Brüsszel: nincs irgalom a görög dolgozók számára

 

 

Brüsszel elfogadta Athén javaslatainak listáját Görögország 4 hónapos finanszírozási programjára.

A görög kormány megpróbált néhány olyan intézkedést is beilleszteni, amely megfelel a népnek tett vállalásának, azonban elutasításra talált. Ilyen a minimálbér emelése – «a minimálbér és időzítése az európai és nemzetközi intézményekkel egyetértésben kerül meghatározásra». Juncker kijelentette, hogy 6 tagországban alacsonyabbak a bérek a görögországinál.

A választások előtt eldöntött privatizációkat folytatják. A legmarginálisabb helyzetűeknek nyújtandó humanitárius segítség «nem lehet negatív hatású a költségvetésre». A korrupció elleni harc célként megmarad, csakúgy mint a pénzügyi rendszer modernizálása.

Az eurózóna pénzügyminisztereinek febr. 20-i brüsszeli csúcstalálkozója a görög kormánytól febr. 23. előttre kérte az intézkedési listát, amelyet összehasonlítanak a hitelezőknek tett korábbi kötelezettségekkel. Az «intézményekkel» (azelőtt trojkának nevezett Európai Központi Bank – Nemzetközi Valutaalap – Európai Bizottság) kötött egyezmény e négy hónapra engedélyezi a kölcsön újabb szeletét. A 7,2 milliárdból 4 milliárd a görög bankok feltőkésítésére szolgál. Az összeget csak áprilisban szabadítják fel egy új ellenőrzés után és Görögországnak júniusig 14 milliárd eurót kell visszafizetnie, ebből 7,5 milliárdot az IMF-nek – tehát jelentős költségvetési többletre lesz szüksége.

A görög bankokat az EKB fogja feltölteni. A 2 hónapja tartó pénzkivétel már elérte a 20 milliárdot, csak egyedül febr. 20-án az egymilliárdot.

Az európai szerződések és az IMF a tőke szabad mozgását követelik, amely elősegíti a pénzügyi menekülést.

Június után Görögország vissza kell fizessen az Európai Központi Banknak 6 milliárd eurót, hogy újabb hitelt kaphasson. Az egész 2015-ös évben összesen 29,3 milliárd eurót kell törlesztenie.