt, nem csatlakoznak még a kórushoz. A PSOE-n belül is megszólaltak a méltó hangok, Madrid képviselője, a baloldali szocialista Mario Salvatierra cikket tett közzé, amelyben emlékeztet, hogy a kongresszuson a PSOE elítélte az életfogytiglani börtönbüntetést és mindent megtett azellen.

Ez a “baloldali szocialista” osztja a szocialista párt tagjai és szimpatizánsai többségének érzéseit (…) A feltételezett terrorizmus párban jár a «zéró» deficittel és az adósságfizetéssel, melyek mint felsőbbrendű értékek szerepelnek és megkérdőjelezik a demokráciát, a többség akaratát a jogok és szabadság védelmében. A  Zapatero-Rajoy 135-ös törvénye mindent alárendel a banki tartozások fizetésének. Ahogyan a terrorizmust is úgy definiálja, mint “az, ami a népesség körében terrort provokál”, “az erőszakos radikalizáció minden formája”.

Akik ma perbe fogták azt a 300 sztrájkolót, a dolgozók jogait támadva, holnap akárkit is bebörtönözhetnek mint «terroristát», hogy a tőke folytathassa kénye-kedve szerint a kizsákmányolást.

Az Európai Unió a napokban közölte, hogy olyan katonai csapatokat állít fel, amelyek bárhol 48 órán belül beavatkozhatnak. Ukrajna és az Iszlám Állam az ürügy, ahogyan annak idején Szaddam Husszein állítólagos tömegpusztító fegyverei voltak.

Rajoy 4 000 katonát adott Kelet-Európa első vonalaiba. Morónban az Africom, az amerikaiaknak hadműveleti  központot biztosít a Maghreb népei és egész Afrika ellen.

De ennek a frontnak a lényege belül van: küzdelem a “terrorizmus”, a “deficit” ellen, a szabadágjogok és a munkásmozgalom ellen.

(…) A paktum célja világos: Rajoy támogatása, az összeomlóban levő rendszer erősítése, a dolgozók és a nép mozgalmainak kézben tartása, szétzúzása. Soha nem volt ennyire szükséges a munkásosztály szervezeteinek, szakszervezeteinek és pártjainak függetlenségét foggal-körömmel védeni.

Franciaország

PARTI OUVRIER INDEPENDANT

(POI- Független Munkáspárt)

Kommüniké

A demokrácia és a népszuverenitás ellenében a válságba jutott pénzügyi tőke követeli, hogy a görög nép fizesse ki a spekulánsoknak és bankoknak azt az adósságot, amelyet ő maga csak azért hozott létre, hogy saját profitját növelje. 

Ugyanezt követeli Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban, stb. – azoktól a népektől, amelyeket deregularizációnak vetett alá, hogy egészségügyi rendszerüket, szociális hálójukat és oktatásukat teljesen tönkretegye és közszolgáltatásaikat magánkezekbe adja.

(…) A «görögök szavazatának tiszteletben tartása», nem a spekulánsok által létrehozott és általuk elmélyített adósság fizetésének kikényszerítését jelenti, hanem azt, el kell fogadni a görög munkásosztály általános sztrájkokkal kimutatott  elutasítását, azt, amit világosan kimondott: «Le a memorandummal, le a trojkával!»

«Az európai szabályok és kötelezettségek tiszteletben tartása» pedig, mint az EU lakája, a Hollande-Valls-kormány csinálja felelősségi paktumával és a Macron-törvényével együtt, a demokratikus vívmányok és a munkásjogok megsemmisítésének eszköze.

A görög népnek nyújtott legnagyobb segítség ennek a kormánynak a blokkolása, ellenreformjai visszavonásának elérése, egy lépést tétele az EU és az EKB képviselte pénztőke diktátumaival való szakítás felé. 

A POI szolidaritási tüntetése

febr. 11-én 18 h 30, place du Palais-Royal, Párizs

Directeur de la publication : Daniel Gluckstein

Imprimerie Rotinfed 2000, 87, rue du Faubourg-Saint-Denis, 75010 Paris (France) - Commission paritaire n° 0713 G 82738 Edité par “Les Amis de l’Entente”, 18, allée Colbert, 78470 Saint-Rémy-lès-Chevreuse